Hajnal Miklós: Az ellenzéki koalíció nem baloldali, én a jobboldali szavazóknak is elfogadható vagyok

Mindegy neki, hogy Moszkva vagy Széll Kálmán tér, a pártja ugyanúgy támogatná a családokat, mint a Fidesz, a hatpárti ellenzéket pedig nem tartja baloldalinak. Hajnal Miklóssal, a Momentum elnökségi tagjával és hegyvidéki képviselőjelöltjével beszélgettünk. Interjú!

Tudja-e, hogy hol van a belbuda háromszög?

Bermuda-háromszög?

Belbuda, nem Bermuda.

Nem tudom, hol van.

Nem érzi problémának, hogy úgy akar Budapest 3. számú választókerületének képviselője lenni, hogy ezt nem tudja?

Nem érzem annak, viszont rendkívül nyitott vagyok arra, hogy felfedezzem a belbuda háromszög minden szegletét azokkal, akik ezt nálam jobban ismerik.

Valószínűleg már felfedezte: a belbuda háromszög alatt a Moszkva tér, a Mammut és a Millenáris park által határolt háromszöget értjük. Most is itt interjúzunk. Milyen gyakran mozdul ki erről a területről?

Minden héten körülbelül kettő-három délutánom és estém is ebben a háromszögben telik,

de egyébként gyakran mozgok ezen kívül is. Az országos politikusi munkám megköveteli, hogy ne a Lövőház utca és a Moszkva tér legyen az egyetlen viszonyítási pont. De örülök, hogy ezzel is fejlődik a földrajzi tudásom, eddig nem tudtam erről a belbuda háromszögről.

Ha már szóba került: Moszkva tér vagy Széll Kálmán tér?

Mindkettőt használom, de úgy tapasztalom, szinte mindenki így van ezzel. Én úgy nőttem fel, hogy az a Moszkva tér. Ráadásul a Moszkva tér nevét a Moszkva tér című magyar film is kultikussá tette. Néhányan ideológiai kérdést csinálnak a tér nevéből – én nem fogok.

Akkor nem kezdeményezné, hogy nevezzék vissza Moszkva térre?

Millió ennél fontosabb kérdés van, és biztosan nem ezzel fogom kezdeni a képviselői munkámat. Ha erre komoly lakossági igény mutatkozik, akkor persze beszélhetünk róla. Nem gondolom, hogy egy országgyűlési képviselőnek vagy bármely kormánynak utca- meg térátnevezésekkel kellene foglalkoznia.

Az ilyen kérdésekről – mint régen is volt – egy önálló szakmai grémiumnak kell döntenie, másrészt azt is meg kell nézni, hogy mire van társadalmi igény.

Szerintem ez a száz legmeghatározóbb kérdésben sincsen benne még a budai lakosok szerint sem. 

A Momentum egyébként mit ajánl egy budai keresztény családnak?

A legfontosabb – ha már a vallási identitást hangsúlyozza – a vallásszabadság és a vallási autonómia kérdése. A kormány egyházpolitikája néhány egyházzal nagyon bőkezű és kivételező másokkal szemben. Szerintem a politikát eggyel távolabb kell tartanunk a vallástól, ugyanakkor nyitnunk is kell a kisegyházak felé. Viszont nem gondolom, hogy a 2022-es választás egy ilyen identitáskérdésről szólna.

Sem a vallási identitás, sem a családok nincsenek veszélyben, hiába akarja másképp beállítani a Fidesz: ezekre mi ugyanúgy figyelni fogunk, és támogatni fogjuk őket, mint eddig

– csak éppen egy sokkal tisztességesebb és átláthatóbb államban.

Sokat cikkeztek arról korábban, hogy a Momentumot háttérbe akarják szorítani az ellenzéki összefogásban és az előválasztáson. Hol állnak?

A megítélésünket jelentősen befolyásolta a DK-Jobbik paktum, az ő mintegy harminc körzetről szóló megállapodásuk. Ez ütötte meg leginkább a nyilvánosság ingerküszöbét, de ha ettől elvonatkoztatunk…

Miért kellene elvonatkoztatni, ha ez az, ami meghatározta a megítélésüket?

Mert érdemes az összképet nézni: rengeteg olyan momentumos jelölt van, akit támogat akár a Jobbik, akár más pártok. Ez egy többtényezős történet.

Mi úgy álltunk a tárgyaláshoz, hogy fontos érték- és személyalapú döntés is, hogy kit támogatunk. De persze az is fontos volt, hogy mit kaptunk cserébe.

Voltak nagy horderejű támogatások is, például Orosz Annáé. De ott az volt inkább meglepő, hogy Barabás Richard egyáltalán elindult.

Így, két hónappal az előválasztás előtt erősnek érzem a Momentum pozícióját: összesen körülbelül 50 mandátumesélyes körzetből már most van 5-10 jelöltünk, aki magabiztosan, favoritként várhatja az előválasztást, és van ezen felül 10-15 jelölt, aki ha keményen odateszi magát, szintén esélyes lehet a végső győzelemre – és már több választáson sikerült rácáfolnunk a közvélemény-kutatásokra, szóval van okunk bizakodni. Az a félelem, hogy ezt a választást az ellenzék előre lejátszotta, nem megalapozott: mindenhol legalább 2-3 jelölt megmérkőzik egymással.

Pest megye 9-ben önökön kívül mindenki az LMP-s Schmuck Erzsébetet támogatja, és az ellenfele egy 2019-ben alakult, mérhetetlen minipárt elnöke. Itt nem lesz valódi választás.

Pest 9-ben nincsen nagyon alkalmasabb jelölt, aki kvalitásban, ismeretekben, érdekérvényesítő képességében fel tudja venni a versenyt Schmuck Erzsébettel, emiatt támogatják őt ennyien.

Mondható, hogy a területi meghatározottságok sok helyütt felülírják az előválasztás szellemiségét, hogy valódi verseny legyen?

A területi meghatározottságok mindenképpen befolyásolják a döntéseinket, de azt azért nem állítanám, hogy felülírnák az előválasztás szellemiségét. Mi is a saját területi adottságainkból indulunk ki: ha egy megyében van legalább 2-3 erős helyi szervezetünk is, ott ambícionálni fogjuk az indulást, ha pedig nem vagyunk jelen érdemben, akkor könnyen támogatjuk valamelyik másik jelöltet. De más szempontok is számításba jöhetnek: bejelentkezhet például egy támogatható civil, aki beülne a frakciónkba.

Mennyire rontotta az ellenzék megítélését az előválasztási dealelgetések keltette negatív visszhang?

Rosszul kommunikáltunk ebben a kérdésben, pedig ezek a döntések is a kormányváltás érdekében születtek. Szerintem egyik párt sem számított ennyi negatív visszajelzésre a nyár elején.

Az előválasztásba vetett bizalom restaurálása viszont közös ellenzéki feladat, és keményen fogunk ezen dolgozni.

El kell magyaráznunk, hogy mi az az előválasztás, miért is fontos. Nekem az a tapasztalatom, hogy az emberek többsége nem is nagyon érti, hogy ez hogyan fog működni.

Mit nem értenek?

Például hogy ha elindulok a DK jelöltjével szemben itt Hegyvidéken és Belbudán, ez még nem jelenti azt, hogy egymás ellen indulunk a 2022-es választáson is. Ezt újból és újból el kell magyaráznom az embereknek – ezért is mondom, hogy itt van még munkánk összellenzékileg. Azt is rendszeresen tisztáznunk kell, hogy kettő szavazatot adnak le az emberek, egyet a miniszterelnök-jelöltre, egyet pedig az egyéni jelöltre.

Berg Dániel Budapest 4. számú választókerületében volt jelölt, amíg – elmondása alapján nem saját elhatározásából – visszalépett a párbeszédes Tordai Bence javára. Ott volt-e, amikor ez a döntés megszületett, és miért ejtették Berget?

A Momentum elnöksége dönt arról, hogy visszalépünk-e egy körzetben – tehát igen, ott voltam. Úgy láttuk, mivel itt három jelölt is van, aki labdába rúg, az egyfordulós rendszerben a legjobb megoldás az, ha megkeressük, kik a leginkább hasonló jelöltek, és csak az egyiküket indítjuk el – ami ez esetben az egyébként kiváló jelöltünk visszaléptetéséhez vezetett.

Tordai Bence pedig egy számunkra szimpatikus, progresszív gondolkodást képvisel. Nagyon reméljük, hogy ezzel a döntésünkkel javulnak az esélyeink arra, hogy egy modern és progresszív gondolkodást képviselő politikus nyerje meg az előválasztást.

Ellentétben Kálmán Olgával, aki ezek szerint nem ezt képviseli.

Hogy Kálmán Olga mit képvisel, majd meglátjuk a kampány során, ez még várat magára, hogy kiderüljön.

Bencéből én eddig – például kitelepüléseken – sokkal többet láttam, mint Kálmán Olgából.

És természetesen a Partizán vitájában is többet hallottunk eddig Bence elképzeléseiből. (Azon a vitán Kálmán Olga az Országos Előválasztási Bizottság korábban megszületett döntése miatt, hogy előválasztási vitákat csak július 26-a után tartanak, nem vett részt – a szerk.)

Mit kaptak ezért a visszalépésért cserébe az MSZP-Párbeszédtől? Emiatt álltak ők be Budapest 2-ben Orosz Anna mögé?

Orosz Anna egy kivételesen erős jelöltje az összellenzéknek, az ő támogatása minden párt részéről egy nagyon racionális döntés önmagában. Így ez a döntés is soktényezős lehetett a többi párt részéről. Ezek a döntések ugyanis fokozatosan születnek meg. Van, amikor úgy tűnik, hogy a Momentum hozott nagy áldozatot az MSZP-Párbeszéd javára, van, amikor fordítva. Nem tennék e két körzet és semelyik körzet közé egyenlőségjelet. Az összképet kell nézni: e tekintetben tudtunk sok körzetben megállapodást kötni az MSZP-Párbeszéddel és a Jobbikkal is.

Ön jelenleg budai, Fekete-Győr András a budai agglomerációból, Solymárról jön, és a legtöbb ismert politikusukat is Budán indítják. A vidéknek ezek szerint jó lesz az MSZP és a Jobbik, önök meg lemondtak ezekről a választókerületekről?

Pesthez és Budához is sok szálon kötődöm, éltem mindkét helyen, szóval nem mondanám, hogy csak Buda, vagy csak Pest. Másrészt szerencsére a Momentumnak az elmúlt években rengeteg új politikusa bukkant fel, akik országosan még kevésbé ismertek, de helyben már bizonyítottak, és biztos vagyok benne, hogy jól fognak szerepelni. Ilyen sikeres politikus Mihálik Edvin Szegeden vagy Mándi László Debrecenben.

Nem kellemetlen önnek budaiként egy baloldali ellenzéki koalícióban lenni?

Ez nem baloldali koalíció.

Azért a közös programtervezet eléggé baloldalira sikeredett, a jobboldali-konzervatív Márki-Zay Péter néhány pontját kritikával is illette.

Az, hogy a közös programnak vannak baloldali elemei, és vannak elemei, amelyek a szociális érzékenységet és a progresszivitást tükrözik, fontos. Mert nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy a koronavírus-válság gazdasági kihatásai messzire nyúlnak. Egy ilyen helyzetben minden felelős kormány eggyel baloldalibb, mint egy gazdasági fellendülés időszakában.

Vannak, akik mikroagresszióként élik meg már azt a kérdést is, hogy valaki honnan jött. Önt budaiként szokta-e zavarni ez a kérdés, vagy csak a hátrányos helyzetből és szegény országokból érkezők érzik ilyenkor kellemetlenül magukat?

Kicsit zavarba hoz ez a kérdés. Budapest VIII. kerületében, a Baross utcában születtem, aztán éltem Németországban, három évet éltem Angliában, éltem Pesten, éltem Budán – nekem ez mind az identitásom részét képezi. Engem nem zavar, ha erre valaki rákérdez, szívesen mesélek bármelyik részéről.

Ha valaki ezt a kérdést mikroagresszióként éli meg, az amiatt lehet, mert az érdeklődés helyett más motivációt sejt a kérdés mögött. Nyilván egy atlantai fekete nő joggal érezheti úgy, hogy nem csak úgy érdeklődnek a múltja felől. Nekem személyesen semmi okom arra, hogy más motivációt feltételezzek az ilyen kérdések mögött.

Ha már említette: Hajnal Miklós identitásában melyik a legerősebb elem? A pesti, a budai, a németországi, az angliai?

A legerősebb identitásom a magyar, amire van egy nagy adag német ráhatás,

mivel öt évet éltem kint gyerekkoromban. A lokális identitásom viszont nagyon képlékeny: ahol éppen vagyok, ott próbálom magam a legjobban érezni. Egyszerre vagyok magyar, budapesti és európai.

Említette, hogy 5-10 kerületben favorit a Momentum az előválasztáson. Melyek ezek?

A legegyértelműbb Szél Bernadett előválasztási esélyei a budaörsi választókerületben. Mellette Szabó Szabolcs Csepel-Soroksáron, Orosz Anna Újbudán, Mándi Laci Debrecenben is jó esélyekkel indul, de nagy potenciált látok a jelöltjeinkben és kampányainkban többek között Salgótarjánban, Egerben és Kazincbarcikán is.

Reálisan mennyi esélyt lát arra, hogy Fekete-Győr András bekerül a miniszterelnöki előválasztás második fordulójába?

Ezen még dolgoznunk kell, de szerencsére messze még az előválasztás.

Egy mérés nem mérés, de ha sok közvélemény-kutatás egy irányba mutat, akkor az egy erős visszajelzés.

Ha Fekete-Győr nem kerül be a második fordulóba, kijelenthető lesz, hogy a Momentum hibázott a jelölésével?

Semmiképpen nem tartom ezt egy hibás lépésnek: a legevidensebb egy pártnak a saját elnökét indítani a miniszterelnöki posztra. Andrással a semmiből építettük fel néhányunkkal együtt ezt a pártot. Ennek a döntésnek a támogatottsága széleskörű, több mint 90 százalékos volt a küldöttek körében. Az ő indítása magától értetődő volt, és ezen nem változtat semmi.

A szocialista Tóth Csaba egy háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy az ellenzéki összefogásban a különböző szavazásokkor rendszerint 5:1-es felállás alakul ki, és mindig a Momentum marad magára. Igaz ez?

Lehet, én nézek más mozit, de

Tóth Csaba nem ül azoknál az asztaloknál, ahol én igen.

Eléggé el szokott térni, hogy ki hogyan szavaz. Mi örültünk volna, ha görgő rendszerben bonyolítjuk le az előválasztást, ahogy az az USA-ban is működik: végigjárjuk az országot térségről térségre, ahogy haladunk előre az időben. Ebben engedtünk, nem lesz egyből olyan a magyar előválasztási rendszer, mint az USA-ban. De nem gond, megcsináljuk legközelebb, ha szükség lesz rá.

Milyen költségvetése van a hat pártnak az előválasztásra? Mekkora az a forrás, amit mozgósítani tud erre az ellenzék?

Az összeg nagyban múlik azon, hogy mennyire pörög fel a nemrég indult közösségi adománygyűjtés. De szerintem minden párt készen áll arra, hogy saját forrásból is hozzátegyen az előválasztáshoz.

A Momentum mennyit tud hozzátenni?

Ezt még nem fedném fel, de biztosan tartani fogjuk a léptéket a többi párttal.

Pármilliós, vagy akár százmilliós nagyságrendre kell gondolni?

Azzal számolunk, hogy az egyes pártokra eső rész akár tízmilliós nagyságrendű is lehet.

De az sok mindentől függ, ami még nem eldöntött. Például attól, hogy hol hány sátor kell majd a szavazáshoz. A végső költségvetés attól is függ, hogy mennyit tesznek bele a helyi előválasztási bizottságok, vagy akár a pártok helyi emberei.

Említette a DK-Jobbik paktumot: mivel sikerült rávenni a Jobbikot, hogy Budapest 3-as számú választókörzetében ön mögé álljanak be Jakab Péterék a DK-s Komáromi Zoltán helyett?

Bár nem kértem konkrét indoklást a döntésről, azt gondolom, ez egy gesztus volt – országos politikus vagyok, a párt egyik vezetője.

Szóval nem lobbiztak a támogatásért?

Értem személy szerint nem lobbiztunk a Jobbiknál, ezek a tárgyalások sokkal inkább globális szemléletben zajlanak, az összképet nézzük, és a teljes ellenzék esélyének növelésére törekszünk. Szerintem egyetlen jelölt támogatása sincs olyan jellegű feltételekhez kötve, hogy „oké, beállunk mögéd, de cserébe kérünk valamit”.

Az előválasztási alkufolyamat alapvetően nem pont így néz ki? Visszalépek a javadra valahol, cserébe te lépj vissza itt az én javamra.

Vannak olyan körzetek, ahol magunktól lépünk vissza, és vannak, ahol egymásnak feszülünk, de tudjuk, hogy a nap végén jobb, ha együtt mozgunk. A támogatott jelöltekben viszont feltétlen a bizalom: ők szabadon kampányolnak akkor is, ha mi támogatjuk más jelöltjét, és akkor is, ha más párt támogat minket. Éppen ezért

nálunk sokszor inkább elvi kiindulópontja van a visszalépéseknek, persze úgy, hogy közben mindenki matekozik és nézi a saját esélyeit is. 

Tulajdonképpen mi a különbség ön, valamint a DK és az LMP által támogatott Komáromi Zoltán között? Miért ön a jobb választás Budapest 3-as választókörzetében?

Aki a Hegyvidéken indul, annak lélekben arra kell készülnie, hogy a Fidesz itt – ilyen kevés helyek egyikeként Budapesten – kemény ellenfél lesz. Nem egy hagyományos DK-s jelölt vagyok, ami szerintem sok helyinek számít. Egy új párt tettrekész, és a jobboldali szavazóknak is elfogadható jelöltje vagyok. 2014-ben, 2018-ban és 2019-ben is DK-s jelölt indult itt, és egyszer sem tudták megnyerni a körzetet.

Tehát az egyetlen hozzáadott értéke Komáromi Zoltánhoz képest az, hogy nem DK-s?

Folytatom még szívesen a felsorolást. Habár fontosnak tartom a Komáromi Zoltánhoz hasonló szakpolitikusok szerepét, egy egyéni körzetben muszáj sok üggyel foglalkozni, amihez dinamizmus és megosztott figyelem kell. Erre engem alkalmasabbá tesz, hogy nem szakpolitikusi pályára készültem, viszont országos szinten több éve dolgozom a közéletben. És nyilván

26 évesen nagyobb lendülettel állok a dolgokhoz, mint aki kicsit idősebb.

Ön szerint ez számít?

Abból a szempontból biztosan, hogy más energiával kampányol és dolgozik az ember – de ez érthető. Valószínűleg a kampány során eddig többet voltam kint az utcán a választókkal találkozni, mint ő.

Fontos leszögeznem, hogy bár egy elismerésre méltó egészségpolitikusnak tartom Komáromit, az érdekérvényesítő képesség – ami nagyon fontos egy koalíciós együttműködésben – szempontjából remélem, jobban is helyt tudok állni, mint ő.

Mi alapján mondja ezt?

Azon az alapon, hogy ebben már elég sok gyakorlatot szereztem. Most is folyamatosan más pártokkal egyeztetünk, és ez ilyen lesz a következő években is. Ezt lehet szeretni meg nem szeretni, az biztos, hogy néha gyomor kell hozzá, de ez egy olyan munka, amit el kell végezni egy egyéni képviselőnek annak érdekében, hogy minél több esetben azt képviselhesse, ami a helyiek érdeke.

Ez alatt konkrétan mit ért? Mihez kell, hogy gyomra legyen egy képviselőnek? Volt olyan szituáció, amikor egy kicsit felfordult az a gyomor?

Jó kérdés. Az biztos, hogy nem könnyű ellenzéki politikusnak lenni: a Fidesz karaktergyilkosságaira is fel kell készülni, és a hatpárti együttműködés is nehéz kihívások elé állít. Kompromisszumokkal jár, ezért bizonyos kérdésekben engednünk kell. Annak sem örülünk, amikor mások úgy állapodnak meg, ahogy – például Zuglóban –, de nem fogunk örökké lázongani emiatt, inkább az előválasztáson bizonyítunk majd.

Tehát a Momentum lázadása az előválasztás végéig tart, és nem tovább?

Ez nem lázadás, a választók kifejezhetik a kritikájukat bizonyos jelöltekkel szemben.

Saját megítélése szerint miért ön lett az egyetlen, akit újraválasztottak a Momentum elnökségébe? Több ismert politikusuk még alelnök sem lett a tavaly júniusi tisztújításon.

Megtisztelő volt, hogy újraválasztottak, de ez nem egy adottság: gyakori, hogy a Momentum elnökségébe új tagokat választanak be. Szinte minden elnökségi választáson ennek van hagyománya.

Szóval ön csak ott volt, mondta a küldötteknek, hogy eddig ezt csinálta, és ha ez szimpatikus, szavazzanak önre?

Ennél többet tettem. Ez nyilván egy komoly verseny...

A háttérben szövetséget épített?

Nem voltak háttérben szövetségépítések, minden jelöltről egyénileg szavaz a küldöttgyűlés.

Ne mondja, hogy nem voltak belső lobbizások, hogy melyik küldött melyik jelölt szavazótáborához csatlakozzon.

Azt a filozófiát vallom, hogy elsősorban mindenki a saját maga szerencséjének kovácsa, és magának kell megdolgoznia az elnökségi tagságért is.

Volt-e olyan erőközpont, amit ön vagy más azért szervezett, hogy konkrétan önt újra bejuttassák az elnökségbe?

Nem tudok ilyenről, az ilyen szervezkedések egyébként inkább kontraproduktívak. Annak van értelme – és ezt csináltam is –, hogy egyénileg beszélek jelöltként sok küldöttel, és meghallgatom, hogy milyen elvárásaik vannak a Momentum jövőjéről, illetve megosztom velük a terveimet.

Beszéljünk a fideszes kihívójáról, Fürjes Balázsról: ő talán az egyike annak a kevés emberarcú fideszesnek, aki még akár egy ellenzéki választónak is alkalmas lehetne arra, hogy a parlamentben őt képviselje. Mit gondol erről?

Teljesen másképp látom a helyzetet. Fürjes Balázs nevéhez sok kifizetés köthető az elmúlt tíz évben, rengeteg olyan beruházás, amelyek végén Mészáros Lőrinchez és Garancsi Istvánhoz köthető cégeket találunk.

Fürjes Balázst egy politikai kifizetőembernek tartom.

Most éppen emberarcú fideszesként próbál megjelenni, mert ezt a szerepet osztotta neki Orbán Viktor, de ha más feladatot kap, akkor majd azt fogja teljesíteni.

Tegyük fel, hogy nem nyeri meg az előválasztást. Mi a B-terv? Ragaszkodna-e például ahhoz, hogy a Momentum részéről a közös listára befutóra helyre kerüljön?

Nem tudok ehhez ragaszkodni, mert nincs erre direkt ráhatásom, ezt nem én döntöm el.

Másképp kérdezem: akarna parlamenti képviselő lenni akkor is, ha nem egyéni választókerületből választanák meg?

Szívesen lennék parlamenti képviselő, leginkább ha kormányozni is tudunk.

Ha Komáromi Zoltán nyer az előválasztáson, oda fog menni hozzá, hogy felajánlja a segítségét neki az országgyűlési kampányban?

Ha ő nyer, megkeresem azzal, hogy miben tudok segíteni, ha én nyerek, akkor pedig odamegyek Fürjes Balázshoz, és megkérdezem, hogy mikor fogunk vitázni.

Fürjes Balázs, akárcsak ön, nagy hangsúlyt fektet a zöld ügyekre. Hol látja a különbséget kettejük között e tekintetben?

Leginkább ott, hogy ez esetében csak egy mondás. A Duna Aréna is jobban nézett ki Fürjes Balázs látványtervein, mint a valóságban. De rátérve a helyi ügyekre: én például nem gondolom, hogy nemzetgazdaságilag kiemelt területnek kellene lennie a Normafának – ezt a területet elsősorban sokak frekventált pihenőhelyének és kirándulóhelyének tekintem, nem gazdasági beruházásnak vagy egy turistaparadicsom székhelyének.

Mit csinálna ezzel a projekttel, ha megválasztanák?

Felül kell vizsgálni a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások körét, és kivenni belőle a Normafát. De például a Testnevelési Egyetemnél nagyon feltűnő, hogy eddig három közbeszerzést írtak ki rá, és mindhármat ugyanaz a cég, a Mészároshoz köthető ZÁÉV nyerte. Ja, és egyetlen másik ajánlattevő volt, a Tiborcz-féle West Hungária Bau.

És akkor még nem is beszéltünk a Csörsz utcai résznél történt engedély nélküli fakivágásokról, ami után megígérték, hogy nem fognak több jegenyefát kivágni. Végül meghagytak 16 fát, és kivágtak 15-öt: a hivatalos kommunikációja a fideszes önkormányzatnak az volt, hogy a fák többségét meghagyják. Nonszensz, hogy ennek az egy fányi különbözetnek kellene tapsolnunk. Ami nagy projekt még: felújításra vár a Városmajor park is.

Ez utóbbi esetében mit tud tenni?

A Városmajor parknál a kérdés az, hogy meghagyjuk-e a már ott lévő zöldterületeket, és kialakítunk-e új zöldfolyosókat a környező utcákban. Mivel a fenntartás fővárosi feladat, a felújítás viszont kormányzati, ezért tennünk kell majd kormányon is.

Mostanában az illegális szemétlerakás a választókerületi erdőben nagy problémává vált. Hogyan lehetne ebben javulást elérni?

Itt már azt sem könnyű tisztázni, hogy ki miért felel: egyrészt a hulladékgazdálkodás összbudapesti kérdés, a kijelölt szemétlerakók helyszínét viszont sokszor az önkormányzatok határozzák meg, és ha azok környékén túl sok a szemét, a megoldást az önkormányzatnak kell kezdeményeznie.

Másrészt mi momentumosok civil megmozdulásként szervezünk szemétgyűjtéseket, de ez egyáltalán nem elegendő. Az ilyen hulladékszigetek kialakulásával szemben nehéz máshogy fellépni, mint hogy próbáljuk minél direktebben felhívni a figyelmet arra, hogy hova dobják a szemetet, és politikusként, véleményvezérként kiemelni azt, hogy ez nincs rendben.

Miért pont a koronavírus idején erősödhetett fel ez a probléma?

Erre nincs elméletem, de ezt nem tartom idei trendnek. Ami biztosan nem segített, az a rendes lomtalanítás elmaradása tavaly. Ősz elején végül azt találták ki, hogy mindenki felviheti a lomjait a Csillebércen egy lerakóhelyre. Mi erre válaszul kezdeményeztük, hogy megszervezzük az embereknek a lomok elszállítását. Vicces módon utolsó pillanatban végül már beszállt az önkormányzat is, de nem bánom, remélem ők is tudtak segíteni néhányaknak.

Tegyük fel azt, hogy az ön vezetésével nyer az ellenzék Budapest 3-as választókerületében. Akkor 2024-ig együtt kell majd működnie Pokorni Zoltánékkal. Hogyan tervezi ezt megoldani?

Lesznek olyan ügyek, amikben nekem támogató álláspontot kell felvennem, mert jónak tartom őket. Ilyen például a Budakeszi úti buszsáv ügye. Más kérdésekben, mint a Normafa, pedig valószínűleg lesznek vitáink.

Nem a választókerület fogja meginni annak a levét, hogyha nem egyező színezetű szereplőknek kell valahogy dűlőre jutniuk ezekben a kérdésekben?

Nem szeretnék revanspolitikát.

De közben a Momentum lépten-nyomon elszámoltatást emleget.

Igen, de az jogos igény, hogy a Millenáris ne a bukott rózsadombi polgármester, Láng Zsolt fennhatósága alatt legyen egy kiszervezett alapítvány formájában. A revanspolitikát úgy értem, hogy nem kell megsarcolni egy önkormányzatot, nem kell megfúrni minden intézkedését csak azért, mert eltérő színű az országgyűlési képviselő és az önkormányzat.

Olyan döntéseket kell országosan hoznunk, amelyek aztán helyben is átláthatóbbá teszik a közéletet: például indíthatunk arra országos programot, hogy egy helyen, egy weboldalon elérhető legyen valós időben az összes önkormányzat kiadó vagy eladó ingatlanja kilistázva, beleértve a Hegyvidékét is. Ezzel a Hegyvidék is eggyel átláthatóbban működne.

INTERJÚFOTÓK: Rédl Boglárka, Petróczi Rafael / Azonnali