Bónuszok, célzott hirdetések, hatalmas oddsok: így vesznek rá a fogadóirodák, hogy sok pénzt költsünk náluk

A foci Eb-t nem csak a szurkolók, a fogadóirodák is nagyon várták. Hogyan állunk a sportfogadásokkal Magyarországon, és milyen trükkökkel vesznek rá minket a fogadóirodák arra, hogy sok pénzt költsünk náluk?

A foci Európa-bajnokságot a fogadóirodák legalább annyira várták, mint a szurkolók. Tekintve, hogy a szerencsejáték könnyen vezethet akár függőséghez vagy eladósodáshoz is, most, az Eb vége felé közeledve

érdemes megnézni, hogyan állunk ezzel Magyarországon, és milyen technikákkal vesznek rá minket a különböző online fogadóirodák arra, hogy minél több pénzt költsünk el náluk.

A magyar viszonyokról korábban már készült egy átfogó felmérés – igaz, 2011-ben, tehát tíz éve. Ez alapján a problémás és patológiás szerencsejáték-függők számának tekintetében nem álltunk sokkal rosszabbul, mint az európai átlag.

Nincs kiugróan sok szerencsejáték-függő magyar

A felnőttek körében – bár nem a sportfogadások a legjellemzőbbek – nagyjából minden ötödik ember kötött már sportfogadást életében, és közülük nagyjából minden ötödik számolt be heti rendszerességgel történő fogadásról a felmérést megelőző hónapban is. Frissebb adatokat találhatunk a Szerencsejáték Zrt. 2018-as jelentésében, ami alapján, bár a szerencsejáték-függők száma látszólag látványosan nőtt a 2015-ben mért 1,3 százalékról 4,3 százalékra, a jelentés írói szerint nincs „lényeges változás” a 2009 és 2018 között mért adatok között, a meglepőnek tűnő eltérést az eredmények 2,4 százalékos átlaga körüli ingadozásnak tudták be.

Az valószínűleg senkit nem lep meg, hogy a szerencsejátékokban fiatalkorúak is gyakran részt vesznek, annak ellenére, hogy ezt törvény tiltja.

Egy 2018-as tanulmány szerint Magyarországon a 16 évesek közel negyede szerencsejátékozott már, így sikerült helyet szereznünk Európa – ilyen szempontból – legrosszabb helyzetben lévő országai között,

bár találhatunk olyan államokat is, ahol a szerencsejátékozó fiatalok száma meghaladta a 30 százalékot is (például Ciprus és Montenegró). Mi a 33 vizsgált európai ország sorrendjében a 23. helyet foglaltuk el. A magyar fiatalok körében nagyjából egyenlő volt az online és offline kötött sportfogadások számának aránya (legalábbis a vírushelyzet előtt), a fiatalkorúaknál ez a típusú szerencsejáték volt a leggyakoribb. A Szerencsejáték Zrt. jelentése alapján 2018-ban a magyar 15 és 17 év közötti fiatalkorúak 4 százaléka volt szerencsejátékfüggő.

De kiből lesz szerencsejáték-függő?

Vannak olyan jellemzők, amik nagyobb eséllyel igazak a szerencsejáték-függőkre, mint másokra. Fontos megjegyezni, hogy ezeknél a jellemzőknél nem mindig tudjuk, hogy ezek a függőség okai vagy okozatai, vagy hogy akár egy egészen más tényező áll-e a háttérben. Nagyobb eséllyel szerencsejáték-függők például azok, akik nem házasok. Azt viszont nem jelenthetjük ki, hogy a hajadonság vagy nőtlenség miatti magány következtében nagyobb eséllyel alakul ki a függőség, hiszen az is lehet a jelenség magyarázata például, hogy a már eleve függők nagyobb eséllyel válnak.

Magyar felnőttek körében valószínűbb, hogy valaki szerencsejáték-függő, ha az illető:

• nem házas,
• férfi,
• fiatal,
• alacsonyan iskolázott,
• alacsonyabb keresetű,
• gyakrabban dohányzik,
• gyakrabban fogyaszt alkoholt,
• fogyasztott már életében kannabiszt.

Európai fiatalkorúak esetén valószínűbb, hogy szerencsejáték-függő, aki:

• iskolakerülő,
• aktív sportoló,
• gyakrabban dohányzik,
• gyakrabban fogyaszt alkoholt,
• gyakrabban jár ki esténként.

Kevésbé gyakoriak a függők ausztrál 15-17 évesek, valamint európai 16 évesek körében, ott, ahol:

• nagyobb a szülői ellenőrzés mértéke mondjuk az éjszakai kijárásokat illetően,
• nagyobb mértékű a zsebpénz korlátozása,
• a fiatalok megtanulták a pénzügyek kezelését.

A jó hír, hogy szerencsejáték-függőség tekintetében nincs különbség a nagyvárosban és a vidéken élők között

(legalábbis a 2011-es kutatás szerint). Rossz hír viszont, hogy a szerencsejáték-függőség még egy módja annak, hogy a rossz társadalmi-gazdasági körülmények között élők életszínvonala még lejjebb süllyedjen.

A rossz szocioökonómiai helyzetet összefüggésbe hozták alkoholfogyasztással és dohányzással (ami persze további kiadásokkal jár), például ebben a fiatal francia felnőttek mintáján végzett kutatásban. Számos más példát is találhatunk arra, hogy szegénynek lenni hosszú távon miért lehet még költségesebb: gyakran megesik, hogy az elsőre takarékosabbnak tűnő megoldás végül sokkal több ráfizetéssel jár, ilyen például, ha az ember kénytelen rosszabb minőségű, ár-érték aranyában is gyorsabban elévülő termékeket vásárolni. Egy másik példa, annak a súlyos anyagi következménye, ha valaki nem képes visszafizetni bizonyos hiteleket (amiket a helyzetük miatt sokan kénytelenek felvenni).

A legtipikusabb marketinges trükkök

Ha szerencsejátékokról beszélünk, nem lehet elmenni a különböző játékcégek és fogadóirodák hirdetéseinek hatása mellett sem. A sporteseményeket szponzoráló szerencsejáték reklámok veszélyeire – különösen a fiatalokra gyakorolt hatásuk miatt – már jó ideje próbálják felhívni a figyelmet a szakértők, mivel ezek nemcsak normalizálhatnak egy potenciálisan káros szenvedélyt, de a függőknek is ronthatják az állapotát.

A labdarúgás közvetítésétől mostanra már több országban elválaszthatatlanok a szerencsejáték-reklámok, amiknek finanszírozói – legalábbis ennek a Egyesült Királyságot vizsgáló publikációnak a szerzői szerint – jelentős mértékben a függők betegségéből profitálnak. Itthon az online sportfogadás az állami szerencsejáték monopólium része, azonban online hozzáférhetőek különböző nemzetközi cégeken keresztül más fogadási lehetőségek is. Az ilyen cégek Magyarországon történő működésének törvényessége már korábban megkérdőjeleződött.

A bukmékerek kifejezetten kifinomult módszerekkel reklámoznak. Ezeket a módszereket remekül fejtik ki Philip W. S. Newall 2015-ös, valamint Philip W. S. Newall és társai 2019-es tanulmányai.

Az online hirdetések egyre inkább személyre szabottak, és ennek jó oka van, mivel

az egyén pszichológiai jellemzőihez igazított reklámok jelentős mértékben változtathatják meg a viselkedést. Az online aktivitást követve az egyéni jellemzők pedig jól jósolhatók.

A szerencsejáték-hirdetések esetén nincs szinkronban a lehetséges kockázatokat és a nyereségeket hangsúlyozó információk közlése, valamint azokat, akiknél nagyobb az esélye a függőségnek vagy már függők, nagyobb mértékben befolyásolják a közösségi médiában megjelenő reklámok.

A reklámokat a forrásanyag alapján érdemes 3 alkategóriába sorolnunk.

1. Vannak olyan hirdetések, amik egyszerűen az adott márka létezésére emlékeztetnek bennünket, anélkül, hogy nyerési esélyeket vagy anyagi alapú ösztönzéseket tartalmaznának, ilyen például egy szerencsejátékos cég logója egy stadionban.
2. Azokból a reklámokból sincs hiány, amik a lehetséges nyereség mértékére hívják fel a figyelmet. Ilyen hirdetéseket Ausztrália esetén 15 különböző kategóriába sikerült sorolniuk a szakértőknek és hasonló volt a helyzet az Egyesült Királyságban és Spanyolországban. A szerencsejátékosok sokkal hajlamosabbak kockázatos fogadásokat kötni, ha az elköltendő pénzt nem a sajátjuknak tekintik, hanem eleve fogadással nyert összegnek.
   
   Olyan reklámok, amik beránthatják az embereket a szerencsejátékok világába tartalmazhatják például a regisztrációkor vagy a barátoknak történő ajánlásokkor kapott bónuszok ismertetését, valamint a pénzügyi szempontból kockázatmentes fogadások és a veszteség esetén történő pénz-visszafizetésének hirdetését.
   
   A veszteségeket az emberek kifejezetten negatívan élik meg, így az ezek esetén visszafizetett pénz lehetősége tovább torzíthatja a fogadók nézőpontját. Kiemelendő még a „majdnem sikeres” fogadások kérdése. A szerencsejátékosok jelentősen nagy figyelmet fordítanak az ilyen esetekre, így igen kecsegtető lehet az is, ha a fogadóiroda felajánlja az olyan veszteségek visszafizetését, amik majdnem nyereséget hoztak. A pénzügyi ösztönzők reklámozása egyre gyakrabban kovácsol előnyt a fent említett torzításokból.
3. A harmadik kategóriába azok a hirdetések tartoznak, amik a nyerési esélyeket tartalmazzák. Itt is különböző módszerekkel befolyásolhatják a hirdetések az embereket.

Ahhoz, hogy ezeknek a módszereknek az alapját megértsük, át kell tekintenünk, milyen módon torzulhat a valószínűségek megítélése a sportfogadást kötőknél.

Az alátámasztáselmélet (support theory) alapján hajlamosak vagyunk túlbecsülni egy jelenség valószínűségét, ha ugyanazt a jelenséget több részre osztjuk fel. Egy kísérlet tanulsága alapján például a természetes okokból bekövetkező halálozást mint jelenséget kevésbé valószínűnek ítélnék meg a vizsgálati személyek, mint a szívbetegség, rák és más természetes okok által eredményezett halálozások valószínűségének összességét.

A fogadás tárgyát tehát részletesebben felosztva a bukmékerek elérhetik, hogy az emberek kedvezőtlenebb fogadásokat kössenek. Egyszerű példa:

a fogadóirodáknak érdemes lehet arra ösztönözni az embereket, hogy a győztes helyett a születendő gólok számában fogadjanak.

Szintén ide kapcsolódik a szorzatesemények valószínűségének hibás becslésére való hajlam (conjunction effect), aminek értelmében

az emberek bizonyos esetekben hajlamosabbak összetettebb fogadásokat kötni.

Az egyik ismert (bár manapság vitatott) magyarázata a jelenségnek, hogy hajlamosak vagyunk torzítani az események valószínűségének megítélését a személyes tapasztalataink alapján – attól függően, hogy mit tartunk jellemzőbbnek például egy adott csapat esetén.

Jellemző esemény lehet, ha az esélyesebbnek tartott csapat nagy gólfölénnyel győz, vagy ha az esélytelenebb csapat 1-0-ra nyer. Egy átlagos ember így a valósnál sokkal valószínűbbnek tarthatja, hogy a sztárjátékos rúgja az első gólt a meccsen, mert ez egy kifejezetten jellemzőnek tartott esemény lehet. Ha belegondolunk, a többi játékos esélye, hogy az első gólt rúgja, összességében gyakran jelentősen nagyobb, mint egy emberé, még ha az a legjobbnak tartott játékos is. A bukmékerek ezért is szívesen ajánlhatnak fel ilyen fogadásokat.

Végül az sem elhanyagolható, hogy a fogadást kötők egyszerűen a nagyobb nyereséggel kecsegtető fogadásokat preferálják.

Mivel pusztán a győztes csapat kérdésében fogadni sokszor nem tűnik olyan kifizetődőnek, a bukmékerek örömmel kínálnak fel részletesebben felosztott, nagyobb potenciális nyereséget hozó fogadási lehetőségeket.

Nem minden reklám működik a fiatalkorúaknál

Magyarországon a gyermekeket és a fiatalkorúakat közvetlenül a szerencsejátékra buzdító hirdetések tiltottak, és nem lehet a számukra kijelölt sajtótermékekben szerencsejátékokat reklámozni.

A probléma, hogy a fiatalkorúak ugyanúgy néznek sportközvetítéseket, mint a felnőttek, és persze a lottózók kirakatában is a lehetséges milliárdok esélyeivel csalogatják az embereket,

ezek nincsenek úgy elfedve, mint a dohánytermékek a nemzeti dohányboltokban, amikre a fiatalkorúak védelmére hivatkozva vonatkoznak rendkívül szigorú szabályok.

Manapság az offline hirdetések hatása eleve eltörpül az internetes hirdetések hatása mellett: az Egyesült Királyságban 2017-ben a 11 és 16 év közötti fiatalok 10 százaléka követte online valamelyik szerencsejátékcég oldalát. A Facebookon, Twitteren és YouTube-on megjelenő reklámok közül pedig sok esetben nem voltak a hirdetések egyértelműen reklámként megjelölve.

A fiatalkorúak persze nem ugyanolyan mértékben fogékonyak egyes hirdetési módszerekre, mint a felnőttek.

Bizonyos kaszinójáték-hirdetések esetén például a fiataloknál jobban működnek a fényes, nagy kontrasztban álló színeket és animált figurákat tartalmazó reklámok.

Szintén jobban működnek náluk a pénzügyi ösztönzőket hangsúlyozó hirdetések. Továbbá sportfogadások esetén az egyéni képességeket hangsúlyozó, valamint nagyobb nyereséggel kecsegetető hirdetések náluk nagyobb hatást érhetnek el.

Segítséget kérni nem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik

A szerencsejáték-függők esetén komoly probléma lehet a segítség hozzáférhetőségével és hatékonyságával kapcsolatos bizonytalanság, a társadalmi megbélyegzéstől való félelem, a lehetséges kezelési módokkal kapcsolatos tájékozatlanság, a kezelés árával kapcsolatban felmerülő kérdések és a betegek attitűdje.

Aki Google-ön rákeres a leginkább kézenfekvő szavakra, miszerint „szerencsejáték-függőség segítség”, azt tapasztalhatja, hogy az első, nem hirdetésként felugró link a Szerencsejáték Zrt. honlapjához vezet. Valamelyest segít a helyzeten, hogy az aktuális lap a szenvedélybetegség kockázatára hívja fel a figyelmet és kiírják az ELTE játékfüggőséggel szenvedőknek létrehozott segélyvonalának számát (06-1-411-6778), ami hétköznap 15 és 19 óra között elméletben elérhető – bár az Azonnali háromszor is hiába próbálta ezen, és a szerencsejáték-függőknek az automata callcenter által ajánlott másik telefonszámon tesztelni a segélyvonalat.

A Szerencsejáték Zrt. egy táblázatban is összefoglalja, hogy milyen egészségügyi intézményekben és szervezeteknél kaphatnak még segítséget a betegek. Ezeknek az intézményeknek és szervezeteknek a neve és elérhetősége a kormány honlapján is elérhető.

NYITÓKÉP: Szerencsejáték Zrt. Facebook