Orbán pedofiltörvénye miatt nem írta alá a Fidesszel közös nyilatkozatot a holland szélsőjobb

Szerző: Techet Péter
2021.07.06. 14:50

Több szélsőjobboldali párt – köztük a Fidesz – értéknyilatkozatot adott ki a múlt héten, ami beleillhet a Fidesz új európai pártcsalád-építésébe is. A holland szélsőjobboldal két legerősebb pártja azonban eleve nem írta ezt alá. Egyikük az Azonnalinak nyilatkozva balosnak tartja az ottani követeléseket. Azon harmadik holland párt pedig, amely először csatlakozott, pár nap után bejelentette: mégsem akarnak a Fidesszel közös nyilatkozaton szerepelni. Mi áll a háttérben?

Orbán pedofiltörvénye miatt nem írta alá a Fidesszel közös nyilatkozatot a holland szélsőjobb

Amint arról az Azonnali beszámolt: múlt pénteken több európai szélsőjobboldali párt – amelyek a jobbközép Európai Néppártból való távozását követően a függetlenek soraiban ülő Fidesz kivételével vagy az EU-szkeptikus Konzervatívok és Reformerek (ECR), vagy az EU-ellenes Identitás és Demokrácia (ID) frakcióban ülnek az Európai Parlamentben – közös értéknyilatkozatot adott ki. Ebben a szokásos szuverenista EU-kritika mellett

hangsúlyosan jelent meg az atlantista elkötelezettség is, ami az olasz Lega vagy a magyar Fidesz Putyin-pártiságát látva meglepő lehet.

Azonban magyarázatot adhat erre az, hogy az ECR-ben ülő nacionalista-szociálkonzervatív lengyel kormánypárt, a PiS is aláírta a nyilatkozatot, márpedig a párt – noha alapvetően az orbáni elvekkel egyetért – Oroszország kapcsán még a nyugat-európai fősodortól is radikálisabb neokonzervatív-atlantista véleményt fogalmaz meg. Mint ismert: a PiS támogatja Ukrajna EU-tagságát is és ellenzi az Északi Áramlat 2-gázvezetéket, amely viszont éppen Berlin támogatását tudhatja maga mögött.

Inkább a megosztottság, mint az egység nyilatkozata

A nyilatkozat azonban nem csupán egy lehetséges új európai jobboldali egység esélyét mutatta meg – bár tegyük hozzá:

egy szóval nem említik még az aláíró ECR- és ID-tagpártok sem, hogy feladnák jelenlegi pártcsaládjukat vagy akár EP-frakciójukat,

és egy újat alapítanának–, hanem az Európai Néppárttól jobbra lévő európai politikai tér megosztottságát is:

  • a mérsékeltebb ECR-ből majdnem a pártcsalád fele kimaradt: nem csatlakozott a nyilatkozathoz többek között a szlovák neoliberális SaS, a cseh polgári jobbközép ODS, a svéd szélsőjobboldali Svéddemokraták, a belga Új Flamand Szövetség, a horvát Konzervatív Párt, a holland fundamentalista-református SGP, vagy a német AfD-szakadár Liberális-Konzervatív Reformerek párt;
  • a radikálisabb ID-ből pedig a holland Geert Wilders Szabadság Pártja (PVV), a cseh idegenellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia párt, valamint a német AfD maradt ki.

Hogy melyek azok a pártok, amelyek önszántukból maradtak le, és melyek azok, amelyeket eleve nem is hívtak meg a nyilatkozathoz, nem tudni.

Az AfD esetén azonban sejthető, hogy őket inkább kihagyták tudatosan

– noha a párt jelenlegi társelnöke, Jörg Meuthen professzor már 2019-ben is azt nyilatkozta az Azonnalinak, hogy szívesen együttműködne a magyar kormánypárttal. Meuthen akkor azt mondta az Azonnalinak, hogy „az AfD-n biztosan nem fog elbukni az egység” – mármint a jobboldali pártoké az EP-ben –, de úgy néz ki: ha lesz is egység, az AfD-ből nem kérnek a többiek.

A Fidesznek ugyanis – hiába szakította meg a németek dominálta Néppártból való kilépéssel formálisan a kapcsolatokat a CDU/CSU-val – nem lehet érdeke a német ipari körökhez való közelsége miatt, hogy az AfD-vel összefogjon, a párt ugyanis a német gazdaság szereplők számára tabu. A Fidesz persze eleve a KDNP révén – amely tagpárt maradt az Európai Néppártban – kapcsolatot tud közvetve ápolni a német uniópártokkal továbbra is.

Nem jönnek a hollandok

Ennél feltűnőbb azonban az, hogy a holland szélsőjobboldal két vezető pártja – az idei parlamenti választáson 10, illetve öt százalékot szerzett PVV és a Thierry Baudet-féle Demokráciáért Fórum (FvD) – szintén nem szerepel az aláírók között.

Az Azonnali elérte Thierry Baudet-t, az  FvD elnökét, aki azt mondta, hogy távolmaradásuknak nagyon prózai oka van: senki nem kereste meg őket. Ennek az lehet persze az oka, hogy az FvD-nek jelenleg egyetlen képviselője sincs az EP-ben, azaz úgyse számítana egy új frakciónál. Harm Ede Botje, holland újságíró – aki nemrég írt könyvet Baudet-ról – úgy véli: a Baudet-párt kimaradása csak azzal magyarázható, hogy nincs EP-képviselőjük, azaz semmi szükség jelenleg rájuk. De szerinte ez jó indok is arra Baudet-nak, hogy ne kelljen érdemben Orbánékra reagálnia, mert minden ilyen kérdést leüthet azzal: nincs EP-képviselőnk, így az ügy nem érint minket.

Baudet az Azonnalinak azonban hozzátette: nem is nagyon ismeri a nyilatkozatot, de tartalmi kritikát is megfogalmazott, szerinte ugyanis a nyilatkozat „baloldali dolgokat” tartalmaz „az európai integráció fontosságáról”,

ugyanis számára nem elegendő az, ha valaki másfajta, kisebb EU-t akar. Amint Baudet az Azonnalinak mondta: „mi NEXIT-et akarunk”, azaz Hollandiának az EU-ból való kilépését, és hozzátette: nem az EU-t, hanem Svájcot szeretik.

A magyar mulatóssztárral, Bunyós Pityuval jó kapcsolatot ápoló Geert Wilders egyelőre nem válaszolt a kérdéseinkre, hogy az ő pártja miért nem szerepel az aláírók között.

Nem lehet egyszerre melegpárti iszlámellenesnek és Orbán-pártinak lenni?

A nyilatkozaton így csak egyetlen holland párt volt feltüntetve: az FvD-szakadár Helyes Válasz (JA), amelynek három EP-képviselője van, azaz ők kapóra jöhetnek egy esetleges új frakcióhoz. Mind a három JA-s EP-képviselő egykoron Baudet pártjában ült, onnan szakadtak ki tavaly.

A Helyes Választ ugyanis azok a politikusok hozták létre 2020-ban, akik nem értettek egyet Thierry Baudet nézeteivel és főleg vezetési stílusával az FvD-n belül. Amint arról az Azonnali írt: Baudet-t számosan otthagyták a tavalyi év során, mert egyrészről nem tudta a pártját lehatárolni a nácik felé, másrészről dikatórikus módszerekkel és nem mindig átlátható pénzügyi politikával irányította – a vádak szerint – a pártot.

A Helyes Válasz saját meghatározása szerint a 2002-ben meggyilkolt egykori holland szélsőjobboldali politikusnak, a homoszexuális Pim Fortuyn-nek az örökségét akarná továbbvinni – ami gyakorlatilag a radikális antiklerikalizmusnak, a szekularizmusnak, az iszlámellenességnek és az EU-kritikának egy sajátos (bár a holland széljobbon egyaránt nem furcsa) ötvözetét jelenti.

Minekután a széljobbos Fortuyn – saját érintettsége okán is – a melegjogoknak fontos harcosa volt

– éppen azért utasította el többek között az iszlámot, mert úgy vélte: a kereszténység visszaszorulása után az lenne az új veszély a melegekre nézve –, elsőre meglepő volt, hogy a fortuynista Helyes Válasz kiállt éppen akkor a Fidesszel közösen, amikor – különösen Hollandiában – a melegeket a pedofilokkal összemosó magyar pedofiltörvény miatt éles kritika érte a magyar kormánypártot. A jobboldali liberális, szoftan iszlámellenes Mark Rutte holland kormányfő még egyenesen azt is felvetette: Magyarország akár távozhat is az EU-ból.

A holland Algemeen Dagblad napilap információi szerint a Helyes Válasz végül nem is akar résztvenni a nyilatkozatban, ami a lap szerint is összefügg azzal, hogy

a homofób részekkel kiegészült magyar pedofiltörvény és Pim Fortuyn szellemisége nem egyeztethető össze.

A holland napilapnak a Helyes Válasz azt mondta: noha egyeztetettek velük a nyilatkozatról, és annak több pontjával is egyetértenek, azt nem írták alá – azaz nem is arról lenne szó, hogy az aláírásukat visszavonták, hanem sokkal inkább az a kérdés merül fel, miért került az egyáltalán oda.

Az Azonnalinak a helyzetet kommentáló Harm Ede Botje holland újságíró úgy véli: a JA21 nem tudja otthon jól kimagyarázni, ha egyszerre akarja Fortuyn örökösének és Orbán szövetségesének tartani magát. Azaz a jelenlegi helyzetben vissza kellett lépniük, de a holland újságíró nem zárja ki, hogy a JA21 egyszer esetleg mégis csatlakozik a Fidesz körüli pártokhoz. A holland Joop hírportál is megjegyzi: a holland szélsőjobbnak nem jön jól Orbán új törvénye, elvégre ők éppen

mindig a muszlimokkal szemben akarják védeni a melegeket – most viszont kelet-európai eszmetársukkal szemben kéne fellépni a melegek mellett.

Persze ez ellen szól az, hogy a Helyes Válasz – hasonlóan a PVV-hoz, a FvD-hez és a turbóprotestáns SGP-hez – nem szavazta meg a holland parlamentnek a magyar pedofiltörvényt elítélő határozatát. Ez azonban inkább holland belpolitikáról szól: nem akarhattak Rutte mögé beállni.

A homoszexualitás elutasítása programpontként egyedül az SGP-nél jelenik meg. A radikális kálvinistákat képviselő kispárt – Hollandia egyes részein azonban a legerősebb párt – bibliai alapokon utasítja el a melegeket, igaz, a párt hosszú ideig a nőkkel szemben is elutasító volt, és egy holland bíróságnak kellett arra köteleznie, hogy nőket vegyen fel tagjai közé. Az SGP azonban – amely az ECR-frakcióban ül az EP-ben – mégsem csatlakozott a szélsőjobboldali pártok pénteki nyilatkozatához.

NYITÓKÉP: Orbán Viktor és Geert Wilders 2020 nyarán Budapesten / OV, FB

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek