Miért nem lesz zöld kancellárja Németországnak?

Hiába a harmonikus és dinamikus kezdet, a német ökopárt legyengülve és botrányokkal terhelten vághat neki az őszi Bundestag-választásoknak. Ennek megfelelően folyamatosan növekszik a Zöldek hátránya az Armin Laschetet jelölő CDU/CSU-val szemben. A Zöldek koalíciós álmai is kipukkanhatnak, ha a CDU/CSU tényleg tartja magát a nemrég bemutatott választási programjához. Miért és hova menekülnek a szavazók a német ökopárttól?

2011-ben, amikor először a német történelemben egy zöld politikus tartományi miniszterelnök lett Baden-Württembergben, az ökopárt országosan is szárnyalni kezdett. Volt olyan időszak már a 2013-as Bundestag-választás előtt is, amikor a Zöldek hasonlóan jó számokat értek el a közvélemény-kutatásokban, mint most: stabilan 20 százalék felett álltak egy ideig. Aztán 2013-ban folyamatosan zuhanni kezdtek, először még csak 15 százalék környékére, hogy aztán a 2013-as választási estén összesen 8,4 százalékot szerezve – a Linke mögött – a legkisebb parlamenti pártként kerüljenek be a parlamentbe. (2013-ban a liberális FDP 4 százalékkal kiesett a Bundestagból).

A párt a 2013-as kampányban persze eleve még nem hitt a jó eredményeknek, nem is állított kancellárjelöltet. Most azonban a Zöldek egy ideje stabilan a második legerősebb párt, ezért először a történelmükben a 41 éves Annalena Baerbock személyében még kancellárjelöltet is állítanak.

A mostani erősségük nemcsak maguknak köszönhető (persze annak is, elvégre 2017-ben is 9 százalékkal még csak a legkisebb parlamenti erő tudtak lenni), hanem a szociáldemokraták (SPD) drámai visszazuhanásának is. A balközép erő stabilan 20 százalék alatt van – bár hozzá kell tenni: növekvő tendenciával.

most már 17 százalék választaná a pártot, amely Olaf Scholz jelenlegi pénzügyminiszter-alkancellárt indítja kancellárjelöltként. Eközben a Zöldek 19-20 százalékra estek vissza – azaz nagyon úgy néz ki:

Polgári és szociális össztüz a Zöldeken

A 2013-as hidegzuhany a mostani visszaesésre is magyarázatot adhat. A párt akkor is azért veszített, mert túlságosan egyértelmű és zöld programot hirdetett – többek között kötelezővé tett volna heti egy vegetáriánus napot minden menzán –, amivel elriasztotta a polgári szavazókat. A párt kapcsán most is megjelentek olyan programpontok, felvetések, amelyek miatt a közép inkább visszamenne a CDU-hoz, de akár a balosabbak is az SPD-hez. (A Zöldek pártprogramját itt elemeztük részletesebben.)

+ Kezdődött azzal, hogy a párt frakcióvezetője, a kemény bajor dialektusban beszélő Anton Hofreiter már februárban azt mondta: a Zöldek szeretnék korlátozni a családi házak építését, mert szerinte azok sokkal inkább környezetszennyezőek, mint a városi lakások. Ez óriási felzúdulást váltott ki, a párt csak nagy nehezen tudott visszatáncolni, és az egészet Hofreiter egyéni ötleteként leírni – miközben azért tény, hogy a Zöldek választási programja a kisebb lakófelületeket támogatja.

+ Emellett a párt energiapolitikája kapcsán is a vita leginkább arról megy, hogy ez

Ráadásul e téren nem is a jobboldal kezdte el annyira támadni Baerbockékat, hanem a baloldal. A kommunista Linke egykori frakcióvezetője, Sahra Wagenknecht – aki nemrég megjelent könyvében eleve „önelégülteknek” és „életmódbaloldalnak” nevezi a Zöldeket – azt mondta: a Zöldek energiapolitikája a társadalom alsó rétegeinek lesz a legrosszabb, mert többet kell fizetniük, ráadásul ők nem tudják megengedni, hogy a lakásaikat teljesen klímasemlegessé tegyék.

+ Szintén a Linke állt bele keményen a Zöldek azon terveibe, hogy növekedne a benzinár. A Zöldek ezzel egyrészről az autóról szeretnék átszoktatni az embereket a tömegközlekedésre, másrészről az energiafordulattal együttjáró költségeket terhelné főleg a benzin árára.

amelyek csak a nagyvárosi, jómódú zöldszavazók érdekeit veszik figyelembe, a vidéken élő „kisembereknek” ugyanis sokszor létszükséglet az autó.

+ A Zöldek ezzel szemben kitartanak, és egy új ökóadót is követelnek (nem csak a benzinre), amivel a klímaváltozás miatt szerintük szükséges energiafordulatot – azaz az ország energiaellátásának 2030-ig teljesen klímasemlegessé tételét – akarnák segíteni. A gazdasági körök azonban nemcsak az adót vetik el, de azt is

+ A Zöldeknek azon liberálisokkal is problémáik vannak, akikre esetleg – ha nem akarnak a CDU/CSU alá beállni – szükségük lehet egy koalíciós kormányzáshoz. Miközben ugyanis a Zöldek adóemelést, vagyonadót terveznek, Christian Lindner, a liberális FDP elnöke kijelentette: pártja egyetlen adónem emelésébe vagy új adófajta bevezetésébe nem fog beleegyezni.

+ A CDU/CSU is elfogadta mostanra már a programját, és Armin Laschet kancellárjelölt egy konzervatív-liberális programmal vágna neki az ősznek: nemet mond az adósságnövelésre, az adónövelésre és egy túl radikális zöld energiafordulatra. Azaz a Zöldeknek akkor is elég sokat kellene engedniük, ha végül a CDU/CSU-val állnak össze közös kormányba.

Lindner FDP-elnök viszont már üdvözölte is a Laschet-programot, mondván: az majdnem már egy FDP-s program. Noha Laschet a saját tartományában, Észak-Rajna-Vesztfáliában éppen az FDP-vel kormányoz közösen, szövetségi szinten jelen állás szerint azért nem jönne ki egy ilyen tisztán jobboldali kormány – ha azonban Laschet a Zöldek mellé az FDP-t is bevenné a kormányába, akkor tényleg teljesen defenzívába és önfeladásra szorulnának a kormányozni már jóideje nagyon akaró Zöldek.

Azzal, hogy a Zöldek tehát nagyon radikális javaslatokat fogalmaznak meg, esetleg megint a 2013-as hibát követik el – akkor a vegánnappal –, és

Mindemellett persze kisebb botrányok is beárnyékolják a párt kampányát. Amint az Azonnali megírta: egyrészről vita támadt arról, hogy Baerbock pontos adatokat adott-e meg az életrajzában göttingeni és londoni tanulmányait illetően (azaz annak ellenére, hogy nem tanult jogásznak Németországban, de nemzetközi jogi egyéves mesterképzésen vett részt a londoni LSE-n, hívhatja-e magát nemzetközi jogásznak); másrészről nem számolt el pontosan a Bundestag felé bizonyos jövedelmeivel, juttatásaival, amelyet a párttól társelnökként kapott.

A Zöldek nehéz helyzetbe kerültek

Mindezek alapján három hónappal a szeptember végi Bundestag-választás előtt az látszik, hogy

+ a Zöldek esnek vissza, a programjuk miatt a polgári középosztályból sokan mégis a CDU/CSU-ra – azaz a stabilitásra és folytatásra – szavaznának, hiába volt kaotikus a konzervatívok kancellárjelölt-választása, és futott be ott a bajor Markus Söderrel szemben sokkal népszerűtlenebb Armin Laschet;

+ valamint a Zöldek energiapolitikai tervei a baloldalt is mozgósítják, amely a drágulástól fél, emiatt viszont az SPD növekedhet a Zöldekkel szemben, elvégre a szociáldemokraták a szociális szempontokat jobban hangsúlyozzák a klímapolitikában is.

+ A Zöldek csökkenése – és eleve az adócsökkentés-párti FDP miatt – egy CDU/CSU nélküli kormány (azaz a Zöldek, szocdemek és liberálisok koalíciója) egyre valószínűtlenebb. Ebben az esetben viszont

amelyek miatt viszont – miután az adóterveik miatt a polgári rétegnél, a benzinpolitikájuk miatt a szegényebb rétegeknél veszíthetnek – a párt ökoradikális törzsbázisa orrolhat meg a pártra.

NYITÓKÉP: Dominik Butzmann / Annalena Baerbock FB-oldala