Öt dolog, ami a francia sajtót a magyarok elleni meccs előtt foglalkoztatja

Covid, Szalai Ádám, Felcsút, Orbán, magyar ultrák: megnéztük, miről beszél a francia sajtó a magyar-francia mérkőzés előtt.

1. A franciák a magyar ultrák miatt nem térdelnek le?

A francia válogatott nem fog letérdelni a magyarok elleni meccs előtt, hiszen már a francia-német meccs előtt is az állva maradás mellett döntöttek. Hugo Lloris, a franciák kapitánya kijelentette: „Mi abból az elvből indulunk ki, hogy a letérdelésnek kollektív döntésnek kell lennie. Ha nekünk le kell térdelnünk, akkor az összes nemzetnek le kell térdelnie (...).” A 20 Minutes Sport nevű sportújság szerint szinte az összes nemzet megosztott az ügyben, és a véleménykülönbségben nincs semmiféle földrajzi logika.

Az újság a YouGov kilenc különböző nyugat-európai ország drukkerei körében végzett felmérését idézi, amely megállapította, hogy a kilenc nyugat-európai országból csak négyben (Portugália, Spanyolország, Olaszország és Anglia) magasabb 50 százaléknál a letérdelést támogató szurkolók aránya. Franciaország a felmérés szerint a határon billeg: a francia szurkolók 48 százaléka támogatja a letérdeléseket. A 20 Minutes Sport szerint a francia csapat döntését nem csak a francia szurkolótábor megosztottsága befolyásolhatta:

A magyar szurkolók térdelő íreknek címzett rigorózus véleménynyilvánítása a sportlap megfogalmazásában „egy olyan gesztus, amelyet Stephen Kenny (az ír edző – szerk.) érthetetlennek minősített, de amelynek Orbán Viktor miniszterelnök kegyesen időt szakított a megmagyarázására”. A 20 Minutes Sport idézetekkel alátámasztva bemutatja, hogy hogyan adta a lovat a szurkolók alá a magyar miniszterelnök: mint írják, Orbán szerint nem megoldás egy ilyen erkölcsi és történelmi terhet rakni egy olyan nemzet vállára, amely „soha nem foglalkozott rabszolgakereskedelemmel”.

Az íreket kifütyülő feketepólós ultrák intenzív jelenléte a portugál-magyar meccsen a francia lapoknak is feltűnt. Az Ouest-France hetilap az egyik cikkében megemlíti a „neonácinak számító Kárpát Brigádot”, mint írják, a szombati mérkőzésen megismerkedhetnek „a feketepólós, kigyúrt és tetovált csoporttal”. Habár a cikk nem részletezi, hogy miért tartja őket neonácinak, maga a Kárpát Brigád név utalhat erre, hiszen a brigád mint katonai kifejezés a szélsőjobboldali kötődést sugallja, a Kárpát kifejezés pedig az ezeréves Magyarország határat jelentő hegység visszaszerzésének szándékát vetíti előre. Jean-Marcel Boudard francia újságíró pedig a Twitteren posztolt egy videót az ultrákról, véleménye szerint a „vastag, tetovált karú” drukkerek csapata közel áll a Fideszhez.

2. A stadionok úgy bújnak elő Magyarországon, mint a gombák

Orbán Viktor neve szinte minden, a szombati meccsel foglalkozó hírben megjelenik. Az Eurosport francia adásán Raphaël Brosse, francia fociszakértő hosszasan tárgyalja Orbán kapcsolatát a sportággal: szerinte Orbán az élete egy időszakában professzionális futballistává is válhatott volna, ám ő végül a politikát választotta. Orbán számára a foci nem egy politikai fogás: ő olyasvalaki, aki igazán rajong érte, mondja. A szakértő számára a stadionok folyamatos építése sem tűnik logikusnak. Brosse megdöbbenten magyarázza, hogy

A közszolgálati Franceinfo sport szekciójában egy „Befolyás és adókedvezmények… Orbán Viktor a hálóját szövögeti Közép-Európában” címmel megjelent cikk hosszasan és meglepő precizitással tárgyalja az Orbán-rezsim focitámogatás-politikáját, a tao-támogatások is szóba kerültek. Az újság megemlíti Orbán gyerekkori barátját, Mészáros Lőrincet és a saját háza mellé épített felcsúti Puskás Akadémia stadionját, hogy levonja a következtetést:

És itt jön képbe a milliárdos, aki az elmúlt időben arról híresült el, hogy összeakasztotta a bajszát az Orbán-rendszerrel. Ahogy a cikk szerzője fogalmaz: „Óvakodjon azoktól, akik nem mennek bele a játékba: Bige Lászlót, az ország egyik leggazdagabb emberét tavaly decemberben korrupció miatt letartóztatták (azóta május 6-án már megszüntették a házi őrizetét a milliárdosnak – szerk.) (...) Az Orbán-kormány biztosította a vállalkozót, hogy ha finanszírozta volna a Ferencvárost, elkerülhette volna a jogi lépéseket.” Az állítást, amely a magyar sajtóban csupán pletykaként terjed, mindenesetre meglepő magabiztossággal fogalmazta meg a lap.

Az Ouest France-n is megjelent egy meglepően részletes cikk „Magyarországon a foci politikai eszközzé vált” címmel. A cikk azt állítja: Orbán Viktor az Eb-t használja arra, hogy a vidéki választóinak bizonyítson. Majd kitér a stadionépítésre is, Mészáros Lőrinc neve is előkerül. Végül a felcsúti stadionnál időzik el egy percre, amely „katedrálisszerű boltívei és hullámzó alakjai felett lehetetlen elsiklani, olyan, akár egy Disneyland-kastély”. A Le Parisien ezek után már csak arra volt kíváncsi Didier Deschampstól, a francia válogatott szövetségi kapitányától, hogy mennyire lehet figyelmen kívül hagyni a magyarországi politikai kontextust a meccs során, ám a franciák edzője diplomatikusan kikerülte a választ.

3. Szalai Ádám a magyar Olivier Giroud

A francia-magyar meccs esélyeit latolgatva Raphaël Brosse, a kelet-európai foci francia szakértője az Eurosport francia adásában Olivier Giroudhoz, a Chelsea francia csatárjához, hasonlította Szalai Ádámot. A szakértő – aki meglepően tájékozott a magyar foci világában, még egy Nemzeti Sport-cikket is idézett –, számos hasonlóságot fedezett fel a két játékos között: mindketten középcsatárok, nagyon hasonló fizikai adottságokkal rendelkeznek, ráadásul Szalai, Európa egyik legalulértékeltebb csatárjának tartott Giroud-hoz hasonlóan, kevés lehetőséget kap év közben. A szakértő felidézi: Szalai klubcsapatában, a német FSV Mainzban idén csak kevesebb mint 10 meccsen lépett pályára. Ráadásul az idei szezonban még csak egy gólt lőtt. Brosse szerint Szalai jelentheti a legnagyobb fenyegetést a francia válogatott számára, ezért a tehetséges játékosra érdemes lesz közelebbről is odafigyelni:

4. Hogyan látják a franciák az esélyeiket?

Az Eurosport szakértője, Raphaël Brosse szerint a 3-0-ás vendéggyőzelemmel végződött portugál-magyar mérkőzés után „nem egy pszichológiailag megtört magyar csapatra kell számítani”. Szerinte a magyarok tisztában vannak vele, hogy a csoportban, ahol Németországgal, Portugáliával és Franciaországgal kell szembenézniük, nincs esélyük egy-egy pontnál többre, ezért

A luxemburgi RTL sportrovata Miért kell Franciaországnak óvakodni a magyaroktól címmel jelentetett meg egy cikket. Az újság szerint Magyarország tűnik a leggyengébbnek a csoportból, de a defenzív játékával a magyar válogatott még „megviccelheti” a francia csapatot. Az RTL figyelmeztet a portugálok elleni meccs tanulságaira is: a magyarok olasz szövetségi kapitánya, Marco Rossi egy ultradefenzív taktikát választott, amivel sikeresen védte ki a portugál támadásokat.

5. Teltházas meccs: a covid az meg mi?

„Lucas Hernandez gyönyörködik a pokolban, ami szombat-délután a kékekre vár” – írja a 20 Minutes Sport. Az, hogy a cikk írója miért tartja pokolnak a Puskás Arénát, nem derül ki a cikkből, de valószínű, hogy a már emlegetett „izmos, tetovált” ultrákra, vagy pedig a francia szemmel megdöbbentően liberális járványügyi korlátozásokra gondolt. Talán jobban megérthetjük a franciák által használt minősítő jelzőt, ha visszaemlékezünk: hogyan szörnyülködtek sokan a filmek teltházas jelenetein a szigorúbb korlátozások alatt. Na, a franciák még pont itt tartanak.

A teltházas meccsek és a maszk nélkül őrjöngő tömeg sok franca hírportált foglalkoztat. „Itt nincs lázmérés, távolságtartás a stadionban vagy kötelező maszkviselés a folyosókon. Isten hozott Magyarországon!” – írja kissé megdöbbent hangnemben a Le Parisien sportrovata, ami emellett megjegyzi azt is, hogy

A lap szerint a magyar hatóságok nem félnek a negyedik hullámtól, hiszen az oltás Orbán szerint az ország „golyóálló mellénye”.

Raphaël Brosse szerint a teltházas stadionoknak szimbolikus jelentése van: a kormány azt akarja jelezni, hogy a covid nem okoz számára problémát. „A covid az meg mi?” – tette fel a kérdést Orbánt imitálva az Eurosport francia adásában a fiatal szakértő.

FOTÓ: Green Riders / Facebook