Nemrég kaptam számlát az MVM leányvállalatától: 2022-re az előző évi árhoz képest 20 százalékos áremelést ajánl fel a vállalkozásoknak! Ez nemcsak egy átmeneti, nyitáshoz kapcsolódó áremelés a kávézóknál és a vendéglátásban, hanem egy mélyebb inflációs nyomás.
Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!
Áttekintettem a 2022-es költségvetést, és alapvetően nem hiszek el benne sok mindent, például
sajnos nem tudom elhinni a kormány 3 százalékos inflációs várakozását.
Fontos, hogy legyen kiszámítható és hiteles költségvetés – a válsághelyzet alatt is probléma volt, hogy a vállalkozásoknak nyújtott kedvezmények esetlegesek voltak, nem tudtak vele számolni a vállalkozók. Meg kell mondani előre a vállalkozásoknak, hogy mikor mire fogunk költeni, és milyen feltételek mellett változnak majd a gazdaságpolitika irányai. Hiszen a kiszámíthatóság a legfontosabb érték, amire a vállalkozók a leginkább építeni tudnak.
Ennek a 2022-es költségvetésnek azonban alapvető feltételezései nem hihetőek.
Infláció
Sajnos igen nagy az infláció felfutásának veszélye világszinten is! Az alapvető élelmiszerek drágulását már mindenhol érzékeljük, de akadoznak egyes szállítói láncok, és hiányoznak Nyugat-Európából a mezőgazdasági idénymunkások is.
Én például nemrég kaptam számlát az MVM leányvállalatától: 2022-re az előző évi árhoz képest 20 százalékos áremelést ajánl fel a vállalkozásoknak!
Az látszik, hogy ez nemcsak egy átmeneti, nyitáshoz kapcsolódó áremelés a kávézóknál és a vendéglátásban, hanem egy mélyebb inflációs nyomás. A nyersanyagár-indexek emelkedtek, a réz ára az amerikai tőzsdén 35 százalékkal emelkedett év eleje óta, egy év alatt pedig gyakorlatilag a duplájára nőtt. Az olaj-gáz ára év eleje óta 33 százalékkal, az elmúlt egy év során 125 százalékkal nőtt, azaz jóval több, mint duplázódott. És a nyersanyagok és az áram árának, a szállítmányozás költségeinek emelkedése mind terheli a vállalkozásokat, és ezek a terhek be fognak épülni az árakba, inflációt okoznak.
A 10 éves amerikai államkötvény hozama jól mutatja az inflációs várakozást: ez akkor magas adott jegybanki alapkamatnál, amikor a várt infláció magas. Ez a hozam pedig év eleje óta 0,9 százalékról 1,58 százalékra emelkedett. Egy inflációs hullám a tőzsde régóta tartó szárnyalását is visszavetheti: kevésbé éri majd meg részvényekbe fektetni.
Az embereknek ez az infláció a szokásosnál is fájdalmasabb lesz. A társadalom egyik fele kényszerűen tartalékolt, mert egyszerűen nem tudott pénz költeni a koronavírus-járvány idején. Ők most szállodába, éttermekbe fognak járni, várhatóan magasabb áron, mégis többet fognak fogyasztani, mint a válság előtt, hiszen feltorlódott a jövedelmük. A szolgáltatók, kávézók, szállodások meg is fogják emelni az árakat, hiszen már csak azért is megtehetik, mert a kormányzat segítsége nélkül sokan tönkrementek. A lakosság másik fele viszont a válság alatt elvesztette a munkáját, vagy kevesebbet keresett. Ők nagyon keservesen meg fogják szenvedni ezt az áremelkedést – főleg az alapvető élelmiszerek árának emelkedését, hiszen felélték tartalékaikat.
Magyarországon ráadásul sokan most szembesülnek azzal, hogy a kormány által ajánlott hitelmoratórium nem valódi moratórium volt, hanem egy pluszhitel felvételére késztetés, így lehetett az, hogy 18 millió forintos hitel törlesztése 1,4 millió forinttal nőtt a hitelmoratórium ideje alatt.
Tömegeknek kell tehát tartalék nélkül együtt élniük egy komolyabb inflációval!
Most fogjuk megfizetni igazán a – közgazdasági elméletek szerint helytelen – prociklikus gazdaságpolitikát, amit a magyar kormányok folytatnak jóideje. A kormány pont azokban az időkben szeret sokat költeni, fűteni a gazdaságot, amikor egyébként is jól menne a piaci szektornak is, amikor azonban baj van, akkor bezzeg fukar, nem segít a rászorulóknak. Ez történik most is: a válság első hullámában leállt minden, vállalkozók és dolgozók kerültek létbizonytalanságba, akkor alig nyújtott bármilyen segítséget.
Most, amikor átmeneti nyitási boom várható, hirtelen megjön a kedve egy pénzszóró költségvetéshez. Ez nagyon káros; fellendülés idején az állam kiszorítja a magánpiacot: stadionok épültek lakások helyett, és felpörög az infláció. A válság idején viszont a megmenthető vállalkozások, kapacitások is elvesznek. Fontos lett volna, hogy a gazdaság kapacitásai ne csökkenjenek ennyire. Ha a Momentum lenne kormányon, életben tartottuk volna a csak átmeneti bajba kerülő vállalkozásokat a zárások idején is. Ha ezek megmaradtak volna, most nagyobb lehetne a kínálat, és nem inflációban csapódna le az elhalasztott többletfogyasztás.
Államadósság
Az államadósság Magyarországon óriásira nő, 2022-ben 79,9 százalékra várható.
Jelenleg az EU és a közgazdasági elméletek szerint sem kell ragaszkodni az államadósság alacsonyan tartásához, de a kormányzat számára nagyon rosszul néz ki az, hogy
tizenkét év államadósság elleni harc után szinte ugyanott vagyunk, mint tizenkét évvel ezelőtt, amikor átvették a kormányzást.
A bruttó államadósság pár tizedszázalékkal magasabb volt 2010-ben és 2011-ben, az IMF-hitel felvételt követő két évben, de a nettó államadósság sose volt még ilyen magas.
Költségvetési hiány
A válságkezelő intézkedések sokszor nem a válságot kezelték, csak presztízsberuházásokat támogattak. 5000 milliárd forintnak a pénzügyminiszter szerint is csak 20 százalékát költötték erre a célra, tehát 4000 milliárd Ft másra ment. A kormányzati beruházások turbózása a lojális oligarchák érdekeit szolgálhatja.
A magas hiány a kamatok emelkedésekor súlyosan megterhelheti a költségvetést. Egy évig még érthető elengedni a hiányt, 2020-ban a hiány a költségvetés 8,1 százaléka volt, 2021-ben 6,5 százalékra prognosztizálják.
Most azonban a friss költségvetés-tervezetből kiderült, hogy még 2022-re is 5,9 százalékos hiánnyal terveznek. A koronavírus-válságból való kilábalás után – tudva, hogy 2020-ban és 2021-ben sem keresletélénkítésre, azaz az emberek költéseinek támogatására ment el nagyrészt ez a kiadás – nehéz ezt másképp értékelni, mint
felesleges, de legalábbis rosszul hasznosuló pénzszórás, talán készülnek ezzel is arra, hogy 2022-ben kénytelenek lesznek átadni a kormányzást.
A költségvetés kiemelt céljai
Végül pedig beszéljünk kicsit a Fidesz 2022-es költségvetésének céljairól.
A Varga Mihály által kiemelt hat céljából kettő nemhogy kiemelt célnak nem jó, de intézkedésnek is végiggondolatlan és káros. A 25 év alattiak SZJA mentessége nem ösztönzi arra a fiatalokat, hogy tanuljanak és fektessenek be a jövőjükbe, hanem rögtön, 16 vagy 18 évesen a munkaerőpiacra vonzza őket. Ezáltal elveszthetik a legértékesebb éveiket, amikor a legtöbbet tudnának tanulni és hozzátenni ahhoz, hogy a gyorsan változó világunkban ne csak 25 éves korukig, hanem egész életükre növeljék a fizetésüket. Persze jó, ha a fiataloknak több pénz marad a zsebében, segítjük az otthonteremtésüket, de még fontosabb lenne, hogy olyan szakmájuk legyen, amellyel mindig jól keresnének és az egész jövőjüket bebiztosíthatnák.
A 13. havi nyugdíj – Gyurcsány és Orbán egyaránt kedvenc intézkedése – pedig azoknak juttat a legtöbbet, akiknek a legmagasabb a nyugdíjuk.
Az idősekkel szembeni szolidaritás azt diktálná, hogy a régebben nyugdíjba menők, kevesebbet keresők nyugdíját legalább annyira, vagy még jobban emeljük, mint a legmagasabb nyugdíjjal rendelkezőkét. A Momentum célja, hogy segítsük a fiatalokat és az időseket, hiszen a fiatalok képviselik a jövőt, az idősek pedig azt a tudást, aminek átvételére az új generációnak szüksége van – de ne így, hanem végiggondoltan, úgy, hogy azzal valóban, hosszú távon és igazságos módon jobb legyen nekik.
A szerző közgazdász, a Momentum gazdaságpolitikusa.
Tetszett a cikk?
Az Azonnali hírlevele
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.
