Számít-e, hogy Orbán Viktor alacsony és kövér, míg Karácsony Gergely magas és vékony?

Szerző: Petróczi Rafael
2021.05.17. 07:10

A politikában a külső igenis számíthat – de általában nem akkor, ha ismert jelöltek versengenek, és egyébként is: ha politikáról van szó, nem csinos popsztárokat keresünk, hanem kompetens vezetőket. Politikatudósokkal jártuk körbe, hogy befolyásolhatja-e a választásokat az, hogy egy jelölt hogyan néz ki.

Számít-e, hogy Orbán Viktor alacsony és kövér, míg Karácsony Gergely magas és vékony?

Nagyot ment a hazai közéletben az a se nem interjúnak, se nem portrénak, hanem egyszerűen csak egy választás előtti helyzetleírásnak tekinthető Economist-cikk, amiben Karácsony Gergely budapesti főpolgármester a közte és Orbán Viktor miniszterelnök közti különbségekről szólva azt mondta:

„Ő alacsony és kövér, én magas vagyok és vékony.”

Minderről maga Karácsony úgy nyilatkozott már Facebook-oldalán, hogy az Economist újságírójával végigvették, hogy mi mindenben különböznek a miniszterelnökkel, és „arra jutottunk, hogy szinte semmiben nem hasonlítunk, ám ekkor, az elvi, elkötelezettségbéli, stílusban megmutatkozó különbségek mellett tettem egy viccesnek szánt megjegyzést a testalkatunkból fakadó különbségekre is. Rossz vicc volt, nem kellett volna.”

Bocsánatkérés ide vagy oda, a kormányoldalon bizony kiakadtak a főpolgármester kiszólásán: Hollik István, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója szerint Karácsony „lesajnált mindenkit, aki merészelt nem 190 centiméter magasra nőni", míg Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinet parlamenti államtitkár arról írt, hogy ebben a kérdésben – akármilyen fura – Szabó Tímeával, a Párbeszéd társelnökével ért egyet, aki korábban a Demokrata hetilapjának főszerkesztője, Bencsik András rá és külsejére tett megjegyzései kapcsán reagálta azt, hogy gyengeséget mutat, ha egyesek „kínjukban már az ellenük harcolók külsejét kommentálják”.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára már egy, a főpolgármester szavait kifigurázó képet osztott meg, amiben Karácsonyt az univerzum „legmagasabb emlőseként” ábrázolta, megelőzve például az ötméteresre növő zsiráfokat.

A pontot az i-re viszont mégiscsak Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára tette fel, aki azt hozta fel, Orbán egy valamiben biztosan jobb Karácsonynál: tud angolul, ami kulcsfontosságú akkor, ha valaki a miniszterelnöki székre pályázik. Hogy mennyire kell tudnia angolul egy miniszterelnöknek, korábbi diplomatákkal, külügyminiszterekkel és európai integrációs tárgyalásokon résztvevő politikusokkal jártuk körbe, és össze is szedtük, hogy kik azok a politikusok a világban, akik egyáltalán nem beszélnek jól angolul, mégis remekül elboldogulnak.

Egy kérdést viszont Orbán lekövérezésével mindenki elfelejtett feltenni:

számít-e egyáltalán a politikában, hogy valaki hogyan néz ki?

Ha nem vagy legalább 170 centi, ne álmodozz az amerikai elnökségről

A szakirodalom eléggé szerteágazó és sokszor magától értetődő eredményeket talál a témában: az „ijesztőnek” kinéző emberekre kevésbé szavazunk, a szebbekre jobban – akkor legalábbis, ha semmit sem tudunk a jelöltekről, és csak a kinézet alapján döntünk. Az informálatlan szavazó a politikus külsejéből következtethet az ideológiai hovatartozására és a megbízhatóságára, a szépnek tartott nőket és férfiakat egyaránt jutalmazzuk a bizalmunkkal, de vannak választások, ahol mégiscsak inkább a női jelöltek számára fontosabb a siker érdekében, hogy jól nézzenek ki.

Tóka Gábor, a Central European University kutatóprofesszora és a Vox Populi blog szerkesztője szerint ez annak köszönhető, hogy viszonylag fiatal ága a politikatudománynak a fizikai megjelenés és a szavazási hajlandóság közötti összefüggések vizsgálata, és még sok lehet a felfedezetlen terület.

Tóka szerint amit az eddig (legfőképpen a politikatudomány szülőhazájában, az Amerikai Egyesült Államokban) végzett kutatások alapján hangsúlyozni kell, az a választók birtokában lévő információmennyiség:

ha semmit nem tudunk a jelöltekről, és mégis választanunk kell közöttük, akkor támaszkodunk a külső jegyekre.

Hogy mik ezek a külső jegyek, az azonban kultúránként nagyon is változó, és valószínűleg közel sem azonosan ítélnék meg ugyanazt a jelöltet pusztán a kinézete alapján Mexikóban, Kanadában vagy Magyarországon – hívta fel rá a figyelmet a kutatóprofesszor.

Ez persze nem jelenti azt, hogy egyetlen országon, náción belül ne lehetne találni bizonyos külső jegyeket, amik rendre visszatérnek az egy-egy pozíciót elnyerők körében. Ahogy arra Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója rámutatott: a 45 amerikai elnök 58 százaléka 180 centiméter vagy afölötti magassággal rendelkezett, és mindössze 3 elnök volt 170 centiméternél alacsonyabb. Ráadásul

a televízió elterjedése óta többnyire a magasabb jelöltek nyertek.

Nem csinos popsztárokat, hanem kompetens vezetőket keresünk

Hogy mekkora szerepe van végsősoron a politikus külsejének a választók szemében, abban a két politológus között nincsen teljes egyetértés.

Róna Dániel szerint a legelső politikai elnökjelölti tévévita a demokrata John Kennedy és a republikánus Richard Nixon között is azt mutatta meg, hogy a külső igenis sokat számít: azok közül, akik a vitát csak a rádióban hallgatták, többségben Nixont hozták ki győztesnek, akik viszont tévében is látták a Nixonnál magasabb, fiatalabb, jobb megjelenésű és jobban kipihent Kennedyt, azok nagyobb arányban Kennedy teljesítményét találták meggyőzőbbnek.

Róna kutatási tapasztalata is a külső fontosságát húzza alá: a jelöltek értékelésénél fókuszcsoportokban – amikor kisebb létszámú emberrel ellenőrzött körülmények között, mélyebben járnak körül egy-egy témát a kutatók – is gyakran előjön ez a szempont:

„Persze nem determinisztikus, hogy az emberek az általuk szebbnek tartott politikusra szavaznának is, de annak külseje is befolyásolhatja a gondolkodásukat.”

Tóka Gábor viszont azt hangsúlyozta az Azonnalinak, hogy a politikusokban egyáltalán nem csinos popsztárokat keresünk, hanem azt, hogy mennyire rátermettek, kompetensek arra a pozícióra, amire a választók felhatalmazását kérik, és hogy mennyire tetszenek az üzeneteik politikai felhangjai, és ez alapján érdemes-e őket hatalomra juttatni.

Kiváló példa erre szerinte Donald Trump esete, aki minden szembeszökő, esztétikájában megkérdőjelezhető fizikai tulajdonsága ellenére is elnök tudott lenni 2016-ban: mert amit mondott, az elég embernek tetszett ahhoz, hogy megkapja egy nagy párt áldását (és mindazt a plusz szavazatot, ami a párt általi jelöléssel járt).

Azaz Tóka szerint egy választási szituációban annyi más, a külsőnél fontosabb információk alapján döntenek a szavazók, hogy a politikus megjelenése összességében nagyon alacsony információs értékkel bír.

„Orbán Viktor 2022-es esélyeit sem a külseje alapján ítéljük meg, hiszen róla mindenki sokkal fontosabb dolgokat tud annál, mint hogy hogyan néz ki.”

De a kutatóprofesszor szerint még egy kevéssé ismert jelölt esetében sem feltétlen a külső jegyek lesznek a hangsúlyosak. Nálunk például nem véletlen szokás mondani egy-egy választókörzet esetén, hogy ha egy lovat indítanak ott, azt akkor is megnyerte volna a Fidesz vagy az ellenzék: már egyszerűen a párthovatartozás is akkora jelentőségű információt nyújthat egy-egy választónak, hogy az minden mást felülír.

Azt persze Róna Dániel sem tagadja, hogy vannak a fizikai jellemzőkön túl más tényezők, információk is, amik sokat számíthatnak:

különösen az ismert jelölteknél (mint amilyen Orbán Viktor vagy Karácsony Gergely) szorulhat háttérbe a külső, hiszen róluk számos más asszociációja is van a választóknak.

A 21 Kutatóközpont igazgatója szerint egy választási szituációban általában megnő az emberek birtokában lévő információmennyiség a jelöltekről, de ezzel párhuzamosan a politikus külső jegyei is felértékelődhetnek, főleg ha sokszor láthatóvá válnak kampányeseményeken, politikai vitákban.

MONTÁZS: Orbán Viktor és Karácsony Gergely Facebook-oldala

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali korábbi újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként. Az Azonnali gyakornoka, majd belpolitikai újságírója volt 2017-2021 között.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek