Magyarország és Szerbia még mindig jól áll az oltásban, a régió államai lassan követik őket

2021.05.15. 18:10

Magyarország még mindig EU-első a beadott vakcinák számát illetően, Románia durván lemaradt és ezen még Drakula sem fog segíteni. Kelet-Közép-Európa többi államában jól halad az oltás, a legrosszabb helyzetben még mindig Ukrajna van. Akiknek van, azoknak jó hír viszont, hogy több szomszédos országba már a magyar plasztikkártyával is átmehetünk.

Magyarország és Szerbia még mindig jól áll az oltásban, a régió államai lassan követik őket

Minden hónapban megnézzük, ki hogy áll a szomszédos országok közül: itt a januári, itt a februári, itt a márciusi, itt pedig az áprilisi cikk.

2020 végén kezdődött el a történelem eddigi legnagyobb oltáskampánya a jelen tudásunk szerint még mindig nem tudni, honnan származó koronavírus elleni védekezés jegyében. A Bloomberg naponta frissülő adatai szerint május 14. péntekig 1,38 milliárd adag vakcinát adtak be a világ 154 országában, azaz naponta 22,5 milliót.

Az átoltottság ugyanakkor rámutat a gazdag és a szegény országok közötti viszonyra is:

míg az USA-ban már 266 millió adag oltást adtak be május 14-ig, addig például Kirgizisztánban jelenleg csak 937 adag szerepel a listán.

Ennek az az oka, hogy a világ 27 leggazdagabb országa kapta a vakcinák 34,3 százalékát, miközben a Föld populációjának mindössze 10,4 százalékát adják.

Nézzünk körül, hogy mi a helyzet Kelet-Európában!

+ Magyarország

Mennyien kapták meg az első, illetve a második oltást? 45,2 százalék, ebből 26,4 százalék a második oltást is megkapta

Hányan oltatnák be magukat biztosan? 81 százalék 

Nem csak a térségben, hanem a teljes EU-ban is egyértelműen Magyarország áll a legjobban,

ami részben annak köszönhető, hogy az Európai Bizottság által beszerzett vakcinaszállítmányok mellett Oroszországból és Kínából is érkeznek vakcinák, így sokkal több és többféle vakcina áll rendelkezésre. (Az EU-ban csak Magyarországon választható a legrégebbi technológián alapuló, ezért a konzervatívabb, az újabb technológiákkal szemben bizalmatlanok számára talán szimpatikusabb leölt vírusos kínai vakcina.)

Május második hetére Magyarországon 4,5 millió állampolgár kapta meg az első oltást, akik közül 2,5 millió teljesen védettnek számít, mivel megkapta már a második adagot is. Az ország lassan két hete már az enyhítés fázisába lépett, ugyanis a 4 millió beoltottat követően április 24-én kinyitottak a vendéglátóhelyek teraszai is, a pünkösd környékére várt 5 millió oltott után a kormány pedig újabb enyhítésekről is dönt majd.

A több forrásból származó vakcinabeszerzés miatt az országban nem is az oltások, hanem sokkal

inkább az oltás utáni védettségi igazolványok körül keletkeztek problémák.

Még a márciusi kipostázás után sokáig nem volt világos, mire lesz jó a védettségi igazolvány, azonban az április végi enyhítések során kiderült: a plasztikkártya birtokában lehet majd múzeumba, könyvtárba, állatkertbe, meccsre menni, a vendéglők, kocsmák benti tereit is lehet majd használni vele. Viszont számos külföldi, nem magyar állampolgár szembesült azzal, hogy hiába él Magyarországon, itt dolgozik, adózik, mégsem kap védettségi igazolványt, mivel nincsen magyar személyi igazolványa.

+ Románia

Mennyien kapták meg az első, illetve a második oltást? 19,3 százalék, ebből 13,2 százalék a második oltást is megkapta

Hányan oltatnák be magukat biztosan? 31 százalék (április végi adat)

Romániában csak az Európai Gyógyszerügynökségnél (EMA) zöld utat kapott, az Európai Bizottság vakcinabeszerzéséből érkező vakcinákat használják. Ahogy arról korábban beszámoltunk: keleti szomszédunk

az oltási kedvben nagy visszaesést mutat,

és miközben egyre inkább elfogyni látszik az oltakozni hajlamosak száma, az ország ezt rengeteg látványos akcióval próbálja megemelni.

Oltómaratont tartottak már nemcsak a bánsági Temesváron, hanem a fővárosban, Bukarestben és számos más nagyobb városban is, ahol időpontfoglalás és regisztáció nélkül lehetett oltáshoz jutni. Kolozsváron és Bukarestben amerikai mintára drive-through oltóközpont is nyílt. Sőt, felmerült még a román mulatós zenészekkel (manele) való vakcinanépszerűsítés is az országban, a miniszterelnök pedig megígérte, hogy a tengerparton és a hegyekben nem kell majd maszk, csak oltakozzanak elegen.

A DRAKULA-KASTÉLY OLTÓPONTJÁNAK BEJÁRATA. FOTÓ: ROVACCINARE / FACEBOOK

Még a népszerű Drakula-mítoszt is az oltáskampány népszerűsítésére használták fel, ugyanis oltópontot alakítottak ki a Drakula lakóhelyének tartott törcsvári kastélyban is, ahol bárki beoltathatta magát.

Az oltási kampány megakadása mellett azonban szombattól már nem lesz kötelező a szabadtéri maszkviselés a piacok, zsúfolt helyek kivételével.

A közel húszmillió lakosú Romániában eddig összesen 6,5 millió adag vakcinát használtak fel, amivel összesen 3,8 millió embert oltottak be – ez a teljes lakosság 18 százalékát teszi ki, míg az uniós átlag 28,3 százalék. A teljes védettséget szerzett emberek száma – akik mindkét adag oltást megkapták már – nagyjából 2,6 millió fő, míg csak az első oltását nagyjából 1,2 millió ember kapta meg. Keleti szomszédunk egyébként az oltáskampány harmadik szakaszában van: vagyis éppen az általános lakosság oltása zajlik.

+ Szlovákia

Mennyien kapták meg az első, illetve a második oltást? 23,7 százalék, ebből 11,2 százalék a második oltást is megkapta

Hányan oltatnák be magukat biztosan? 61 százalék

Az 5,45 milliós Szlovákiában hiába bukott bele az előző kormányfő a Szputnyik-vakcinabeszerzésbe,

még egy darab Szputnyikot sem használtak fel,

így északi szomszédunkban továbbra is csak az EU-s vakcinabeszerzésből érkező vakcinákkal oltják a jelentősen megnövekedett oltási kedvű lakosságot. Még egy márciusban készített, április végén publikált közvélemény kutatás szerint a szlovákiai lakosság 23 százaléka az EMA-engedéllyel rendelkező és az Európai Bizottság vakcinabeszerzéséből származó vakcinákat választaná, a oltakozni vágyók 19 százaléka bármilyen vakciát elfogadna,

a megkérdezettek 15 százaléka viszont kifejezetten a Szputnyikkal szeretne oltakozni.

Újdonság, hogy északi szomszédunk a héten felfüggesztette az AstraZeneca-vakcinával való oltást, miután meghalt egy 47 éves nő az országban, és ezt a szlovák gyógyszerfelügyelet, a ŠÚKL az AstraZeneca-oltással hozta kapcsolatba. Szlovákiában az oltási terv az életkor függvényében halad előre a legidősebbektől a legfiatalabbak irányába, és eszerint nyitják meg a regisztráció lehetőségét is az eltérő korcsoportoknak. Mindez pedig azzal járhat, hogy a folyamatba hibák csúszhatnak: például beszámoltunk arról, hogy tizenévesek kaptak időpontot az oltásra, viszont később kiderült, hogy mégsem oltották őket be, mivel voltak még idősek, és krónikus betegek, akik saját oltásukra vártak.

Magyarországhoz és keleti szomszédunkhoz hasonlóan Szlovákia is folyamatosan enyhít: véget ért a koronavírus-járvány miatt bevezetett szükségállapot – így már tüntetni is lehet majd –, sőt még a vendéglők teraszai is kinyitottak.

Ausztria

Mennyien kapták meg az első, illetve a második oltást? 32,2 százalék, ebből 11,7 százalék a második oltást is megkapta

Hányan oltatnák be magukat biztosan? 52 százalék

Nyugati szomszédunk is az EU közös vakcinabeszerzéséből származó vakcinákkal olt. Eddig 3,8 millió adag vakcinát adtak be az országba érkezett 4,3 millióból. Májustól az oltási kampány harmadik szakasza – vagyis az általános lakosság oltása – kezdődött el.

A 65 fölöttiek azonban még mindig elsőbbséget élveznek, amely a már oltottak arányán is meglátszik:

míg a nyolcvan éveseknek több mint 60 százalékát beloltották, addig az 55-64 közöttieknek csak 10 százaléka kapta meg mindkét adagját, és a 25-34 közötti fiataloknak mindössze 5 százaléka kapott oltást. Egy friss osztrák kutatás szerint május elején a lakosság 52 százaléka válaszolta azt, hogy beoltatta már magát vagy így tervez tenni hamarosan. Az osztrákok 27 százaléka valószínűtlennek tartja, hogy beoltaná magát, a többiek még gondolkodnak – vagyis az oltási kedv januárhoz képest némileg nőtt, akkor 41 százalék akart oltatni, 34 százalék nem. Egy másik kutatás egyenesen arról szól, hogy az osztrákok háromnegyede elutasítaná az oltást, ha az AstraZenecát ajánlaná fel neki az orvos. Az osztrák egészségügyi miniszter bejelentette: a cél most az, hogy a következő hetekben a bizonytalanokat meggyőzzék az oltás hasznosságáról.

Ausztria május 19-én véget vet a lockdownnak is, amit az előbb már idézett közvélemény-kutatás szerint az osztrákok 73 százaléka üdvözöl. Érdekesség, hogy a pártok szavazói bontásában az jött ki, hogy a Zöldeket ikszelők akarnak a leginkább óvatosan nyitni. A vendéglátóhelyek nyitását, kulturális és sporteseményeken való részvételet az osztrák kormány május 19-re lengette be.

Szlovénia

Mennyien kapták meg az első, illetve a második oltást? 24,5 százalék, ebből 12,4 százalék a második oltást is megkapta

Hányan oltatnák be magukat biztosan? 37 százalék, 16 százalék hezitál

Délnyugati, körülbelül kétmilliós lakosságú szomszédunk esetében eddig 784 ezer vakcinát adtak be, ők – noha Janez Janša miniszterelnök Orbán Viktor legközelebbi EU-s szövetségese – csak az EMA által jóváhagyott négy vakcinával dolgoznak. Szerdától a szlovén kormány újabb enyhítéseket jelentett be: 50 százalékos kapacitás mellett a már beoltottak vagy a betegségen már átesettek részt vehet sport- és kulturális eseményeken is, de ez az arány lesz érvényes a templomba, vagy moziba járás esetében is.

A szlovén lakosság 47 százaléka egy friss kutatás szerint nem akarja beoltani magát, a vakcina elutasításának legfontosabb oka az esetleges mellékhatásoktól és ismeretlen hosszabb távú következményektől való félelem. Délnyugati szomszédunk színkódok szerint dönt a korlátozásokról: miután 500-nál kevesebben fekszenek kórházban, valamint a járvány terjedési rátája is csökken, az ország a sárga színkódba lépett, ezzel magyarázhatók a friss enyhítések.

Délnyugati szomszédunk oltáskampánya a szlovákhoz és az osztrákhoz hasonló: élekor szerint oltják az állampolgárokat. Jelenleg elkezdődött az 50 év alattiak oltása, az ország miniszterelnöke, Janez Janša pedig bejelentette, hogy

„nyárra mindenkinek elegendő vakcina lesz” az országban.

Szlovéniába egyébként a magyar állampolgárok tesztelés vagy karanténkötelezettség nélkül,

a magyar védettségi igazolványnak nevezett plasztikkártya birtokában be tudnak utazni.

A KÉTOLDALÚ EGYEZMÉNYEK HATÁSÁRA EZZEL LEHET MÁR UTAZNI. FOTÓ: AZONNALI-OLVASÓ.

Horvátország

Mennyien kapták meg az első, illetve a második oltást? 22,6 százalék, ebből 6,6 százalék a második oltást is megkapta

Hányan oltatnák be magukat biztosan? 47 százalék (ebből 20 százalék már megkapta vagy biztosan oltakozna, a maradék 27 százalék pedig ebben az évben)

A többi uniós országhoz hasonlóan Horvátországban is csak az EMA által jóváhagyott vakcinákkal oltanak, ugyanakkor az EU-s átlaghoz (30 százalék) képest jócskán (majdnem tíz százalékponttal) le van maradva délnyugati szomszédunk. A oltás kezdete óta Horvátországban 1,2 millió adag vakcinát használtak fel: ebből 980 ezren az első adag oltást, míg majdnem 300 ezren mindkét adagot megkapták már.

Délnyugati szomszédunk oltáskampánya a románhoz és a magyarhoz hasonlóan szakaszolt: habár április közepére hirdették meg a harmadik szakaszt – a 65 év alatti általános lakosság – az oltási tervben, április végén még mindig csak a második fázisban tartottak, ugyanis több probléma hátráltatta az oltást.

Például nem működött a regisztrációs felület, elvesztek a már regisztráltak adatai, akadozott a vakcinák érkezése az országba.

Ugyanakkor az ország egészségügyi minisztere úgy számol, hogy júniusra 3,2 millió dózist már beadhatnak.

Az N1 szerint délnyugati szomszédunk esetében június 1-től fognak újabb enyhítéseket bevezetni: május 15-én kísérleti jelleggel tartanak majd egy 120 fős lakodalmat, amelyen olyanok fognak részt venni, akik mindkét adag oltást megkapták már. Ha az esemény után elvégzett tesztek negatívok lesznek, akkor feloldhatják az ezen eseményekre bevezetett korlátozásokat is.

Horvátországba egyébként a magyar állampolgárok tesztelés vagy karanténkötelezettség nélkül, a magyar védettségi igazolvány, az ún. plasztikkártya birtokában beutazhatnak, de vinniük kell magukkal az orvos által lepecsételt igazolást is arról, hogy a szervezetükben van már mindkét dózis.

Szerbia

Mennyien kapták meg az első, illetve a második oltást? 31,2 százalék, ebből 23,9 százalék a második oltást is megkapta

Hányan oltatnák be magukat biztosan? 20 százalék

Hiába volt világviszonylatban is előkelő helyen sokáig Szerbia az oltáskampányát illetően, az elmúlt egy hónapban megtorpantak a megadott vakcinák beoltásában,

mivel szinte már mindenkit beoltottak, aki önként jelentkezett valamelyik vakcinára.

Így Szerbiában a legnagyobb probléma nem a vakcinák hiánya, hiszen jelenleg annyi áll rendelkezésre, hogy Európában egyedülálló módon csak déli szomszédunknál alakult ki vakcinaturizmus: még márciusban és áprilisban sokan képesek voltak akár több órát is utazni azért, hogy utána többórás sorban állás után megkapják a koronavírus elleni védőoltást.

Május elején a szerb kormány még 25 eurót is felajánlott azon szerbeknek, akik beoltják magukat.

Déli szomszédunknál eddig négy vakcinát lehetett választani: a német-amerikai Pfizer-BioNTech-et, az angol-svéd AstraZenecát, az orosz Szputnyikot, valamint a kínai Sinopharmot. Az ország elnöke, Aleksandar Vučić még április közepén meglátogatott egy belgárdi laboratóriumot, ahol előkészületek zajlottak az az orosz Szputnyik-vakcina gyártására.

Vučić úgy látja, hogy június közepén elkészülhet az első adag szerb gyártású Szputnyik-vakcina is.

Szerbiába egyébként a magyar állampolgárok tesztelés vagy karanténkötelezettség nélkül, a magyar védettségi igazolványnak nevezett plasztikkártya birtokában beutazhatnak.

A SZERB ELNÖK, VUČIĆ MEGLÁTOGATJA AZ ÜZEMET. FOTÓ: ALEKSANDAR VUČIĆ / FACEBOOK

Ukrajna

Mennyien kapták meg az első, illetve a második oltást? 2,2 százalék, ebből kevesebb, mint 0,1 százalék a második oltást is megkapta

Hányan oltatnák be magukat biztosan? 63 százalék

Az oltások tekintetében Ukrajna áll a legrosszabbul szomszédaink közül.

A 41 milliós országban február végén kezdték meg az oltáskampányt. Ukrajnának főleg az okoz problémát, hogy vakcinákhoz jusson: ugyan az ország elméletileg kapna vakcinákat a COVAX-programból, viszont keleti szomszédunk korábban csak 117 ezer Pfizer-BioNTech vakcinát kapott, április végén pedig 367 ezer AstraZeneca-vakcina érkezett az országba. Ezért erősen kérdéses, hogy 2021 végéig sikerülhet-e elérniük a húsz százalékos átoltottságot, amely már csak százalékarányosan sem tarható, ugyanis a COVAX-programban 8 millió ukránnak elegendő (vagyis, ha személyenként két oltással számolunk, akkor 16 millió adag) vakcina leszállítását vállalták az év végéig.

Északkeleti szomszédunk ennek ellenére nincs híján a nagy terveknek:

az áprilisi 2 millióról hónaponta 5 millió beadott oltással számol, hogy az ország az év végére elérhesse a nyájimmunitást.

A kérdés már csak a leszállított vakcinák mennyisége lesz. Északkeleti szomszédunknál ötven emberig megengedett a kinti események tartása, a vendéglők, kávézók teraszai nyitva tartanak, valamint a maszkviselés a tömegközlekedésen kötelező.

Pénteken késő délután egyébként kiderült, hogy a külügyminisztérium Ukrajnával is dülőre jutott: Ukrajna  elismeri a magyar védettségi igazolványát, vagyis a magyar állampolgárok plasztikkártyával Ukrajnába is utazhatnak.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

Antal Róbert-István
Antal Róbert-István az Azonnali újságírója

Történész, az erdélyi baloldal kutatója. Bármilyen furcsa, de szereti a románokat.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek