A magyar adórendszerben csak kivételek vannak, és egyre bonyolultabb lesz

Noha a frissen bejelentett Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető, hiszen szép hosszú felsorolásokat tartalmaz, miközben az egyetlen értékelhető változás is legkorábban több mint egy év múlva lép csak hatályba.

Jövőre is folytatódnak az adócsökkentések és az adóegyszerűsítés – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter kedden egy Facebook-videóban, amiben azt foglalta össze, milyen adópolitikai változtatásokra készül a kormány a következő évtől.

+ Csökkennek a munkabérek adóterhei, méghozzá oly módon, hogy a szociális hozzájárulási adó mértéke 15 százalékra csökken (Varga nem mondja a videóban, de ez jelenleg 15,5 százalék), illetve az eddigi szakképzési hozzájárulás, ami 1,5 százalék, be fog épülni ebbe az adóba. Így a munkát terhelő adók mértéke 2 százalékponttal lesz alacsonyabb.

+ Könnyebb és olcsóbb lesz az átalányadózás. Az átalányadózás vállalkozók számára választható adózási forma, és az a lényege, hogy a bevétel 40 százalékára azt lehet mondani számlákkal való tételes alátámasztás nélkül, hogy ennyi költségem volt, így ez után a rész után nem kell adózni, a maradék 60 százalék után pedig úgy kell adózni, mintha az munkabér lenne. Ezt a lehetőséget jelenleg évi nettó 10 millió forintos bevételig választhatták a vállalkozók, illetve ha kiskereskedelemmel foglalkoznak, évi 100 millió forintig. Az adócsomag felemelné a limitet az éves minimálbér tízszereséig, ami kicsit több, mint 20 millió forint, a kiskereskedelemmel foglalkozó esetén az ötvenszereséig, azaz 100 millió 440 ezer forintig – náluk ez nem igazán jelent változást a jelenlegi 100 milliós limithez képest. De nemcsak az az újdonság, hogy a magasabb limitekkel többen tudják majd ezt az adózási formát választani, hanem az is, hogy az átalányban megállapított jövedelem – vagyis a 60 százalékos rész – adómentes lesz, ha nem éri el az éves minimálbér felét.

Ezeken felül

+ a kockázati tőkealap-kezelőknek és a tőzsdéknek nem kell különadót fizetniük 2022-től;

+ az energiaellátók a veszteségüket a következő öt adóévben levonhatják az adózás előtti eredményből. Ezzel a szektornak segítene a kormány.

+ a kriptodevizákból származó jövedelmek jelenlegi 30,5 százalékos adóterhe 15 százalékra csökkenhet. Ettől ezen jövedelmek kifehéredését várja a kormány – ha kevesebb adót kell fizetni, az csökkenti az adóelkerülésre való hajlandóságot –, a Portfolio összegzése szerint ez a változás a kriptodevizában kereskedőket hozza majd előnyös helyzetbe.

Varga szerint a kormány folytatja a családokat és vállalkozásokat támogató gazdaságpolitikát, az ennek részét képező adópolitikai változásokat tartalmazó törvényjavaslatot be is nyújtotta a parlamentnek.

Jó, de mik ezek és kinek jók?

Varga Mihály szerint tehát mindezzel folytatódnak az adócsökkentések és az adóegyszerűsítés. Angyal József okleveles adószakértő viszont az Azonnalinak azt mondta: 

Az egyetlen értékelhető eleme az új adócsomagnak a szociális hozzájárulás a szakképzési hozzájárulás összevonása – emelte ki a szakértő; ez szerinte is adóegyszerűsítés, és valóban csökkenti két százalékponttal a munkabér adóterheit. „A szépséghibája, hogy 2022. július elsején lép hatályba, a választás után, miközben erre a segítségre a vállalatoknak már most is szükségük lenne, ezt most július elsejétől kellene meglépni” – fogalmaz Angyal, hozzátéve, hogy ez így nem adócsökkentés, hanem választási ígéret.

Angyal szerint nem igazán nevezhetők meg olyanok, akik kimondottan jól járnának ezekkel a változtatásokkal, kivéve az alapítványokat. Ezzel kapcsolatban arra hívta fel az Azonnali figyelmét, hogy

Ez a törvényjavaslat szövegében így hangzik: „A Javaslat kiegészíti a személyes illetékmentességben részesülők körét a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal, figyelemmel ezen alapítványok társadalmi hasznosságára, értékteremtő szerepére.”

Személyes illetékmentesség esetén „a vagyonszerző, illetve az eljárást kezdeményező félnek a személyére tekintettel nem kell illetéket fizetnie. A személyes illetékmentesség egyben teljes illetékmentességet is jelent, azaz az adott személy (aki ez esetben az alapítvány – a szerk.) mind a vagyonszerzési, mind az eljárási, illetve cégbírósági felügyeleti eljárási illeték alól mentesül” – írja a számvitellel, adótanácsadással, bérszámfejtéssel és digitális adózási megoldásokkal foglalkozó RSM Hungary adózási kisokosa. 

Ez praktikusan azt jelenti, hogy ezen alapítványoknak nem kell illetéket fizetniük, ha valamilyen vagyontárgyat, például ingatlant vásárolnak, vagy kapnak még ajándékba.

A másik dolog, amire Angyal felhívta az Azonnali figyelmét, hogy nemcsak a szociális hozzájárulásra vonatkozó módosítás lép hatályba 2022. július elsején, hanem egy sor olyan módosítást tartalmaz a javaslat, ami 2022. augusztusában, 2023-ban, vagy csak 2024-ben lép hatályba. 

miközben a szerinte egyetlen értékelhető változás is legkorábban több mint egy év múlva lép hatályba.

Ami pedig a Varga által megnevezett egyik szándékot illeti, összességében Angyal szerint egy az adócsomag nem fogja egyszerűsíteni a magyar adórendszert:

Elég csak a 25 év alattiak szja-mentességére gondolni, amiről már szintén nagyon régóta beszélünk, miközben még ez sem lépett hatályba, erre csak 2021. július elsején kerül sor, és ami csak a durván 5 millió forintos  – pontos összeg még nincs – éves jövedelemig érvényes. Aki efölött keres, annak a jövedelmére gyakorlatilag két adókulcs vonatkozik majd, egy nulla százalékos 5 millió forintig, és egy 15 százalékos a jövedelem afölötti részére. A különféle adókedvezmények kombinációja – a 25 év alattiak, az egy- vagy kétgyermekesek, friss házasok adókedvezménye – átláthatatlanul bonyolulttá teszi az adórendszert.

A szakértő szerint egy adórendszer legnagyobb ellensége a különféle kivételek,

NYITÓKÉP: Fortepan.hu / Magyar Rendőr