Két hete nyitva vannak az iskolák, mégsem robbant be a járvány – hibáztak a nyitást ellenző szakszervezetek?

Március végén többek között a pedagógus-szakszervezetek színe-java azon aggódott, hogy ha a kormány kinyitja az iskolákat április 19-én, az intézmények fertőzési gócpontokká válnak. A nyitás – még ha csak részlegesen is – megtörtént, két héttel később viszont csak lassan javuló járványügyi adatokat látni. Önkritikát gyakorolnak-e a nyitást hangosan ellenzők, és mit kéne tenni a teljes oktatási nyitás időpontjához, május 10-hez közeledve? Megkérdeztük.

„Nem ezen a 3 héten múlik, hogy a magyar gyermekek milyen eredményesen oldják meg a kompetenciamérés vagy a PISA-teszt feladatait. Viszont sok tanár és oktatásban dolgozó, valamint családtagjaik élete és biztonsága múlik e pár héten. Elsősorban az egész ország – tehát nemcsak az oktatásban dolgozók – érdeke az, hogy az újranyitást követően az iskolák, óvodák ne váljanak ismét a járvány egyik fő fertőzési gócává!”

– így kérte nyílt levélben öt pedagógus-szakszervezet még március végén, hogy a nem sokkal korábban bejelentett, április 19-i iskolanyitást ne lépje meg a kormány.

A szakszervezetek mellett az ADOM Diákmozgalom is azt kezdte el követelni a fenti dátumhoz közeledve, hogy ne nyissanak újra az iskolák, az érettségiző végzősök pedig ha kell, tagadják meg, hogy visszamenjenek az oktatási intézményekbe. Az ADOM jelenleg már azért petíciózik, hogy május 10-től ne legyen kötelező a diákoknak részt venni a jelenléti oktatásban – a petíciót eddig már több, mint 60 ezren írták alá.

A kormány végül nem egy, nem kettő vargabetűt követően részben engedett a követeléseknek, és április 19-ével csak az általános iskolák alsó tagozatait, valamint az óvodákat nyitotta ki (a bölcsődék az oktatási-nevelési intézmények márciusi bezárása után is nyitva tarthattak). Az oktatási rendszer többi része a kötelező tárgyak érettségi vizsgái után, május 10-én tér vissza a jelenléti oktatáshoz.

Április 19-én, a nyitás napján 2680 új koronavírusos megbetegedést, 197 halálos áldozatot, valamint 269 595 aktív esetet regisztráltak a magyar hatóságok. Május 3-án 1219 új megbetegedést regisztráltak, 106-an hunytak el, az aktív fertőzöttek száma pedig 228 002 volt. 

annak ellenére sem, hogy a nyitás ellen a szavukat felemelők legfőbb érve (az április elején beoltott tanárokban április 19-ére még nem alakul ki a védettség, ahogy az oltást egyelőre nem kapó gyerekek sem védettek, akik így a pedagógusokon túl a családjaikat is megfertőzhetik) logikailag továbbra is fennáll.

Hiába nem robbant be a járvány, indokolt volt a nyitást ellenző reakció

– reagált a fenti nyílt levelet aláíró Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének nevében Komjáthy Anna országos választmányi elnök arra a kérdésünkre, hogy a járványügyi adatok alapján utólag indokoltnak látják-e az április 19-i nyitás elhalasztása iránti kérésüket.

Mint azt Komjáthy megkeresésünkre elmondta, a PDSZ több olyan esetről is értesült, amikor – karantén és kontaktkutatás nélkül – igazoltan fertőzött szülő gyermeke ment iskolába, aki aztán végül az igazgató kérésére a későbbiekben otthon maradt. Továbbá a járvány szempontjából veszélyeztetett pedagógusok „az intézményvezető és a tantestülettel való megállapodással” otthon tudtak maradni, ahogy átlagosan a jelenléti oktatásra kötelezett gyerekek 25-30 százaléka is otthon maradt az intézményvezető engedélyével. A PDSZ szerint mindez nem így lett volna, ha ők nem küzdenek a nyitás ellen.

A PDSZ-hez hasonlóan az ADOM Diákmozgalom sem érzékel disszonanciát a járványügyi helyzet enyhe javulása és a korábbi követeléseik között: szerintük az érettségizőknek a májusban kezdődött érettségi vizsgák előtti kéthetes jelenléti oktatás érdemben nem segített volna a felkészülésben, csak annak lehetőségét kockáztatták volna, hogy megfertőződjenek vagy karanténba kerüljenek, ráadásul úgy, hogy idén az írásbeli érettségitől való indokolt távollét (például hatósági házi karantén) esetén sincs lehetőség azt szóban pótolni.

Kérdésünkre az ADOM elismerte, hogy maszk nélkül, tömegben meginni egy sört egy újranyitott teraszon nagyobb járványügyi kockázattal jár, mint a járványügyi szabályokat betartva, akár bontott csoportos foglalkozások és a szellőztetés biztosításával jelenlétileg készülni az érettségire, azonban az előbbi már választás kérdése és elkerülhető, míg az utóbbi nem lett volna az, ha a kormány nem enged a kérdésben.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) nevében Gosztonyi Gábor alelnök már arra hívta fel az Azonnali figyelmét, hogy „a fertőzési gócok nem egyik pillanatról a másikra alakulnak ki.

A PSZ ezen felül kifejtette, hogy szakszervezetük a német járványügyi védekezést segítő Robert Koch Intézet ajánlásait veszi irányadónak, amelynek értelmében akkor tartják indokoltnak a nyitást, ha a napi új megbetegedések száma 100 ezer főre vetítve nem éri el a 100 főt – azaz országosan egy nap kevesebb, mint 1400 fő betegszik meg.

Ez amúgy a részleges iskolanyitást követően egyszer már, április 27-én teljesült, akkor 1253 új fertőzöttet regisztráltak a magyar hatóságok, utána viszont újra 1400 fölé nőtt ez a szám. Azóta csak egyszer, május 3-án teljesült a PSZ által előirányzott feltétel 1219 új regisztrált esettel – hogy lesz-e újabb visszapattanás, még nem látni.

Az oltási program működik, még ha a kormány továbbra is sok információval adós

Mindazonáltal a nyitás elhalasztásának pártján állók szerint a járványügyi statisztikák relatív javulása mögött nem csupán az ő részlegesen megvalósuló követeléseik, hanem egyéb tényezők is állnak.

Az ADOM Diákmozgalom szerint túl azon, hogy a kormány végül „hallgatott a civil szférára, és nem nyitotta ki a középiskolákat és az általános iskolák felső tagozatát április 19-én”, az is közrejátszik a látványos romlás elmaradásában, hogy rengeteg szülő otthon tartotta a nyitás ellenére is a gyerekét, valamint hogy egyre több a beoltott ember a társadalomban.

A beoltottak arányának növekedését emelte ki a PSZ is, míg a PDSZ szerint a javulás mögött az állhat, hogy a kormány részéről „elég komoly volt előzőleg a zárás”. Ugyanakkor a PDSZ arra hívta fel az Azonnali figyelmét, hogy arról viszont egyáltalán nem ad tájékoztatást a kormány, hogy az április 19-i részleges nyitást követően történtek-e az iskolákban új fertőzések.

– írta a PDSZ, ami ezen adatok megosztását kérte Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkártól, aki azonban egyelőre nem válaszolt a megkeresésre.

Hogyan kéne nyitni május 10-én?

Mindezek alapján a PSZ továbbra is azt tartaná indokoltnak, hogy az intézményvezetőknek legyen saját hatáskörük intézkedni, ha valahol megjelenik a fertőzés, és csak akkor nyitni az oktatási rendszer további szegmenseiben, ha a járványügyi statisztikák passzolnak a Robert Koch Intézet ajánlásaihoz.

„Azonban a szülők jogát meg kell hagyni, hogy a veszélyeztetett diákokat otthon tartsák, illetve azok a diákok, akiknek családjában krónikus betegségben szenvedő hozzátartozó van, szintén otthon maradhassanak” – mondta megkeresésünkre a PSZ.

Ugyanezt szorgalmazza a PDSZ is, ami szerint helyben kéne dönteni arról az intézményeknek, hogy az általános iskolák alsó tagozatai, valamint az óvodák zárva tarthassanak-e a továbbiakban, és a felső tagozatok, valamint a középiskolák nyitásával megvárnák, hogy az április 1. és 16. között beoltott pedagógusok körében kialakuljon a védettség.

Az ADOM Diákmozgalom a május 10-i nyitással kapcsolatban pedig arra hívta fel az Azonnali figyelmét, hogy „sokan még most is félnek a vírustól, hiába gondolják azt az emberek, hogy a diákok csak lógni akarnak, és a könnyebbség miatt választanák az online oktatást. (…)

Az Azonnali kíváncsi lett volna az április 19-i nyitás kapcsán kritikusan megnyilvánuló többi pedagógus-szakszervezet véleményére is. Közülük a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) nevében Tóth József elnök annyit válaszolt, hogy ők a szakképző intézményekben rendelkeznek képviselettel, és mivel ott a jelenléti oktatás végül nem indult újra április 19-ével, ezért „a feltett kérdésre érdemben nem tudok válaszolni”, és reméli, hogy sikerül elkerülni a további iskolai fertőzéseket.

A Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete nevében Gyimesi László alelnök ugyan aláírta az április 19-i nyitás elhalasztását kérő nyílt levelet, megkeresésünkre azonban már úgy reagált, hogy feltett kérdéseinkre nem tud „autentikus választ” adni,

– írta Gyimesi az Azonnalinak.

A nyílt levelet úgyszint aláíró, nem működő honlappal és Facebookon 62 lájkolóval rendelkező Keresztény Pedagógusok Szakszervezete pedig egyáltalán nem reagált megkeresésünkre.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali