Orbán Viktor április 23-án úgy nyilatkozott, hogy négymillió oltottnál ismét lehet „zene- és táncművészeti rendezvényeket” tartani – azonban a zeneipari szakemberek nem igazán tudják értelmezni ezt a kifejezést. De hogyan készül a nyitására a rendezvényszektor, ahol általában már hónapokkal előre leszervezik a koncerteket? Meddig bírnak még kivárni? Lesz-e kereslet egyáltalán a járvány után az élőzenére? Szakmabeliekkel jártunk utána!
– tette fel a kérdést az Azonnali megkeresésére Gerő András, a koncertszervezéssel foglalkozó Kill Monday Management alapítója és tulajdonosa arra a hírre, hogy Orbán Viktor a péntek reggeli rádióinterjújában bejelentette: ha elérjük (várhatóan május első hetének közepe táján) a 4 millió beoltottat, újra lehet majd „zene- és táncművészeti rendezvényeket” tartani.
Az értelmezési zavart az szüli leginkább, hogy egy olyan terminust használt a kormányfő (majd utána a kormány és a Fidesz is a hivatalos kommunikációjában), amit eddig nem, ráadásul a jog sem ismeri, így azt sem tudni, mit kell érteni alatta. A koronavírus-válság alatt a bevett fogalom egy 2011-es kormányrendelet alapján az úgynevezett „zenés, táncos rendezvény” volt, ami – a rendelet szövege alapján – a „rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, nem zártkörű, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó rendezvényt” jelentette, „amelyen a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyel rendelkezni”.
A találgatás most a zenei szektorban tehát azon megy, hogy a miniszterelnök által használt új terminus, a „zene- és táncművészeti rendezvény”
„A jelenlegi bejelentés nem szól a zenés, táncos rendezvényekről, márpedig a koncerteket elsősorban oda soroljuk” – erősítette meg az Azonnalinak Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője, aki szerint így az orbáni szavak bőven lehet, hogy csak az ültetett rendezvényekről szólnak még.
Most megéri kicsinek lenni
Ugyanakkor, ha jövő héten már lehet koncerteket szervezni, nagy nevekre egy ideig akkor sem nagyon számíthatunk – figyelmeztetett Gerő András, aki szerint ennek több oka is van.
Egyrészt teljesen máshogy működnek a nagyobb profi, valamint a kisebb amatőr zenekarok: a nagy zenekarok jellemzően már hosszú távra terveznek, és ehhez passzoló koncertezési stratégiát is követnek, amibe nem férnek bele az ad hoc, gyors reagálású bulik.
Tükröződik ez például abban, hogy – mivel a kormány a zenei szakmával gyakorlatilag egyáltalán nem egyeztet, és a sötétben hagyja őket – a Kill Monday Management által szervezett nagyobb koncerteket már jobb híján az őszi klubszezonra kell átszervezni.
Persze akadhatnak kivételek, a véletlen folytán jó ütemben koncertre készülő nagyobb nevek, de kérdéses, hogy velük mit lehet bevállalni. Ugyanis Gerő – és egyébként a járvány diktálta logika – szerint is első körben a szabadtéri koncertek fognak visszatérni. „Hiába van május 7-re be van írva az Ørdøg lemezbemutatója az Analog Music Hall nagytermébe, ezt nem fogjuk kivinni egy kis teraszra, mert az nem ad olyan nívót.”
Ebben a tekintetben Varga Balázs azért bizakodóbb, aki a tavalyi tapasztalatok alapján úgy látja, hogy ahogy sok zenekar és a menedzsmentjük képes volt akkor, úgy képes lehet most is meglépni azt, hogy a nagyobb rugalmasság érdekében visszaadnak az igényeikből, és kevesebb látványelemmel, kisebb színpadképpel, de fellépnek, ha tudnak.
Azt azonban Varga hozzátette, hogy
Végső soron az látszik Gerő szerint, hogy a mostani helyzetben, az elkövetkező hetekben inkább a kisebb amatőr zenekarok felé billen a mérleg: ők azok, akik vannak annyira rugalmasak, hogy semmi mást ne kelljen tenni, mint kiírni Facebookra, hogy „figyi srácok, jövő hét pénteken lehet dajdajozni”, és akinek van kedve, az úgyis fel fog lépni a színpadra.
A víruspara nem fogja hátráltatni az élőzenére éhes tömegeket
Legyen akár kicsi, akár nagy egy zenekar, nyilván akkor érdemes csak fellépni, ha van kinek. Joggal feltételezhető, hogy a kormány nem azt fogja mondani, hogy „uccu neki, szabadtéren korlátozások nélkül menjen tovább a koncertélet”.
Gerő András úgy látja, hogy most ugyanazt az utat fogjuk bejárni, amit tavaly tavasztól a tömegrendezvények korlátozásakor – csak most éppen rák módjára, visszafelé haladva: először a teraszokon, szabadtéren lesz engedélyezett koncerteket tartani, száz majd kétszáz fővel, és a legutolsó – szerinte inkább csak őszre várhatóan – lesz az, hogy a beltéri nagy koncerteket is megtartsák.
Varga Balázs bizakodik abban, hogy ha a tavalyihoz hasonló – körülbelül kétszáz-ötszáz fő közötti – létszámkorlátozásokat vezet be a kormány, az emberekben lesz annyi vágy az élőzene iránt, hogy most is feltöltsék a koncerthelyeket a létszámstoppig, és a vírustól való félelem nem fogja otthon tartani őket. De Varga szerint végső soron a közönségnek kell eldöntenie, hogy mennyire van bizalma koncertre járni.
Gerő András ebben már bizakodóbb: szerinte annyira ki vannak éhezve az emberek az élőzenére, hogy mindent meg fognak tenni azért, hogy ismét ebben a közegben lehessenek. Ebből a szempontból sem kell annyira félteni a most várhatóan majd helyzetbe kerülő kis zenekarokat, hiszen mostanra már sokaknak igazából teljesen mindegy az előadó, csak arra az érzésre vágynak, hogy kezükben egy csapolt sörrel, a barátaikkal együtt legyenek, és szóljon mellettük a zene.
Gerő szerint éppen ezért
Senki nem tudja, mihez kéne kezdeni a védettségi igazolványokkal
Persze ezt csak akkor fogják tudni megtenni – legalábbis Orbán Viktor szavai alapján, aki szerint a rendezvényeken majd csak védettségi igazolással lehet részt venni –, ha fel tudják mutatni, hogy ők bizony már védettek.
a kormánytól semmit tájékoztatást nem kapnak arról, hogy mit kéne csinálni, elég-e az, hogy a koncertre igyekvők felmutatják a védettségi igazolványukat, vagy esetleg egy központi adatbázisból (praktikusan a védettségi igazolványon szereplő QR-kód beolvasásával) kell majd lehívni az adatokat.
Akárhogyan is lesz, Varga arra számít, hogy meg fog nőni a beléptetéshez szükséges várakozási idő, hiszen a korábbi pár másodperces beléptetés a plusz ellenőrzési kötelezettséggel (a jegyek érvényessége mellett a védettségi igazolványokat is ellenőrizni kell majd) szükségszerűen megnő.
Ezt persze lehetne azzal ellensúlyozni, ha az emberek előbb érkeznének meg az adott koncert helyszínére, Varga Balázs szerint azonban ez hiú ábránd: az embereket „erre eddig se lehetett semmivel, például italakciókkal rávenni, a koncertre járók zöme továbbra is a koncert előtti fél órában fog érkezni”.
Csak azzal van értelme foglalkozni, ami a Közlönyben megjelenik
Azt mind Varga Balázs, mind Gerő András hangsúlyozta az Azonnalinak, hogy a legnagyobb probléma továbbra is az, hogy a kormány gyakorlatilag elfelejtette őket, és
Pedig lenne miről beszélni, hiszen a zeneipar nem egy könnyen mozgatható, egyszerű, csupán egy-két szereplő együttműködését igénylő ágazat, így annak újraindítása kapcsán sok kérdés merülhet fel.
Így például nem ártana tudni mindenek előtt azt, hogy a négymillió beoltottnál újrainduló „zene- és táncművészeti rendezvények” pontosan mit takarnak, hogy mekkora lesz a létszámkorlát ezeken a rendezvényeken (ez a jegyértékesítés szempontjából kulcsfontosságú momentum), hogy milyen maszkhasználati szabályok lesznek érvényben, vagy hogy éppen fog-e módosulni a kijárási tilalom az újrainduló koncertek apropóján.
Ezek közül először is a „zene- és táncművészeti rendezvények” definícióját kértük a kormánytól, a tartalmasnak éppen nem mondható választ a Koronavírus Sajtóközponttól kaptuk meg:
Az ilyen és ehhez hasonló „tájékoztatásokat” kapnak jószerivel a zenei szakma szereplői is Varga Balázs elmondása alapján, aki éppen ezért már nem foglalkozik a szakmán belül terjedő pletykákkal, hogy éppen miket tervezhet a szektorral a kormány.
Ahogy mondta:
NYITÓKÉP: Bánkitó Fesztivál / Facebook
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.