Öt történet, amelyek miatt érdemes most belekezdeni a képregényvásárlásba

Elszabadult a képregényboom Magyarországon, tele vagyunk jobbnál jobb címekkel: ötöt ajánlunk a most bepótolandó klasszikusoktól az egérőrökön át Harari képregényesített világmegfejtéséig!

Egyszer-kétszer már írtam itt az Azonnalin arról, milyen nagy képregényes boom van Magyarországon az elmúlt években. Hogy csak egy példát mondjak: akkora, hogymost már az erre szakosodott kis és közepes kiadók mellett a nagyok is egyre markánsabban megjelennek a piacon.

Megjelent például az 1984 képregényadaptációja a Libri-csoportnál, a Kossuth kiadta Stan Lee képregényes önéletrajzát, a Gabo pedig fantasztikus irodalommal foglalkozó imprintjével a Vaják- és a Dűne-univerzumokban játszódó képregényekkel nyitott a kilencedik művészeti ág felé. 

5. Sandman

A harmadik kötetnél tart Neil Gaiman klasszikus történetének gyűjteményes kiadása a Fumaxnál, azaz már bőven túllépett azon a ponton, ameddig eddig magyarul olvashattuk Álom, avagy álomvilág urának történetét a Cartaphilusnál 2009 és 2011 között megjelent puhatáblás kötetekben.

A történet úgy indul, hogy Álom, a Végtelenek egyike okkultisták csapdájába kerül a huszadik század elején. kiszabadulása után pedig rendbe kell tennie birodalmát.

Bevallom, én a harmadik kötet után nem bírtam ki, és elektronikusan elolvastam az utolsó kettőt, amit még sosem tettem meg, mindig valahol eddig jutottam a sztoriban, hogy aztán egy-két év után újra az elején kezdjem. Most végigolvasva azt kell mondanom, hogy tényleg zseniális az egész történet egyben, úgy, ahogy van.

Ez a hét éven át futó képregénysorozat repítette a szupersztárságig Neil Gaimant, teljesen jogosan: átgondolt, alapos, humoros és drámai, fontos kérdéseket feszeget és zseniálisan építi fel ismerős elemekből a saját, egyedi mitológiáját, középpontban Álommal és a Végtelenek családjával, valamint az emberekkel és egyéb lényekkel, akik belekeverednek a dolgaikba. Hamarosan érkezik belőle a Netflix-adaptáció. egy tavalyi hangoskönyves feldolgozás pedig nagyon sikeres volt egyébként.

4. Saga

Írtam már a Sagáról az Azonnalin, azóta azonban megjelent még három kötet belőle a Pesti Könyveknél, és még mindig van hátra jó pár addig, amíg a történet feléig érünk – itt tartunk ugyanis most, az alkotók 2018-ben pihenőre mentek. A 2012-ben indult fantasy/sci-fi sorozat világában egy bolygón és holdján két nagyon eltérő civilizáció él: az egyik a mágián, a másik a technológián keresztül uralja saját világát, és évtizedek óta háborúban vannak egymással. 

Erről a menekülésről, illetve a kislány, Hazel felnövéséről szól a rendkívül humoros, izgalmas és helyenként szívszorítóan drámai történet. Kitágítva pedig arról, hogy milyen gyereket vállalni, milyen problémák merülnek fel egy családban és egy párkapcsolatban, mi a helyzet a nagyszülőkkel – csupa olyan kérdés, amelyek ritkán kerülnek elő a fantasztikumban.

Az elmúlt évtized egyik legnépszerűbb képregénye hamarosan folytatódik, Brian K. Vaughn író és Fiona Staples rajzoló állítólag már gőzerővel dolgoznak a folytatáson, avagy az eddig 54 füzetet számláló történet másik 54 részén. Itthon egyelőre 24 füzet volt benn a négy kötetben, szóval addig is van mit beérni.

3. Egérőrség

Egyik friss idei szerelmem az Egérőrség, amit alapvetően azért szereztem be, hogy végre a gyerekek is olvashassanak valamit a képregényes polcról. Nagyon tetszik nekik ugyanis az a polc, nyilván, de direkt jó magasan van, tekintve hogy mondjuk Junji Ito, a Watchmen vagy a Sin City nem kifejezetten gyerekbarát dolgok, de még a Nyugat+Zombikban is explicit dugás van.

A történet lényege szerint egy középkori jellegű világban járunk, ahol emberek nincsenek, de van civilizációja az egereknek és például a nyesteknek, illetve léteznek ragadozók. Tőlük kell megvédenie a bátor egérőröknek az egérvárosok között utazó egereket. Az eköré felhúzott sztori felnőtt szemmel ugyan kicsit összecsapottnak tűnik, de működik, viszont nem spórol az ijesztő képekkel, illetve a rendes drámával sem. Az öt, illetve két és fél éves gyerekeim ennek ellenére nagyon élvezték, bár a hivatalosan ajánlott korhatár nyolc év.

2. Yuval Noah Harari: Sapiens – Rajzolt történelem

Yuval Noah Harari neve valószínűleg már senki előtt sem ismeretlen, a sztártörténész könyveit milliók olvassák világszerte. Talán az ebből adaptált képregény a legjobb példa arra, milyen jól ki lehet használni egy másik médium adottságait ahhoz, hogy átadjuk ugyanazt a tudást.

A David Vandermeulen társszerzésével és Daniel Casanave rajzaival készült kötet

A kötet egyszerre működik felnőtteknek, akik nem akarják magukat annyira se megerőltetni, hogy egy Harari-könyvet elolvassanak (én egyébként még nem olvastam egyet sem), de valószínűleg ugyanilyen jól, vagy még jobban működik nagyobb gyerekeknek. Igényes kötet, ráadásul csak az első, tehát várhatóan érkeznek majd a folytatások.

1. Transmetropolitan

Áradoztam már egy sort az Azonnalin Warren Ellis klasszikus képregényéről, ami óriási késéssel jelenik meg magyarul, most viszont luxuskiadásban (is). A sztori a következő: Spider Jerusalem őrült, hétpróbás tényfeltáró újságíró, aki utálja a Várost, el is vonult egy hegyre. A pénze azonban elfogyott, és kiderül, hogy vissza kell térnie a munkába, mivel van még egy élő szerződése.

Spider Jerusalemet úgy jellemeztem ebben a cikkben, hogy olyan „mintha a társadalmi távolságtartást propagáló Niedermüller Péteren bedühödött Hont Andrást kereszteznénk a Mérce.hu gárdájának szociális érzékenységével, a bekábszizott Szily Lászlóval és a Hajdú Pétert látva rohamot kapó Puzsér Róberttel, valamint egy kisebb fegyverarzenállal”.

Ha ez szórakoztatónak tűnik, akkor képzeld el, hogy ez a karakter szembekerül a Kádárba oltott Orbán Viktorral, aztán az őt legyőző politikussal, akit leginkább Márki-Zay Péterbe oltott Gyurcsány Ferencként jellemeznék. Na, valami ilyesmik történnek ebben a képregényben, ráadásul tényleg elképesztően jól meg van rajzolva.

Nincs mit olvasnod? Könyves Kálmán segít!