Miért bánhatja a világ, hogy a koronavírus miatt Észak-Korea nem lesz ott az olimpián?

Kevésbé azért, mert nem tudjuk meg, hogyan szerepelnének a diktatúra sportolói. Húsbavágóbb, hogy egy fontos diplomáciai tér veszik el.

A Kim Dzsongun vezette Észak-Korea nem fog részt venni az eredetileg 2020-ra tervezett, a koronavírus-járvány miatt viszont végül idén július 23. és augusztus 8. között, Japánban tartandó nyári olimpián –

Ezt az ottani állami sportcsatorna jelentette be keddre virradóan, a döntés azonban már előbb, március 25-én megszületett az ottani olimpiai bizottság videókonferenciáján. Ezzel Észak-Korea az első nagyobb ország, amely kivonja magát az olimpián való részvételből.

És ez nemcsak azért fontos, mert így nem tudhatjuk meg, hogy a diktatúra sportolói hogyan teljesítenének a nemzetközi mezőnyben, hanem azért is, mert az olimpia fontos informális diplomáciai helyszínként funkcionál Észak-Korea esetében.

+ Egyrészről az olimpia lett az egyik fő színtere a koreai háború 1953-as lezárása ellenére hivatalosan még mindig egymással háborúban álló Észak- és Dél-Korea közötti diplomáciának: 2000-től kezdődően több alkalommal is együtt menetelt a két Korea csapata az olimpiai nyitóceremóniákon, akárcsak a 2018-as dél-koreai téli játékokon.

+ A 2018-as rendezvény már csak azért is volt kiváltképp fontos, mert azt követően jelentették be, hogy a következő, 2020-as (de a koronavírus-járvány miatt idénre halasztott) olimpián

+ Az olimpia azonban a Dél-Koreával fenntartott kapcsolatokon túl is bír releváns szereppel az észak-koreai rezsim számára: 2018-ban Észak-Korea nemcsak 22 sportolót és az elhíresült, 230 fős szurkolói gárdáját küldte az olimpiára, hanem megjelentek ott kormányzati tisztviselők is – közülük a legjelentősebb Kim Dzsongun lánytestvére, Kim Jodzsong volt, aki akkor már tagja volt a politikai döntéshozásért felelős politikai bizottságnak.

A 2018-as játékoknak így nagy szerepe volt abban a folyamatban, ami végül az akkori amerikai elnök, Donald Trump és Kim Dzsongun személyes találkozójához, illetve a két oldal közötti magas diplomáciai találkozókig vezetett.

aminek sarokpontjait – mint azokat Fehér Zoltán az Azonnalin részletesen bemutatta – már látni.

Az azonban még nem kristályosodott ki, hogy az észak-koreai rezsimmel hányadán akar állni Biden, és Észak-Korea leendő viselkedése sem éppen mentes a kérdőjelektől: az amerikai félnek való üzenetként és figyelemfelhívásként is értelmezhető, hogy március végén Észak-Korea rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat tesztelt a Japán-tenger felett – ez volt az első rakétatesztelés Joe Biden hivatalba lépése óta.

Biden erre elég szűkszavúan reagált csupán, szerinte a rakétakilövés nem sérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, abban semmi szokatlan nincs, ahogy ő fogalmazott: „business as usual”. Erre Észak-Korea további – úgyszint rövid hatótávú – rakéták kilövésével reagált. Észak-Korea olimpiai távolmaradására a Biden-adminisztráció egyelőre nem reagált.

NYITÓKÉP: Az észak-koreai delegáció a 2018-as téli olimpián, középen Kim Jodzsonggal. Jeon Han / Flickr