Hét emlékezetes pillanat, amit a szlovák kormányválság áldozatainak köszönhetünk

Szokatlan járványkezelési ötletek, országos imalánc a járvány ellen, plagizáló oktatási miniszter, Magyarországgal szembeni külügyes keménykedés. Nézzük, kiktől szabadult meg eddig Igor Matovič!

Március elején robbant ki a kormányválság Szlovákiában annak ürügyén, hogy Igor Matovič jobboldali-populista miniszterelnök a koalíciós partnerei háta mögött bevásárolt az orosz Szputnyik V-vakcinából. Miután a koalíciós partnerek egymásnak mindenféle ultimátumokat adtak, az elmúlt napokban a korábban is súlyos belső viták feszítette, négy pártból álló pozsonyi kormányból péntekig hat miniszter távozott. A legemlékezetesebb pillanataikkal búcsúzunk tőlük.

7. Richard Sulík gazdasági miniszter és a Lidl

A libertariánus SaS (Szabadság és Szolidaritás) elnökének, Richard Sulíknak a miniszterségét nem a saját cselekedetei, hanem Igor Matovič tette emlékezetessé. A miniszterelnökkel való egyre rosszabb viszonynak főleg Matovič volt az aktív alakítója, amikor nyilvánosan leidiótázta Sulíkot, vagy halálozások ezreiért tette felelőssé egy lassú antigénteszt-beszerzés miatt.

A mélypont az volt, amikor Matovič Sulíkot tette felelőssé Jan Kuciak oknyomozó újságíró és menyasszonya, Martina Kušnírová haláláért is. A Kuciak-gyilkosságba torkolló Fico-korszak ugyanis azzal kezdődött, hogy 2012-ben Sulík bedöntötte az akkori jobboldali Radičová-kormányt, aminek az SaS is tagja volt, mert következetes libertariánusként nem volt hajlandó megszavazni az akkor az államcsőd szélén táncoló görögöknek az uniós segélycsomagot – Matovič értelmezésében így Sulík okozta a két fiatal halálát.

A Matovič támadásait higgadtan tűrő Sulíknak így az a sajtótájékoztató volt az egyetlen emlékezetes pillanata, amin bejelentette a lemondását, majd hosszan beszélt arról, hogy mennyire sajnálja a járvány alatt a megmaradásukért küzdő szlovák vállalkozásokat, és mennyire értelmetlennek tartja a korlátozó intézkedéseket.

Az SaS elnöke a kormányválság alatt többször is kilátásba helyezte a lemondását, ha az szükséges ahhoz, hogy Igor Matovič is lemondjon. Végül maga Matovič nevezte meg a saját lemodása egyik feltételeként Sulík kormányból való távozását, aki ezt kedden meg is tette.

6. Branislav Gröhling – az oktatási miniszter, aki plágizálta a szakdolgozatát

Branislav Gröhling azt követően nyújtotta be a lemondását, hogy szerdán lejárt a Sulík által Igor Matovičnak adott ultimátum. Mivel Matovič nem mondott le, a fenyegetést beváltva megtette ezt az SaS másik két minisztere, Gröhling és Ivan Korčok külügyminiszter is, miután maga Richard Sulík már két nappal korábban benyújtotta a lemondását.

Míg Magyarországon az egyetlen dolog, amibe csúcspolitikus látványosan belebukott, az a plagizált szakdolgozat volt az exállamfő Schmitt Pál esetében, addig Szlovákiában ez az egyetlen dolog, amibe politikus nem tud belebukni. Andrej Danko, a parlament előző elnöke és Boris Kollár, a parlament jelenlegi elnöke mellett még Igor Matovič szakdolgozatáról is kiderült, hogy nagyrészt forrásmegjelölés nélkül átmásolták őket.

Le egyikük sem mondott; ehelyett a kormány nekiállt egy javaslatcsomag kidolgozásának, ami a jövőben megakadályozná, hogy el lehessen követni azt, amit ők elkövettek.

5. Milan Krajniak munkaügyi miniszter és egy csoda 1710-ből

Milan Krajniak a szlovák kormányválság különleges áldozata. A másik öt miniszter ugyanis vagy azért mondott le, mert valamelyik veszekedő fél ezt feltételül szabta, vagy azért, mert a pártja így akart nyomást gyakorolni a miniszterelnökre, addig a munkaügyi miniszter távozása senkinek a fejében nem merült fel. Krajniak így hát teljesen váratlanul jelentette be: ő is lemond.

Pártja, a jobboldali-populista Sme rodina (Család vagyunk), ami semmilyen feltételt nem követelt a koalíciós partnereitől és inkább a moderátor szerepét öltötte magára a kormányválságban, azzal magyarázta a miniszter távozását, hogy a másik három koalíciós pártnak így akarnak példát mutatni abban, hogyan kell áldozatot hozni a kormányválság megoldása érdekében. Az igazi okoról csak találgatnak Szlovákiában: az egyik feltételezés szerint Krajniak egyszerűen elfáradt, a másik szerint a lemondása összefügghet azzal, hogy pár nappal korábban letartóztatták régi barátját, Vladimír Pčolinskýt, a szlovák titkosszolgálat vezetőjét.

A lemondása mellett a legemlékezetesebb pillanata az volt, amikor a szlovák járványhullám tetején elmélkedett arról a Facebookon, hogy a templomok újranyitása segíthet a járvány legyőzésében. A miniszter, aki maga is mélyen vallásos,

Hogy ez működne, arról egy „igazolt történelmi példa” győzte meg Krajniakot: 1710-ben egy csapásra vége szakadt az addig nem csillapodó kolerajárványnak Nagyszombat (Trnava) városában, amikor az egész város közösen imádkozott a Szent Mihály-székesegyházban.

4. Marek Krajčí egészségügyi miniszter SMS-ben engedélyezte volna, hogy az emberek elhagyják az otthonukat

Az egészségügyi miniszter Igor Matovič leghűségesebb társa volt, a járvány félrekezelésének arca lett. Januárban maga vallotta be egy sajtótájékoztatón, hogy „erőtlen” volt, és nem tudta átverni még decemberben a kormányon azokat a szigorúbb intézkedéseket, amik megakadályozták volna a járvány későbbi elszabadulását. Ő is ott állt a kassai repülőtéren tartott sajtótájékoztatón Igor Matovič mellett, amikor az bejelentette a kémregénybe illő módon beszerzett Szputnyik-szállítmány megérkezését. 

A miniszter úgy lett a kormányválság első áldozata, hogy a lemondása lett volna a kormányválságot lezáró egyezség. A miniszterelnök azonban Krajčí lemondását az ezt kérő két koalíciós pártot, a libertariánus SaS-t (Szabadság és Szolidaritás) és a jobbközép-liberális Za ľudít (Az Emberekért) támadva jelentette be, és Krajčí is csak hetekkel később mondott volna le, amikor már beindult az oltás az orosz vakcinával. Ezt az SaS az egyezség felrúgásaként értékelte, a kormányválság pedig folytatódott, hiába mondott le Krajčí már másnap a belengetett sokkal későbbi időpont helyett.

Marek Krajčínak több emlékezetes pillanata is volt miniszterként, a legkülönlegesebb az az ötlete volt, miszerint

A tervet szerencsére nem támogatta a koalíció, és az eleve kaotikus szlovák járványkezelés nem gazdagodott ezzel az abszurd elemmel.

3. Ivan Korčok külügyminiszter véleménycikkben rakja helyre a magyar és a lengyel kormányt

Ivan Korčok külügyminiszter az SaS delegáltja volt, így Branislav Gröhling oktatási miniszterrel együtt ő is lemondott Sulík Matovičnak adott ultimátuma lejártát követően. Korčok szállította a legemlékezetesebb pillanatokat szűk egyéves minisztersége alatt.

2020 végének legforróbb témája a koronavírus-járvány mellett az uniós költségvetés és a helyreállítási alap Magyarország és Lengyelország általi megvétózása volt. A jogállamiság kérdésében a V4-ek is kettészakadtak, Szlovákia és Magyarország nem támogatta a magyar és a lengyel vétót; külügyminisztereik bírálták is azt.

Miután Korčok emiatt több támadást is kapott – Robert Fico korábbi szociálpopulista miniszterelnök szerint „óriási hiba” valamint „hülyeség, rövidlátás és szakmaiatlanság” volt a Matovič-kormány részéről nem kiállni a magyarok és a lengyelek mellett –, Korčok kapta magát, és írt egy véleménycikket a legolvasottabb szlovák híroldalra, az Aktuality.sk-ra, amiben a jogállamisági mechanizmus feltételeit tételesen végigvéve kijelentette, hogy azok között sehogy

2. Mária Kolíková igazságügyminiszter beszól Varga Juditnak

A legkisebb koalíciós partner, a Za ľudí soraiból érkező igazságügyminiszter lemondása is szerepelt az Igor Matovič által szabott feltételek között, amik teljesülése esetén hajlandó lenne maga is lemondani. Kolíkovát a szlovák sajtó a Matovič-kormány legjobb miniszterének tartja, aki világos vízióval érkezett a tárca élére, és nekilátott az igazságszolgáltatás nagyszabású megtisztításának.  

Kolíková Magyarország szempontjából legemlékezetesebb húzása az volt, amikor lebuktatta Varga Juditot. Magyarország ugyanis Lengyelországgal közösen létrehozta a „V4+ Professzori Hálózat és Junior Program” nevű intézményt, aminek a célja hogy a V4 nevében egyedi álláspontot fogalmazzon meg a jogállamiság kérdésében. Varga Judit az intézmény létrehozását azzal jelenette be, hogy „a Visegrádi Együttműködés egy újabb lépcsőfokához érkeztünk!”, csakhogy a programban a magyar miniszter szavaival ellentétben sem Csehország, sem Szlovákia nem vett részt. A szlovák igazságügyminiszter Varga Judit bejelentését úgy értékelte, hogy Varga Judit és Magyarország visszaél a V4 branddel.

1. Ivan Korčok bekéreti a magyar nagykövetet Szijjártó Péter miatt

A szlovák külügyminiszter kétszer is szerepel a dobogón, mert nemcsak a jogállamiság ügyében került szembe Magyarországgal, hanem a magyar kollégája egyik szlovákiai látogatását is az ország belügyeibe való beavatkozásként értékelte.

Az előzmény az, hogy február 25-én fogadta el a szlovák parlament az állampolgársági törvénynek a kettős állampolgárság kérdését rendező módosítását. A törvény előző, 2010-es módosítása óta elveszíti a szlovák állampolgárságát az, aki felveszi egy másik ország állampolgárságát. 2010-ben Robert Fico kabinetje arra válaszul módosította így a törvényt, hogy Orbán Viktor kormánya is módosította Magyarország állampolgársági törvényét, lehetővé téve a határon túli magyarok számára a magyar állampolgárság felvételét.

Az erről szóló vitákban Korčok államtitkára, Martin Klus azzal utasította el a szlovákiai magyarok kettős állampolgárságának lehetőségét, hogy az hasonló helyzetet teremthet, mint amire hivatkozva Oroszország elfoglalta a Krím-félszigetet.

magát az állampolgársági törvényt pedig a módosítás után is diszkrimininatívnak érzik a felvidéki magyarok, ugyanis a törvénymódosítás szerint is csak azok tarthatják meg a szlovák állampolgárságot egy másik felvétele esetén, akik az tartósan az adott országban élnek.

Szijjártó tárgyalást kezdeményezett Korčokkal a törvényről, a szlovák politikus azonban arra hivatkozva, hogy Szlovákia belügyéről van szó, elzárkózott ettől. Az ügy pár nappal később előkerült Szijjártó komáromi látogatásán is, ahol a magyar külügyminiszter a felvidéki magyarok képviselőivel találkozott. Szijjártó a kettős állampolgárság kérdéséről beszélt Gyimesi György magyar nemzetiségű parlamenti képviselővel is, aki a Matovič-féle OĽaNO listáján szerzett mandátumot. Korčok szerint Gyimesinek nem volt semmilyen felhatalmazása, hogy egy másik ország kormányának képviselőjével tárgyaljon az ügyben,

A lépést terjedelmes magyar nyelvű Facebook-posztban is megindokolta. 

KÉPEK: A politikusok Facebook-oldalai és szlovák kormány oldala

NYITÓKÉP: Azonnali-montázs