„Rezignáltan vettük tudomásul, hogy megint digitális oktatásba kell menni” – tanárok és szülők a teljes iskolazárról

Szerző: Petróczi Rafael
2021.03.05. 18:35

Senki nem lepődött meg azon, hogy a kormány újra bezár minden iskolát, a digitális távoktatás problémái azonban valószínűleg újra és más formában is elő fognak jönni: a szülők ismét amiatt aggódhatnak, hogy gyerekeik milyen oktatást kapnak, miközben dolgozniuk is kell úgy, hogy az iskolákra egyáltalán nem bízhatják rá őket. Az első iskolazárást könnyelműen kibekkelő tanárok feje is főhet, és az érettségiző diákokat felkészítő tanárok sem lehetnek nyugodtak.

„Rezignáltan vettük tudomásul, hogy megint digitális oktatásba kell menni” – tanárok és szülők a teljes iskolazárról

Március 8-tól egy hónapig, április 7-éig minden iskola bezárja kapuit, és digitális távoktatásra kell átállni – többek között ezt jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. Ez érdemben az általános iskolák és a kisgimnáziumok (vagyis ahol már az 5. osztálytól is gimibe járnak a gyerekek) esetében hoz majd érdemi változást, tekintve, hogy a középfokú oktatásban eddig is digitális tanrend szerint folyt az oktatás a veszélyhelyzet novemberi kihirdetése óta.

Az érintett tanárokat és szülőket kérdeztük arról, hogy mennyire lepődtek meg a kormány döntésén, és milyen hatással van rájuk.

Csak az volt a kérdés, hogy pontosan mikor zárják be az iskolákat

„Számítottunk erre. Két hete volt egy covidos kislány az osztályban. Azóta hiányzik az osztályból tizennégy gyerek. Lehetett látni, hogy dőlnek ki a gyerekek is a suliból”

 – mondta az Azonnalinak Janka, egy háromgyerekes édesanya a kormány döntéséről, akinek a legnagyobb gyereke második osztályba jár. 

Janka előrelátása nem egyedülálló, az Azonnali által megkérdezett egyik szülőt és tanárt sem érte nagy meglepetésként, hogy a kormány az iskolák bezárása mellett tette le a voksát. Imola, egy másik háromgyerekes anyuka szerint inkább csak az volt a kérdés, hogy ezt pontosan mikor lépik meg Orbánék: már a jövő héttől, vagy csak azután.

Zsolt, egy kisgimiben oktató tanár is hasonlókról számolt be: náluk a múlt héten már a tanulók körülbelül harmada hiányzott az iskolapadokból ilyen-olyan okokból, például mert karanténba kerültek, vagy a szülő elővigyázatosságból már el sem engedte a gyerekét az intézménybe. Így viszont a digitális oktatás lett a kisebbik rossz: Zsolték a sok hiányzó miatt párhuzamos oktatásra kényszerültek, egyszerre kellett az iskolába jövőknek is leadni a tananyagot jelenlétileg, és a hiányzóknak digitálisan.

„Horrorisztikus volt így tanítani” – mesélte.

Fáj mindenkinek, hogy újra távoktatásra kell átálláni

Az, hogy nem kell többféleképpen, hanem csak digitálisan oktatni, azonban legfeljebb a tanároknak lehet némi megkönnyebbülés, a diákoknak aligha.

„A gyerekek éppen csak visszaszoktak az iskolába, és máris vissza kell jönniük onnan – ez nagyon fájdalmasan fogja érinteni őket”

– nyilatkozta az Azonnalinak a háromgyerekes Imola, aki családjával az utóbbi hónapokban sokat ült otthon karantéban a lehetséges fertőzés gyanúja miatt. Imola azt is hozzátette: már csak azért is érinti érzékenyen a gyerekeit az újabb lezárás, mert bejött a jó idő, így mostanában sokat játszhattak és lehettek közösségben az udvaron – ehelyett most ülhetnek otthon a négy fal között a digitális órák közötti szünetekben.

De a tanítás minősége szempontjából sem megnyugtató, hogy újra digitális keretek közé szorul az oktatás – legalábbis az úgyszint háromgyerekes Janka nincs róla meggyőződve, hogy a másodikos gyereke nem ugyanazt fogja-e tapasztalni, mint az első hullámkor elrendelt iskolzár alkalmával, hogy tanára egyszerűen kiosztja a feladatokat neki, és tanítani igazából nem fog.

Janka szerint annyiban azért mindenképp előrébb vannak, hogy most már a tanárok is otthonosabban mozognak a digitális világban, jobban értik azt, mint az első iskolazár idején. Például gyermeke osztályfőnöke már – ellentétben az egy évvel korábbi időkkel – nem ír a szülőknek olyanokat, hogy ne küldjenek neki e-mailt este 6 után.

„Most már tudja ő is, hogy a mail nem olyan, mint egy hívás, hogy egyből válaszolni kell rá.”

Janka arra is felhívta az Azonnali figyelmét, hogy ebben a helyzetben a hátrányos helyzetű diákokkal foglalkozó tanárok dolga sem egyszerű: édesanyja gyógypedagógus, és teljesen kétségbe van esve, hogy az elsős középsúlyos értelmi fogyatékos gyerekeivel hogyan fog tudni online foglalkozni. „Nagyjából sehogy” – valószínűsítette Janka.

És bizony a tanároknak sem egyszerű, még ha akkora sokként nem is érte őket a hír – legalábbis Balázs, egy általános iskolai tanár szerint, aki az Azonnalinak elmondta: iskolájuk ugyan előre készült már, hogy bármikor elrendelheti a kormány újra a digitális távoktatást (így kész stratégiával vágnak neki az átállásnak, eldöntve például, hogy milyen platformokat fognak használni), mégis 

„rezignáltan vettük tudomásul, hogy megint digitális oktatásba kell menni”.

Balázsék intézményében egyébként igyekezték megkönnyíteni az átállását: az igazgató jövő hét elejére síszünetet rendelt el, így adva egy szusszanyásni időt a tanároknak, hogy megkereshessék, elkészíthessék mindazokat a videókat és prezentációkat, amikből az elkövetkező három hétben oktatni fognak.

A tanárok helyzete az érettségizők miatt is bonyolódik

Nem minden iskolában van azonban ilyen szerencsés helyzet: a kisgimiben tanító Zsolt szerint náluk most „káosz van és fejetlenség, mindenki kapkod” – leginkább az érettségiző végzősök miatt, akik iskolazár ide vagy oda, egyénileg vagy kiscsoportosan továbbra is látogathatják az intézményt az EMMI rendelkezése szerint az érettségire való felkészülés céljából. A március 5-én közzétett szabályozás alapján így most rohamtempóban igyekeznek biztosítani a tanárok, hogy a végzősök jelenléti felkészítését biztosíthassák.

Már aki, mert sok, főleg idősebb tanár nem vállalja be, hogy a gyerekekkel érintkezzen – így diákjaik számára egyedül a digitális felkészülés jöhet szóba.

Mázlija lesz annak a kisgyerekes szülőnek, akinek a főnöke megértő

Az Azonnalinak megszólaló szülők és tanárok számítanak olyan anomáliákra, amik elő fognak jönni az elkövetkező hetekben. Zsolt szerint nem szabad elfeledni, hogy míg az első teljes iskolazár idején volt, úgy az EMMI rendelete most kifejezetten megtiltotta az intézményeknek a gyermekfelügyelet (vagyis hogy a szülő napközben beadhassa a gyerekét az iskolába) biztosítását, ami sok problémát okozhat majd a szülőknek.

Főleg úgy, ha még a munkáltató részéről is érkezik a nyomás, hogy dolgozni kell. Jankáék ilyen szempontból szerencsés helyzetben vannak, hiszen férjével önmaguk főnökei, saját vállalkozást visznek – szülőkként pedig igyekeznek megértőek lenni a kisgyerekes munkavállalójukkal is, akinek hétfőtől nem lesz más választása, mint otthon gondoskodni a gyerekeiről. Így azt találták ki – ami viszont egyáltalán nem biztos, hogy általános gyakorlatként fog elterjedni –, hogy a hatórában nekik dolgozó munkavállalójuk számára rugalmas munkabeosztást tesznek lehetővé: 

„8-tól 10-ig dolgozik, mert akkor szükségünk van rá, utána van egy két-háromórás szünet, amikor lemehet a gyerekekkel játszani, tudnak együtt ebédelni, le is fektetheti őket, és délután 1-től 5-ig ismét dolgozik.”

Akik eddig ellébecolták az online tanítást, most nagyot koppanhatnak

Zsolt az új kisgimis osztálya miatt sem nyugodt: a mostani ötödikesekkel – tekintve, hogy ők tavaly szeptember óta diákjai az iskolájának – még semmi tapasztalata nincsen digitális keretek között, és akármennyire is otthonosan mozognak már a fiatal generációk a virtuális térben, könnyen lehet, hogy nincsenek birtokában az oktatáshoz szükséges digitális kompetenciáknak. Főleg úgy, hogy tízéves gyerekeknél még teljesen legitim nevelési stratégia lehet a szülők részéről, hogy igyekeznek kellő távolságban tartani gyermekeiket a digitális világtól.

Zsolt szerint nem fogja megkönnyíteni egyes tanárok helyzetét az sem, hogy a mostani digitális oktatás már merőben más lesz a fenntartói, tankerületi elvárások terén is, mint a 2020. márciusi: akkor a digitális távoktatás még mindenkinek szűz terep volt, így aztán minden oktató azt is csinált, amit akart – volt, aki tényleg belefektette az energiát, hogy megfelelően átadja az anyagot a kamerán keresztül, és volt, aki csak kiadta az utasítást, hogy a tankönyv mely fejezeteit dolgozzák fel a diákok önállóan. 

Ezen persze anno joggal háborodhattak fel mind a szülők, mind a diákok –

a fenntartó lépett is a helyzet normalizálása érdekében, és most már előírja a tanároknak, hogy a digitális óráik hány százalékát kell kontaktóraként megtartaniuk,

tehát amikor effektíven jelen vannak és tanítanak az órán. Sok olyan tanárnak, aki az első lezárást kibekkelte a feladatok puszta kiadásával, nagy falat lehet majd most valóban órákat is tartaniuk.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali korábbi újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként. Az Azonnali gyakornoka, majd belpolitikai újságírója volt 2017-2021 között.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek