Hetvenöt éve mondta ki Churchill, hogy vasfüggöny ereszkedett Európára

Ez sokak szerint a hidegháború kezdetét is jelentette. Az ebben használt „vasfüggöny” kifejezés a Szovjetunió által megszállt területek határzárára, és a kelet-nyugati világ között feszülő ideológiai ellentétre egyaránt utalt. De honnan származik ez a név?

Fulton egy nagyjából ötvenezres város az Egyesült Államokban, Missouri állam Callaway megyéjében. A várost eredetileg Volney-ról, egy francia filozófusról nevezték el, ám később megváltoztatták és a gőzhajó feltalálójának, Robert Fultonnak a nevét vette fel. Főiskolája, a Westminster College 1851 óta fogad diákokat.

1946 februárjában ide vonatozott az akkor Amerikában tartózkodó Winston Churchill és Clark Clifford, Harry Truman amerikai elnök kormányának védelmi minisztere.

Az exminiszterelnök állítólag ez alatt a beszélgetés alatt a következőket mondta:

„Amerika vált a világ reményévé. Britanniának megvolt a maga ideje. Egykor domíniumaink voltak világszerte... de Anglia fokozatosan kiszárad. Az Egyesült Államoknak kell átvennie a vezetést. Megvan hozzá az ország, a nép, a demokratikus szellem, a természeti kincsek, ami Angliának nincs... ha újraszülethetnék, amerikai szeretnék lenni.”

Megérkezését követően Churchillt vendégül látták a főiskolán, ahol a nagyelőadóban, ünnepélyes keretek között beszédet is mondott.

Churchill ugyanis kemény szavakkal bírálta a Szovjetunió terjeszkedési politikáját, miközben javaslatot tett egy angolszász vezetésű katonai-politikai szövetségre.

„Vasfüggöny ereszkedik le Európára”

A beszéd leghíresebb passzusa minden bizonnyal a következő:

„A Balti-tenger mellett fekvő Stettintől az Adriai-tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny ereszkedik le Európára. E vonal mögött vannak Közép- és Kelet-Európa régi államainak összes fővárosai – Varsó, Berlin, Prága, Bécs, Budapest, Belgrád, Bukarest és Szófia. Mindezek a híres városok és országok lakossága a szovjet szférában fekszik, és valamilyen formában alá vannak vetve nemcsak a szovjet befolyásnak, hanem Moszkva egyre nagyobb mértékű ellenőrzésének.

Egyedül a halhatatlan dicsőségű Athén dönthet szabadon jövőjéről egy angol, amerikai és francia megfigyelés mellett tartott választáson. Az oroszok által irányított lengyel kormányt felbátorították, hogy jogtalanul nagy területet foglaljon el Németországból, és most a németek millióit űzik ki tömegesen olyan fájdalmas mértékben, amilyenről nem is álmodtak.

A kommunista pártokat, amelyek ezekben a kelet-európai államokban igen kicsik voltak, hatalomra emelték, amely hatalom meghaladja a pártok létszámát, és ezek a pártok most mindenütt arra törekszenek, hogy megszerezzék a totális ellenőrzést.”

Bár a „vasfüggöny” kifejezést ez a Churchill-beszéd juttatta be a köztudatba, maga a szóösszetétel nem volt újkeletű. A színházi nyelvből már sokaknak ismerős lehetett:

Metaforikusan először Arthur Machen alkalmazta 1895-ös regényében, A három imposztorban, melyben a főhős rövid életére ereszkedő vasfüggönyről ír. A politikában Erzsébet belga királyné használta elsőként 1914-ben, utalva arra, hogy Németország és Belgium között milyen áthatolhatatlan ideológiai választóvonal húzódik.

A Szovjetunióval kapcsolatban először Vaszilij Rozanov említi a kifejezést. A bolsevik hatalomátvételben az apokalipszis eljövetelét vizionáló keresztény filozófus szerint 1917-ben nagy csörömpöléssel és nyikorgással „vasfüggöny ereszkedett az orosz történelemre”. 1945. február 25-én Joseph Göbbels, Hitler hírhedt propagandaminisztere írt egy cikket, amelyben gyakorlatilag megjósolta, hogy ha Németország elveszíti a háborút, akkor a szovjetek által uralt területekre „vasfüggöny fog ereszkedni”.

Hogy Churchill mikor használta legkorábban a kifejezést, azt pontosan nem tudjuk. Írásos adat először 1945 májusából van, amikor Churchill Fjodor Guszev nagykövettel közölte, hogy a szovjetek „vasfüggönyt eresztenek le Európán keresztül Lübecktől Triesztig”, ezt követően pedig egy Truman elnöknek írt táviratában is felbukkan.

„Hallod, hogy dübörgünk?”

Már a második világháború európai szakaszát lezáró potsdami konferencián érezni lehetett, hogy nem elkerülhető a szövetségesek közötti konfliktus. Truman amerikai elnök kezdetben naivan úgy gondolta, hogy a Szovjetunió csupán saját határainak védelmét szeretné biztosítani, arra azonban

Németország és Ausztria megszállása, valamint a velük kötendő béke kapcsán aztán az ellentétek végképp kiéleződtek, és megkezdődött a hidegháborúnak nevezett katonai vetélkedés az USA és a Szovjetunió között.

Churchill felettébb büszke volt arra, hogy a huszadik század két meghatározó konfliktusát is előre látta: az angol parlamentben ő szónokolt elsőként azért, hogy Hitlert meg kell fékezni, 1945 után pedig a szovjet térnyerés miatt emelte fel a szavát. Mindezt természetesen az ekkor már omladozó Brit Birodalom fennállása érdekében tette. A fultoni beszédben éppen ezért javasolta, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia fokozza a katonai és diplomáciai együttműködést.

Az „angolul beszélő népek testvéri társulása” érdekében közös állampolgárságot, egymás repülőtereinek, kikötőinek használatát is elképzelhetőnek tartotta, hiszen „orosz barátaink semmitől sem tartanak jobban, mint az erőtől, és semmit sem vetnek meg jobban, mint a katonai gyengeséget”.

Az afrikai és ázsiai dekolonizáció ugyanis nem volt ínyére, egyszer meg is jegyezte, hogy nem azért lett miniszterelnök, hogy a brit birodalom felszámolásához asszisztáljon.

A világ azonban gyorsabban változott annál, ahogy azt Churchill szerette volna: India 1947-ben függetlenné vált, az ekkor tomboló görög polgárháború idején pedig nyilvánvaló lett, hogy Nagy-Britannia nem tud kellő mértékben beavatkozni, így ezt a feladatot az USA vállalta magára. Az „angolul beszélő népek testvéri társulása” egyre jobban emlékeztetett

A határzár és emlékezete

A Churchill által említett vasfüggöny direkt utalás volt arra a határvédelmi rendszerre, ami a keleti blokk országait választotta el a nyugati világtól.

Ehhez különféle őrtorony- és bunkerhálózat is tartozott, melyek védelmét aknamezővel is megerősítették, amit a gyakori balesetek miatt a hetvenes években elektronikus jelzőrendszerre cseréltek le. Mindez azonban a nyolcvanas évekre elavult, a magyar határőrség 1987-ben javasolta is lebontását. Erre két évvel később kerülhetett sor, amikor már látható volt, hogy a Szovjetunió visszavonul Kelet-Európából. Ennek vált szimbólumává 1989 elején a páneurópai piknik, valamint Horn Gyula és Alois Mock külügyminiszterek szimbolikus határnyitó gesztusa.

Hazánkban a rosszemlékű kerítésnek több helyszínen is áll mementója: a Terror Háza Múzeum mellett F. Kovács Attila rozsdás láncokból álló műve az elzártságot, Fertőrákoson a Páneurópai Piknik Emlékparkban Melocco Miklós, Habsburg Gabriella és Peller Csaba alkotásai a határnyitás örömét örökítik meg.

De az elmúlt 30-40 év popkultúrájában is elevenen él a vasfüggöny emléke: elég az Iron Maiden 1984-es Behind The Iron Curtain turnéjára, Koncz Zsuzsa, a Pet Shop Boys és a Scorpions slágerére, vagy a Red Alert videójátékra gondolnunk.

a szovjet befolyás által kialakított reflexek még a Szovjetunió megszűnése után három évtizeddel sem múltak el nyomtalanul. Ezalatt azt értik, hogy bár a fizikai határok leomlottak kelet és nyugat között, a szellemi felzárkózás még azóta sem történt meg teljesen.

NYITÓKÉP: Winston Churchill az íróasztalánál / Wikimedia Commons