Élet a Néppárttól jobbra: hova ülhet most be a Fidesz?

Most, hogy a Fidesz elbukott a Néppárt lelkéért folytatott küzdelmében, EP-képviselőinek új frakciót kell találniuk maguknak, ha meg akarják tartani felszólalási és anyagi lehetőségeiket. Mutatjuk a Fidesz előtt álló öt forgatókönyvet!

A Fidesz kilép a Néppárt-frakcióból, jelentette be a magyar kormánymédia, majd maga Orbán Viktor is szerda délelőtt, azon ülés közben és után, amin a Néppárt-frakció egy, a fideszes EP-képviselők együttes kizárását megkönnyítő belső szabálymódosítást szavaztak meg 148 igen és 28 nem arányban, azaz 84 százalékos többséggel. A Fidesz a Néppárt pártcsaládjában felfüggesztve van, ám Othmar Karas osztrák EP-képviselő szerint már csak puszta formalitás, hogy onnan is eltávolítsák az Orbán-pártot. A kérdés tehát az, hogy hova tovább.

1. Belépnek lengyel barátaik frakciójába

Vagyis az Európai Konzervatívok és Reformerekhez (ECR), és megpróbálják valamiféle visegrádi vagy éppen hangsúlyosan keresztény-konzervatív frakcióvá átmárkázni az eredetileg a toryk által alapított, korábban Bokros Lajos által is megjárt ECR-t. Itt azonban a 12 fideszes és az esetleges 1 KDNP-s csak másodhegedűs lenne a 24 PiS-eshez képest, viszont elég erős másodhegedűs, hiszen létszámban utánuk rögtön a római Draghi-kabinet hivatalba lépése óta legnépszerűbb olasz ellenzéki párt, a Giorgia Meloni vezette neofasiszta Olaszország Fivérei jönnének a 6 EP-képviselőjükkel. Itt még a 4-4 MEP-pel rendelkező spanyol Vox és a cseh ODS meghatározó párt, amúgy innen-onnan összehalászott politikusok ülnek a frakcióban.

Mindazonáltal azért lennének ideológiai különbségek. A lengyel PiS vagy a cseh ODS határozottan oroszellenes – bár tény, hogy ez a különbség most sem zavarja túlságosan a budapesti és a varsói kormánypártok közötti együttműködést. Szintén különbség lehet, hogy a cseh ODS vagy a szlovák SaS határozottan piacpárti erők. Azonban

elvégre a lengyel PiS vagy az olasz neofasiszták is inkább szociálkonzervatívok.

Az ECR mögötti pártcsaládnak amúgy tavaly szeptember óta Giorgia Meloni az elnöke. Ez két szempontból is jó a Fidesznek. Egyrészről Melonival a pártnak jó kapcsolatai vannak. Neki írta nemrég Orbán, hogy „a győzelem sohasem döntő, és a vereség sohasem végzetes”, és „megbízható társak kellenek, közös világnézettel és hasonló válaszokkal korunk kihívásaival szemben”. Másrészről Meloni révén

és ami a mai Fidesztől is idegen lenne. Mindazonáltal a baloldali neoliberalizmus-kritikusok újabb érvet nyernek, ha a Fidesz ECR-tagságával elmondhatnák: Orbán Viktor Bokros Lajos nyomdokaiba lép.

Az ECR befolyása azonban korántsem akkora, mint a Néppárté volt, mivel brüsszeli körökben már az ECR-tól is rengeteg embert kiráz a hideg, holott ők csupán euroszkeptikusok, nem is EU-ellenesek. Igaz,

Magyar részről az ECR-rel eddig – miután az MDF kihult – a néppártosodó Jobbik szimpatizált. Gyöngyösi Márton azonban már tavaly az Azonnalinak azért zárta ki esetleges belépését – azontúl, hogy senki nem is várta volna őt ott –, mert „egy erőteljes jobbratolódást” vélt az ECR-ben felfedezni. Ha a Fidesz tényleg csatlakozik hozzájuk, akkor a szabadelvű-konzervatív erők (ODS, SaS) teljesen kisebbségbe szorulnak, és a pártcsalád egyértelműen szélsőjobboldalra pozícionálja magát. Ha akár csak a mostani tagokat megnézzük – a lengyel PiS és az olasz neofasiszták mellett itt ül a spanyol neofasiszta Vox vagy a flamand nacionalista N-VA –, alig találni lényegi különbséget az ECR és a szélsőjobboldali ID-frakció között.

2. Létrehoznak egy új frakciót

Szijjártó Péter tavaly decemberben nagy visszhangot váltott ki azzal, hogy külügyminiszterként, állami pénzből végiglátogatotta pár jelentéktelen nyugat-európai szélsőjobboldali kispárt elnökét. Ezt akkor a Néppártban állítólag egyértelmű üzenetként értékelték, a magyar sajtó azonban nem igazán törődött azzal, hogy

Az új frakció alapját az ECR és az ID adhatná tehát, elvégre a két frakcióban – a már említett ODS és SaS kivételével – nincsenek egymást lényegileg kizáró pártok. Ez már csak azon is látszik, hogy miközben Meloni az ECR-ben van, a mostanra megszelídülni látszó Matteo Salvini a hivatalosan is széljobbos ID-ben ül – de a két politikus igazából egy pártcsaládba és frakcióba illene. Egy ilyen új pártcsaládba csak kevesek nem mennének át – de éppen például az ODS vagy az SaS egy új, tényleg szabadelvű konzervatív frakciót is gründolhat, ha talál még társakat.

Egy új EP-frakcióhoz legalább hét ország legalább 23 EP-képviselője kell. Ha átül ebbe az új, tegyük fel, Victory nevű frakcióba a Szijjártó által végiglátogatott FPÖ, a szélsőjobbos Igaz Finnek, a Dán Néppárt és Geert Wilders pártja, illetve követi a Fideszt Orbán lekötelezettje, a szlovén kormányfő, Janez Janša SDS nevű pártja, már csak az erdélyi RMDSZ kell (habár ők nem szívesen hagynák el a Néppártot), vagy a függetlenek közül kell halászni pár megvásárolható embert, és kész is van a nagy mű. Bár az ECR-ben és az ID-ben mások is vannak, akik kompatibilisek lennének, például Thierry Baudet holland pártjának szakadárjai vagy a flamand nacionalisták.

Egy új frakcióban persze nem lenne semmi különösebb innováció, hiszen az EP előző ciklusában is pont három frakció foglalt helyet a Néppárttól jobbra: az ECR, a Nigel Farage-ék dominálta EFDD, valamint a mostani ID elődje.

3. Az első két forgatókönyv együtt

Vagyis a Fidesz saját magán kívül bevinné ezeket a pártokat és politikusokat is az ECR-be, felmutatva azt, hogy nincsenek egyedül, ők tényleg köveket is meg tudnak mozgatni, ha muszáj.

amivel immáron a negyedik legerősebb erő lennének Strasbourgban és Brüsszelben. De nem biztos, hogy a mai ECR minden tagja szeretne az ID egyes részeivel egy frakcióban lenni, de az esetleges lemorzsolódások nem lennének fontosak.

4. Beülnek a függetlenek közé, várva az ajánlatokat

Ez abból a szempontból jó, hogy így időt nyerhetnek és kivárhatnak, abból viszont rossz, hogy a függetlenek számára jóval kevesebb lehetőség és pénz áll rendelkezésre az Európai Parlamentben, mint egy frakció tagjainak. Az áldozati retorikát elővéve persze úgyis lehetne keretezni mindezt, hogy a többi fideszes EP-képviselő is vállalja a Néppártban decemberben felfüggesztett, és ezáltal a frakció által adott pluszjogoktól megfosztott Deutsch Tamás keresztjét, és önként veti alá magát az egyre liberálisabb Néppárt után szükséges megtisztulásnak.

5. Belépnek a szélsőjobbhoz

Ez a legkevésbé valószínű forgatókönyv. A Szijjártó által végiglátogatott pártok, azaz mind az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), mind a Finnek Pártja, mind a Dán Néppárt, mind Geert Wilders Szabadságpártja az Identitás és Demokrácia-frakcióban foglal helyet.

Marine Le Pen francia Nemzeti Tömörülés pártja 23, Matteo Salvini olasz Legája (ami folyosói pletykák szerint Salvini EU-pártivá válásával egyidőben a Néppárt irányába tart) pedig 28 EP-képviselővel rendelkezik, nem beszélve a Minority Safepacket hevesen ellenző német AfD-ről, amely 11 MEP-et küldött az ID-be. Pont utóbbi jelenléte miatt valószínűtlen ez az opció:

Ez azonban azt is kizárja, hogy egy közös ECR-ID-frakcióba az AfD-t meghívják, márpedig anélkül elég nehezen képzelhetö el egy egységes radikális jobboldali, EU-szkeptikus csoport.

NYITÓKÉP: Az Európai Néppárt zágrábi kongresszusa / EPP, Flickr