RMDSZ-Fidesz-viszony: a Kárpát-medence legszebb politikai érdekházassága

A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. A kapcsolat kulcskérdése mi más lenne, mint a pénz.

Hogyan kebelezte be a romániai magyarság érdekérvényesítő szervét, az RMDSZ-t a jelenlegi magyar kormánypárt, a Fidesz? Erre a kérdésre keresi a választ az Átlátszó Erdély tényfeltáró írása. A Sipos Zoltán főszerkesztő által összeállított cikk központi ívét az RMDSZ és a Fidesz közötti kapcsolat végigkövetése adja. Mutatjuk, mi volt az öt legérdekesebb dolog, ami kiderül a tényfeltáró anyagból!

1. Orbán eleinte semmit nem tudott Kelemen Hunorról

Orbán Viktor és Kelemen Hunor kapcsolata korántsem olyan mosolygós és baráti volt, mint amilyennek mostanában megszoktuk. A cikkből kiderül, hogy Orbán eleinte semmit nem tudott Kelemenről, a 2010-es évek elején még nem volt semmiféle kapcsolata a későbbi RMDSZ-elnökkel. Mint a cikk írja, Orbán gúnyosan és lenézően beszélt az akkor még Markó Béla RMDSZ-elnök jobbkezeként emlegetett Kelemen Hunorról, ha szóba került, ráadásul a Fidesz utolsó atlantista külpolitikusaként is emlegetett Németh Zsolt kellett figyelmeztesse Orbánt, hogy hamarosan Kelemen lehet „a főnök Erdélyben”. 

Az első magánbeszélgetésük is izgalmasan alakult: azt a 2011-es tusványosi találkozót olyannanyira megszervezték, hogy 

2. Se szétrúgni, se legyőzni nem sikerült az RMDSZ-t

Miután Orbán szerint a Kárpát-medencében az RMDSZ nélkül nincs nemzetpolitika, ezért őt már a kilencvenes években is izgatta a párt, amire az erdélyi magyarok jó 85-90 százaléka szavaz. Orbán már 1998-ban is felvetette, hogy szét kellene-e rúgni az RMDSZ-t, de akkor arra jutottak, hogy inkább a belső ellenzéket kellene megerősíteni. Miután Orbán megsértődött Markó Bélára, amiért jóban volt az MSZP-vel, a Fideszben arra jutottak, hogy „hagyni kell futni” és valamennyire támogatni az RMDSZ-szel szemben formálódó jobboldali erdélyi magyar pártokat, megnézve, mire jutnak. De nem igazán jött össze ez sem: sem a Magyar Polgári Párt, sem az Erdélyi Magyar Néppárt nem tudta az RMDSZ-t érdemben még csak kihívni sem.

Így az RMDSZ-t kellett volna valahogy átvenni, de ez sem sikerült. Erre 2011-ben tettek kísérletet, de valószínűleg nem a legjobb módszerrel. Először fontos pénzeket és jogosultságokat vettek el az RMDSZ-szel különböző módon kapcsolatba álló alapítványoktól, majd az erdélyi magyarokat képviselő szervezet 2011-es nagyváradi kongresszusán a Fidesz kvázi megfenyegette az RMDSZ-es küldötteket. Pelczné Gáll Ildikó, a magyarországi kormánypárt akkori alelnöke beszédet mondott ugyanis a kongresszuson, ami arról szólt, hogy a politikai szervezetek is elfáradnak, mint az emberi test is: lomhává, betegessé válnak.

Itt még a süket is érzékeli, hogy nem másra, mint a korábbi elnökre, a Fidesszel nem éppen baráti viszonyt ápoló Markó Bélára utalt. „Önök ma eljutottak erre a szintre. Ha ma a változásra szavaznak, mi segítő kezet nyújtunk a jövőben.” A Fidesz ugyanis a Markó által kinézett utóddal, Kelemennel szemben akkor azt a Semjén Zsolt által protezsált Olosz Gergelyt akarta megtenni RMDSZ-elnöknek, aki azóta is körözés alatt áll, és úgy tudni, Magyarországon bujkál. Talán Pelczné beszédének hatására is nagyot nyert Kelemen a kongresszuson.

3. Egyszerre fideszesnek és RMDSZ-esnek lenni

Kelemen Hunor számára egyértelmű volt, hogy RMDSZ-elnökként a legfontosabb feladata a magyar politikát domináló Fidesszel mihamarabb egy jó viszony kialakítása. Ez azonban a Fidesznek is érdekében állt: sokáig úgy tűnt – állapítja meg Sipos – hogy az ellenséges Fidesz-RMDSZ viszony akadályozhatja a kettős állapolgárságot szerzett erdélyi magyarokat, hogy a magyarországi országgyűlési választáson a Fideszre voksoljanak. A cikk is idézi Székely István RMDSZ-alelnököt, aki ezt szépen megfogalmazta az Azonnalinak adott interjújában:

Míg 2013-ban egy interjúban Kelemen Hunor még arról beszélt, hogy a budapesti Fidesz-kormánytól se nem kértek, se nem kaptak támogatást sem az RMDSZ, sem az azzal kapcsolatban lévő alapítványok, ez 2014-ben nagyot változott: ekkor lépett ugyanis ki a román kormányból az RMDSZ, és kezdett ezáltal jobban függeni Budapesttől. És ez volt az az év is, amikor a Fidesz félretéve az addigi sérelmeket, pragmatikusan kezdett el viszonyulni Kelemenékhez, mind az EP-választáson, mind a román elnökválasztáson az RMDSZ-nek szurkolva.

Ám azzal, hogy Bukarestben meggyengültek az RMDSZ pozíciói, egyfajta Orbán Viktor iránti lojalitásversenybe kényszerültek: Budapest szemében ők már csak egy voltak a számos nemzetpolitikát meghatározó szervezet és politikus közül, írja az Átlátszó Erdély. 2015-től aztán a budapesti pénzcsapok is megnyíltak előttük, 2017-től pedig gazdaságfejlesztési támogatások is érkeznek Erdélybe, amikkel az RMDSZ kampányolhat. Ebben az évben Kelemen Hunor már arról beszél az erdélyieknek: tessék a Fideszre szavazni.

És lám: a 2018-as magyarországi választáson a 2014-eshez képest dupla annyi határon túli levélszavazat érkezett. 96 százalékuk a Fideszre ikszelt. 2019-ben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az RMDSZ kongresszusán már úgy fogalmazott: semmi nem fogadható el, ami gyengíti az RMDSZ-t, 2020-ban pedig már nemzetárulózták azokat a Fidesz által korábban még támogatott erdélyi magyar pártokat, akik elindultak az RMDSZ-szel szemben.

4. A Fidesz az erdélyi médiájával sakkban tarthatja az RMDSZ-t

Az erdélyi médiapiac átalakítása is a magyarországihoz hasonlóan történt, de nem teljesen ugyanúgy. Sipos felidézte: a Demeter Szilárdhoz kapcsolható Erdélyi Médiatér Egyesület 2017 decembere óta 5,25 milliárd forint támogatást kapott, hogy felvásárolja vagy együttműködési megállapodást kössön az erdélyi magyar médiumok javarészével. Mint a cikk írja, ezzel a cél nem az volt, hogy a propagandát harsogják, hanem inkább az, hogy ne jelenjenek meg bennük olyan dolgok, amik a magyar kormányra vagy a Fideszre nézve cikik, illetve hogy sakkban tartsák velük az RMDSZ-t, mintegy Damoklész kardjaként lebegtetve a fejük fölött ezt a médiakonglomerátumot, mondván az bármikor ellenük fordulhat. De mint azt a cikk felidézi, ezek

Kelemen Hunort állítólag rendszeresen felhívják fideszesek – akik abból kiindulva, hogy ami a magyar kormánypárti sajtóban kritikaként jelenik meg, az minden bizonnyal egy üzenet valaki felé –, ha megjelent egy kritikus cikk az RMDSZ-hez elég jól bekötött Maszolon vagy az annál jóval kritikusabb Transindexen, hogy mi a baj? Kelemen Hunor pedig rendre visszakérdez ilyenkor: miért, mi baj lenne? Számára ugyanis még mindig evidencia a többszólamú sajtó (Kelemen egy időben a Transindex tulajdonosa is volt). Viszont azt is megtudjuk, hogy mindezen szabadság ellenére megjelent az a tendencia, hogy elhallgattatnak kritikus szerzőket vagy véleményeket.

Hasonló felfogásban vezeti az RMDSZ-t is Kelemen Hunor a cikk szerint. „Mindenről akarok tudni, kevés dolgot akarok meghatározni” – állítólag ezt gyakran mondogatja, és szerinte egyáltalán nem baj, ha egy pártban akár nyilvánosan is megjelennek véleménykülönbségek.

5. Bukarest és Budapest között félúton

Az Átlátszó Erdély cikkének legfontosabb megállapítása: 2017-18-ra

Igaz, világos kimutatást nem tudott bemutatni arra vonatkozóan, hogy Bukarestből mennyi pénz érkezett az erdélyi magyaroknak, és ezt a budapesti kormánytámogatás milyen mértékben haladta meg. Az viszont beszédes, hogy miután az RMDSZ letárgyalta az új jobbközép román kormányban való részvételét, Kelemen Hunor rögtön Budapestre sietett. Így sem ő a leginkább szívesen látott befolyásos erdélyi a Karmelitában: a cikk szerint nem Kelemen Hunor, hanem

A teljes anyag elolvasását mindenképp ajánljuk, megtehetitek itt!

FOTÓK: Kelemen Hunor / Facebook