Nem akar „orbanizálódni”, borítja a szlovén kormánykoalíciót a Nyugdíjaspárt

A pohár a magyar és lengyel vétó melletti kiállás és az állami hírügynökség forrásainak megvonása miatt telhetett be. A koalíció többi tagja a járvány miatt felelőtlennek tartja a nyugdíjasokat, a baloldali ellenzék üdvözli a döntést.

Kilép a Janez Janša miniszterelnök vezette négypárti szlovén kormánykoalícióból a Nyugdíjaspárt (DeSUS), miután a párt legfőbb döntéshozó testülete megszavazta a pártelnök Karl Erjavec erről szóló indítványát – számol be róla a Slovenia Times.

A szlovén törvényhozás 90 fős, ebben 46 szavazat szükséges a többséghez. A kormánypártoknak eddig 48 képviselője volt, a DeSUS ebbe ötöt adott:

Nem biztos azonban, hogy mindenki így tesz: Erjavec egyik leghangosabb párton belüli kritikusának, Robert Polnarnak a pártból történő kizárásáról ugyanis a koalícióból való kilépéssel együtt döntöttek a DeSUS-nál.

„A koalíciós megállapodással kapcsolatban nincsenek jelentős gondjaink, sokkal inkább azokkal az ügyekkel, amelyek nem ehhez kapcsolódnak. Különösen az ideológiai kérdésekkel és a médiába történő beavatkozással” – mondta Erjavec, aki ezután világosan jelezte: kihez szeretné, ha közelebb kerülne Szlovénia, és kihez nem.

Ezután a pártelnök azt hangsúlyozta, hogy Szlovéniának vissza kellene térnie a franciák és németek által kijelölt útra, hogy az EU „magországaihoz” tartozhasson.

Habár a DeSUS kilép a koalícióból, a párt két miniszterét nem hívja vissza: így a mezőgazdaságért felelős Jože Podgoršek és az egészségügyi miniszter Tomaž Gantar sorsáról Janez Janša miniszterelnök fog dönteni.

Erjavec indítványát a DeSUS 47 döntéshozója közül 37-en támogatták, míg a pártelnök kijelölt miniszterelnöki ambícióit 40-en.

De miért „orbanizálódik” Szlovénia?

Erjavec megjegyzései Szlovénia „orbanizálódásáról” csak azért meglepőek, mert

A szlovén kormánykoalíció legnagyobb pártja, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) és az azt vezető miniszterelnök – az egyébként 2013-ban korrupció miatt két év börtönre ítélt – Janša már régóta élvezi Orbán Viktor támogatását. A 2018-as szlovéniai választás előtt Orbán Viktor személyesen is kampányolt az SDS mellett, de a Fidesz a pénzt sem sajnálta szövetségese támogatására.

A Fideszhez közel álló üzleti körök balkáni médiaterjeszkedéséről az Azonnali is beszámolt. Egy szlovén tényfeltáró lap szerint 2018 augusztusában például négymillió eurónyi összeg jutott ilyen célokra, ebből másfél millió maradt Szlovéniában, a többi pedig Észak-Macedóniába ment tovább.

Janša emellett a magyar kormánypárti médiához hasonló propagandát épített fel magának, és a Fidesz témáit is örömmel honosította:

Mindez azonban 2018-ban nem segítette győzelemhez Janšát. 2020 januárjában viszont összeomlott a balliberális kormánykoalíció, és bár eleinte az előrehozott választás tűnt a legvalószínűbb forgatókönyvnek, végül az SDS-szel a Nyugdíjaspárt és a jobboldali-liberális Új Szlovénia (NSi) is megegyezett, így kormányt tudtak alakítani.

Ez a koalíció azonban még a baloldalinál is hamarabb bomlik: alig tíz hónapot bírtak ki egymással.

Az utolsó csepp

Janša miniszterelnökként is hűséges maradt magyar szövetségeséhez: a magyar és a lengyel kormány által belengetett EU-s költségvetési vétó ügyében is Orbán Viktornak adott igazat – bár addig már nem ment el, hogy csatlakozzon a fenyegetőzéshez. Mindenesetre a kormánykoalícióban nem örültek a baráti gesztusnak. A balkáni fideszes médiaterjeszkedést pedig az EP-ben védte az SDS.

Orbánhoz hasonlóan Janša inkább Donald Trump újraválasztásának örült volna novemberben: olyannyira, hogy elhamarkodottan gratulált is a republikánus elnöknek az újraválasztásához.

– mindez novemberben történt, és úgy tűnik, a korábbi ügyekkel együtt ez már sok volt a Nyugdíjaspártnak.

Bizalmi szavazás jöhet a kormányról

A miniszterelnök és a megmaradt koalíciós partnerei egyaránt azt hangsúlyozzák: a járványhelyzetben stabil kormányra van szükség. Janša a Facebook-oldalán jelezte, hogy nehéz is olyan párttal együtt dolgozni, amely saját elképzeléseihez sem tartja magát – utalva ezzel a Nyugdíjaspárt két miniszterének helyzetére, akiknek egyébként pártjuk alapokmánya szerint most le kellene mondania, és nem a miniszterelnökre hagyni a döntést.

A miniszterelnök szerint kormánybuktatás helyett most mindenkinek a koronavírus elleni vakcinák beszerzésére kellene koncentrálnia. Erjavec egyébként az egészségügyi miniszter sorsáról szóló döntést éppen a járványhelyzetre hivatkozva hagyja Janšára.

Egy másik koalíciós partnerpárt, az NSi elnöke, Matej Tonin viszont nem aggódik: szerinte a kormánynak még így is 47 képviselője és „stabil” többsége van.

A baloldali ellenzéki pártok, amelyek az általuk Alkotmányos Koalíciónak (KUL) nevezett szövetségbe tömörültek, üdvözlik a DeSUS döntését. A szociáldemokrata SD-t vezető Tanja Fajon a szlovén sajtónak azt mondta: „Tisztában vagyok vele, hogy a DeSUS-nak nehéz döntést kellett meghoznia, de a párt bizonyította, hogy az értékeit többre tartja, mint a politikai számításokat”.

A KUL négy pártja várhatóan még idén benyújt egy bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, amelyet abszolút többséggel kell elfogadnia a parlamentnek, hogy megbukjon a Janša vezette koalíció.

Ha úgy alakul, a következő miniszterelnököt akár a DeSUS is adhatja:

NYITÓKÉP: Karl Erjavec a Nyugdíjaspárt támogatóival 2019-ben FOTÓ: Karl Erjavec / FB