Továbbra sem értik Brüsszelben, mit akar Orbán az EU-költségvetés támogatásáért cserébe

Továbbra sem lehet pontosan tudni, mit akar pontosan Budapest a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Merkel bízik a megállapodásban, a lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapesen tárgyal.

A brüsszeli diplomaták továbbra sem értik, mit akarhat pontosan Magyarország a következő EU-költségvetés kapcsán.

egy veterán diplomata „politikailag és praktikusan is” elképzelhetetlennek tartja a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban született kompromisszumos végső javaslat felrúgását. (Ennek a tartalmáról itt írtunk részletesen, a lényeg, hogy a kormányzati kommunikációval ellentétben identitáspolitikai ügyek, például a bevándorlók befogadásának elutasítása miatt nem lehetne megvonni az uniós pénzeket, hanem szigorúan csak olyan jogsértések miatt, amelyek az EU-s pénzek elköltéséhez kapcsolódnak.)

A patthelyzet tehát továbbra is fennáll: Magyarország és Lengyelország az EU-büdzsé és a hozzá kapcsolódó koronavírus-mentőcsomag vétózásával fenyeget, a blokkolás feloldásáért cserébe a jogállamisági mechanizmus módosításával – melyekről továbbra sem tudni, pontosan mit akarnak Orbánék, csak találgatások vannak – pedig olyat kérnek, ami a jelenlegi viszonyok alapján csaknem lehetetlennek tűnik.

Van azonban, aki nem annyira borúlátó, mint az uniós diplomaták: Angela Merkel kancellár egy keddig panelbeszélgetésen azt mondta, az Európai Tanács (vagyis az EU-s állam- és kormányfők) decemberi üléséig egész biztosan lehet majd megoldást találni. Merkel úgy fogalmazott:

Azt, hogy a színfalak mögött Merkel mivel próbálhatja rávenni Orbánt és lengyel kollégáját a vétó feloldására, nem tudjuk – az azonban biztos, hogy Merkellel, von der Leyen bizottsági elnökkel és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével négyszemközt egyeztet a miniszterelnök.

Arra, hogy a háttérben a kompromisszum már készül, nem csak Merkel megszólalásából lehet következtetni. Heiko Maas német külügyminiszter szerint a tárgyalások utolsó fázisánál tartanak, és a következő napokban megállapodás születhet – ha ez valóban így van, akkor még az uniós állam- és kormányfők tanácsának decemberi ülése előtt megállapodás születhet.

És hogy hogyan? A tagállamok minisztereiből álló tanács következő elnökségének képviselője, a portugál külügyminiszter Augusto Santos Silva szerint

– mondta a Berlin Policy Forum paneljén. Konkrétumokról a panelbeszélgetésen nem esett szó, az viszont biztos, hogy az Európai Bírósághoz a jelenlegi rendeletjavaslat alapján is adott a fellebezés lehetősége.

Ugyanis ahogy azt az Azonnalinak nyilatkozó volt PiS-es külügyminiszter és jelenlegi EP-képviselő is elmondta: Lengyelország attól tart, hogy a jogállamisági eljárás során „légbőlkapott és homályos” szempontok alapján fenyítheti majd Brüsszel az olyan tagállamokat, akik eltérnek az uniós politikai mainstreamtől. A lengyel álláspont azért értelmezhető nehezen, mert a konkrét rendeletjavaslatban nagyon konkrétan meg van határozva, hogy pontosan mi miatt lehet szankcionálni.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök csütörtökön mindenesetre Budapestre látogat, ahol Orbán Viktorral közösen vitatják majd meg az EU-büdzsével kapcsolatos lengyel és magyar álláspontot. Hogy a nyugati politikusok által magabiztosan várt kompromisszum megszületését a találkozó segíteni vagy hátráltatni fogja, hamarosan kiderül.

NYITÓKÉP: Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök OV / FB