Nem kellett volna lezárni a vírus miatt Dél-Olaszországot, de még Triesztet se

Szerző: Techet Péter
2020.08.11. 08:27

Miközben az olasz kormány melletti szakértői tanács azt javasolta, hogy csak a valóban fertőzött északolasz régiókat zárják le a kínai koronavírus miatt, a római kormány az egész ország zárlata mellett döntött – derült ki azon jegyzőkönyvből, amit most sikerült megszerezni a római kormánytól. A déli régióban sokan úgy érzik: feleslegesen kellett becsukni.

Nem kellett volna lezárni a vírus miatt Dél-Olaszországot, de még Triesztet se

Olaszországban a kínai koronavírus hivatalosan január végén jelent meg: két kínai turistánál állapították meg a fertőzést, majd február elején egy Vuhánból hazatért olasz állampolgárnál is. Először csak két kisebb lombardiai és venetói várost vontak karantén alá a hatóságok (még a bevezető utakat is eltorlaszolta a rendőrség) – a tervek szerint ez március 8-ig tartott volna.

A vírus terjedése miatt azonban március 8-án nem a karanténok feloldásáról, hanem kiterjesztéséről döntött Giuseppe Conte római kormánya: több, mint 16 millió ember került az első ütemben karantén alá. Ennek értelmében kijárási korlátozásokat rendeltek el, bezáratták az éttermeket, szórakozóhelyeket Lombardia egészében, valamint Piemont, Veneto, Emilia-Romagna és Marche régiók egyes részein.

A döntés március 8-án született meg. Az olasz kormány mellett ekkor már felállt egy szakértői tudományos tanács, ennek jegyzőkönyvei azonban nem voltak nyilvánosak. Így azt lehetett feltételezni eddig: a döntés, hogy március 9-én aztán már az egész országra (azaz a kínai koronavírus miatt alig sújtott déli régiókra is) kiterjesztette a korlátozásokat egységesen a Conte-kabinet, a tudományos tanács támogatásával történt. Főleg, hogy Conte maga is biztosította a lakosságot: a kormány minden döntését egyezteti a tanáccsal. A március 9-i országos korlátozás bevezetését – amelynek nagyrésze egészen júniusig fennállt – Conte többek között azzal indokolta:

az északi lockdown után tömegesen indultak volna az emberek északról a déli régiók felé,

ami felvetette annak veszélyét, hogy a vírus még könnyebben lejuthat oda. A bevezetett korlátozások utána már tiltották a régiók közötti közlekedést, egyes helyeken a lakóhelyet jelentő várost, falut se lehetett elhagyni.

A szigorú intézkedést többen is bírálták. Elvégre egyrészről az igazi fertőzési gócpont Lombardiában volt:

most vasárnapig az eddigi összes 250 ezer fertőzöttből 95 ezer lombardiai eset volt,

még a szomszédos Veneto régióban is (lokális és szigorúbb korlátozásokkal) sikerült a fertőzés terjedését megakadályozni (noha Venetoban feleannyian élnek, mint Lombardiában, csak 20 ezer eset volt eddig ott). Másrészről eleve a déli régiókban a mai napig alacsony a fertőzés (az összes déli régióban nem éri el az eddigi fertőzési esetszám a 35 ezret).

A tudományos kutatásokkal foglalkozó Luigi Einaudi Alapítvány jogászai már áprilisban arra kérték az olasz kormányt, hogy az alkotmány 97. cikkelyében a közigazgatás számára előírt „jó teljesítés” elve értelmében (amibe ők a közigazgatás működésének nyilvánosságát is beleértették) adja ki azon jegyzőkönyveket, amelyek a tudományos tanács üléseiről szólnak a lockdownt megelőző időből.

Az olasz kormányt erre a lazioi közigazgatási bíróság fel is szólította, így az végül eleget tett per nélkül is a kérésnek: augusztus 5-én megküldött öt jegyzőkönyvet, amelyek február végi és márciusi ülésekről szólnak. Ami a legérdekesebb ezek közül, az a március 7-i ülés jegyzőkönyve:

az országos lockdown bevezetése előtt két nappal a tudományos tanács nem javasolta az egész ország lezárását, hanem csak az északi korlátozások szigorítását.

Ez utóbbiak viszont éppen elmaradtak. Amint az Eco di Bergamo napilap közölte: az egyik legfertőzöttebb Bergamo városa mellett is két települést teljes zárlat alá kellett volna helyezni (Bergamoba meg is érkeztek a rendőrök először, hogy ezt végrehajthassák), de ez aztán elmaradt.

MÁRCIUS ELEJÉN MÉG CSAK ÉSZAKOLASZ TARTOMÁNYOKBAN (PIROSSAL JELÖLVE) VEZETTEK BE KORLÁTOZÁSOKAT, A TUDOMÁNYOS TANÁCS GYAKORLATILAG KÉSőBB IS CSAK EZEKEN A TERÜLETEKEN TARTOTTA VOLNA FENN A LOCKDOWNT. FOTÓ: WIKIPEDIA

A tudományos tanács szerint csak az északi régiókban lett volna szükséges a korlátozás: vörös és sárga zónákra osztották volna az ottani tartományokat, míg Lombardia egésze a legszigorúbb vörös zónába esett volna, Veneto többsége már sárga jelzést kapott volna – de ami a lényeg:

az ország többi részén nem látták szükségét a korlátozásoknak. Eszerint akár a Trieszt-központú Friuli-Venezia Giulia régió, valamint Dél-Tirol autonóm tartomány lezárására se lett volna szükség

– a Bologna-központú Emilia-Romagna régiótól délre pedig eleve sehol nem javasolta akár csak a sárga zóna kialakítását a tanács.

Ennek ellenére a Conte-kormány március 9-ére virradó hajnalon elrendelte a teljes zárlatot. Az indok az volt, hogy másképp nem lehet a belső vándorlást – és ezzel a vírusterjedést – megakadályozni, holott az utóbbihoz nem kellett volna országos zárlat, elég lett volna az egyébként is bevezetett utazási tilalom egyik régióból a másikba.

MÉG MÁJUSBAN IS MAJDNEM TELJESEN KIHALT VOLT VELENCÉBEN A SZENT MÁRK TÉR. FOTÓ: NICOLA CAMILLERI / AZONNALI

A szélsőjobboldali Lega több bergamoi politikusa is lemondásra szólította fel Conte miniszterelnököt, szerintük ugyanis egyrészről a kormány elmulaszott bevezetni egy korlátozást Bergamo mellett, másrészről meg „feleslegesen” rendelte el a déli országrész lezárását. A Lega hangos tiltakozása persze azt is szolgálja, hogy a saját hibáikat elfedhessék, elvégre azon Lombardia régióban, ahol a vírus leginkább terjedt, a Lega kormányoz. A Matteo Salvini vezette párt pedig tavasszal még nem az elmaradt északi szigorítások, hanem eleve bármilyen szigorítás elrendelése miatt bírálta Conte professzort.

Matteo Salvini Lega-vezér azonban azzal fenyegetőzik most, hogy „nemzetközi bíróság elé állíttatják” Contét, bár nem igazán világos, mi alapján, és mely nemzetközi bíróságra gondolt. Salvini szerint azonban, ha neki azért, mert „néhány menekültet egy bárkán tartott pár napig” (utalva itt arra, amikor még belügyminiszterként nem engedett kikötni menekülteket szállító hajókat) bíróság elé kell állnia, akkor

szerinte Conténak azért, mert „fél Olaszországot foglyul ejtette”, mindenképp „nemzetközi bíróság előtt” lenne a helye.

Az ügy jó alkalmat adhat a Legának arra, hogy – noha a párt hivatalosan ma is Északi Liga néven egy szeparatista párt – a déli régiókban tovább folytathassa terjeszkedését. Délen eddig a kormányzó Öt Csillag Mozgalom volt különösen erős; a jobboldali ellenzékből pedig inkább a Giorgia Meloni vezette, neofasiszta Olaszország Testvérei párt erős hagyományosan. Valóban kérdéses, hogy a most kiderült dokumentumok miként hatnak a déli szavazókra.

Mattia Crucioli, az Öt Csillag szenátora rögtön védelmébe vette a kormány döntéseit: szerinte a vírus későbbi terjedése őket igazolta volna. Azt azonban a grilloista politikus is fontosnak tartja, hogy a kormány hozza nyilvánosságra az összes szakértői jegyzőkönyvet, ne csak azt az ötöt, amit az Einaudi Alapítvány kiperelt. A politikus szerint

a Bergamo melletti két községben elmaradt zárlat valóban felvet jogi kérdéseket (ebben az ügyben az ügyészség is vizsgálódik már),

de Crucioli úgy véli: a zárlat e két településen csak opcionális javaslat volt, ami helyett a Conte-kormány inkább „az egész ország védelme” mellett döntött.

NYITÓKÉP: Bukovics Martin / Azonnali

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek