2020-ra több lett a fal, mint 1989-ben volt

Szerző: Sonnevend Júlia
2020.02.19. 18:18

New Yorkból nézve az évtized legfontosabb jelensége, hogy egyre több minden választ el minket egymástól, miközben a klímaválság ügye mégis nemzetközi tüntetéshullámot tudott kiváltani.

2020-ra több lett a fal, mint 1989-ben volt

Idéntől minden nappal közelebb leszünk 2050-hez, mint 1990-hez. Az Azonnali a magyar (és részben európai) történetírásnak akar segíteni: mit fog írni a mögöttünk hagyott 2010-es évekről harminc év múlva egy történelemkönyv? Ezért kértünk fel különféle történészeket – az USA-tól Magyarországig, a széljobbtól a szélbalig –, hogy a maguk tudása alapján helyezzék el a most lezárt tízes éveket Magyarország történelmében.​ A tizenharmadik, záró részben Sonnevend Júlia a New School for Social Research tanára röviden írta ezt meg nekünk New Yorkból. A sorozat eddigi részeit itt olvashatod.

+ + +

Bár az európai kontinens fokozatosan túljutott a 2007-2008-as gazdasági világválság okozta sokkon, a 2010-es éveket Európa több pontján az addig ismert politikai, jogvédelmi és intézményes rend megingása jellemezte. Elitellenesség és egyfajta új, posztliberális vagy illiberális világrend iránti vágy határozta meg a közbeszédet.

A 2015-ös menekültválság tovább erősítette ezeket a folyamatokat. A politikai populizmus számos európai országban meghatározó politikai irányzattá vált, és 2020. január 31-én Nagy Britannia kilépéséhez vezetett az Európai Unióból.

Az évtized végére több határelválasztófal volt a világban, mint a berlini fal ledöntésekor 1989-ben.

Az elválasztás diskurzusa és gyakorlata mellett azonban sok szempontból összefogás is jellemezte a kontinenst, például a klímaváltozás ellen egyre inkább közösen léptek fel a nemzetek, kihasználva a digitális technológia nyújtotta új kommunikációs lehetőségeket is.

A 2010-es évek legfontosabb politikai eseménye a brexit népszavazás; kulturális jelensége a #metoo mozgalom európai megjelenése; a társadalmi jelensége pedig a menekültválság volt.

Ha a személyeket nézzük a magyar politikában: számomra a fontos politikus az lenne, aki nemzetét felemeli, aki nyitott, felelős és értékalapú politikai kultúrát közvetít országa számára. Ilyen, vezető pozícióban lévő politikust Magyarországon azonban ebben az évtizedben nem tudok megnevezni. A kultúrában már igen:

Esterházy Péter minden nap hiányzik a magyar irodalomból és közbeszédből, a mai napig referenciapontként szolgál.

A társadalmi életben pedig nem egy személyt neveznék meg, hanem együttesen azokat az NGO-kat jelölném meg az évtized legfontosabbjaiként, amelyek segítették a kiszolgáltatott társadalmi rétegeket ebben az évtizedben (Helsinki Bizottság, TASZ, oktatási szervezetek, határontúli kisebbségek védelmében fellépő csoportok, roma jogvédő szervezetek).

Sonnevend Júlia a New School for Social Research (New York) tanára, szociológiát és kommunikációelméletet oktat. Budapesten tanult jogot, esztétikát és germanisztikát; a Yale-n szerzett LL.M. diplomát, majd a Columbián (New York) doktorált. 2014 és 2019 között a Michigani Egyetemen oktatott. Legutóbbi könyvében a berlini fal leomlásának történeti és kommunikációs kontextusát mutatta be.

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek