120 kilométeres határkerítést épít a lengyel határra Németország

Európát végül nem is a migráció, hanem a sertéspestis miatt építik tele határkerítésekkel.

120 kilométeres határkerítést épít Németország a német-lengyel határra a Berlint körülölelő Brandenburg tartományban, adta hírül a lengyel Dziennik/Gazeta Prawna jogi és üzleti napilap. Ennek oka most még véletlenül sem a magyar déli határkerítés megépítésére sarkalló migráció, hanem a sertéspestis terjedése: az utóbbi hetekben ugyanis egyre több hír jelent meg a nyugat-lengyelországi erdőkben az afrikai eredetű sertéspestis miatt elhullott vaddisznókról.

Mivel Németországban eddig még egy állatnál sem jelent meg a vírus, ezért Brandenburg tartományi vezetése úgy döntött, az Odera és a Neiße folyók árvízvédő gátjaira mobil vadkerítéseket telepítenek, hogy Lengyelországban tartsanak minden vaddisznót.

Mint azt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) rövid ismertetője írja, az afrikai sertéspestis nagy ragályozó képességű, vírus okozta fertőző betegség, amely iránt Európában a házisertés és az európai vaddisznó fogékony. Mindez azért rendkívül veszélyes, mert a betegség vírusellenes állatgyógyászati készítményekkel nem gyógyítható és az állatok védőoltására engedélyezett, hatékony oltóanyag sem áll rendelkezésre. A vírus iránt a sertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony és a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak. A vírus az embert nem betegíti meg, ezért közegészségügyi jelentősége nincs, de a felelőtlen emberi magatartásnak a betegség terjesztésében döntő szerepe lehet.

Nem Németország az első, aki emiatt határkerítés építésébe fogott, hanem épp Lengyelország, ahol már 2018 elején bejelentették: 1200 kilométer hosszú kerítést építenek a lengyel-ukrán és a lengyel-belarusz határra – ezt akkor rengetegen kritizálták, mondván egyrészt Belarusz már próbálkozott ezzel, de nem jött be nekik, másrészt meg a vaddisznók elég intelligens állatok, amikor arról van szó, hogy táplálékhoz jussanak, így ha szárazföldön akadályba ütköznek, nem félnek majd a Lengyelország keleti határát rendkívül gyakran érintő tavaktól és folyóktól sem.

Így tett amúgy Dánia is, ők már idén január elején nagyszabású építkezésbe kezdtek a dán-német határszakaszon. A 70 kilométer hosszú, másfél méter magas kerítés megépítését a dán kormány azzal indokolta, hogy a sertéspestis esetleges dániai megjelenése tönkreteheti az EU-n kívüli országokba irányuló sertésexportot, az márpedig egy évente nagyjából 450 milliárd forintos biznisz, ami teljes dán export 5 százalékát teszi ki. Lengyelország és Dánia példáját azóta Bulgária is követte, ők négy hétnyi munkával augusztusra egy 133 kilométeres szakaszt húztak fel a bolgár-román határra.

Akit a magyarországi helyzet érdekel, a Nébih folyamatosan frissülő térképén követheti nyomon, hogy épp melyek a fertőzött és magas kockázatú területek, illetve, hogy hol hullott el házi sertés vagy épp vaddisznó. A cikk írásakor a Budai-hegység, valamint az ország északkeleti és keleti része volt tele elhullott állatokkal, ezeket már eleve fertőzött területként kezelik.

FOTÓ: Franck Eckler / Wild und Hund