Az utolsó bürokratikus akadály is elhárult az Északi Áramlat 2 befejezése elől

Dánia is engedélyezte, hogy felségvizein áthaladjon az Oroszországot Németországgal a Balti-tengeren összekötő gázvezeték.

Tisztán adminisztratív döntés született – kommentálta Dan Jörgensen dán energia- és klímaügyi minisztere országa energiaügynökségének döntését, miszerint zöld utat adnak a Németországot Oroszországgal összekötő Északi Áramlat 2 dán felségvizeken történő továbbépítéséhez. A koppenhágai hivatal döntése szerint a gázvezeték Bornholm szigetétől délkeletre haladna 147 kilométernyi dán felségvíz alatt, tudósít a lengyel közszolgálati rádió.

Az 1200 kilométeres vezeték komoly viták tárgya volt az elmúlt években, úgy kezdték el építeni, hogy Dánia nem okézta le a tervet. Az Északi Áramlat 2 nagyjából párhuzamosan fut a 2012 óta működő első Északi Áramlattal, ami Ukrajnát elkerülve, az oroszországi Vyborgon keresztül egy tenger alatti vezetéken szállítja a szibériai földgázt a németországi Lubminba. Az új vezeték a Narva-öbölből indul.

A beruházás viszonylag jól áll amúgy: a vezetéket építő cég tájékoztatása szerint eddig már 2100 kilométernyi gázvezetéket megépítettek. Az orosz, finn és svéd tengerszakaszok alatti részek már teljesen készek, a német fennhatóság alá esőkben pedig nagyrészt végeztek a munkával, vagyis már csak valóban a dánok hozzájárulása kellett ahhoz, hogy be lehessen ezt fejezni.

Az Északi Áramlat 2-t rengeteg kritika éri, főleg amerikai, lengyel és ukrán részről: eszerint a Németországot Oroszországgal összekötő vezeték gyengítené az eddigi alternatív gázvezetékek és a hagyományos tranzitországok stratégiai és gazdasági jelentőségét. Olyan kritika is van, amely szerint Németország ezáltal túlságosan függene az orosz gáztól – Manfred Weber, a jobbközép Európai Néppárt bajor EP-frakcióvezetője idén tavasszal például az EU érdekeivel is ellentétesnek nevezte az Északi Áramlat 2-t, és sürgette az építkezés leállítását.

A projekt támogatói viszont azt hangsúlyozzák, hogy mekkora gazdasági jelentősége van a gázvezetéknek, az építő projektcég tulajdonosai között ugyanis nyugat-európai vállalatok is megtalálhatóak. Csakhogy ez ma már nem teljesen igaz: bár 2015 szeptemberében az orosz állami befolyás alatt álló Gazprom mellett a német Uniper (ex-E.ON), a német Wintershall, a hágai központú Royal Dutch Shell, az osztrák OMV és a francia Engie (ex-GDF Suez) közösen hozták létre a gázvezetéket megépítő svájci központú projektcéget,

Ennek oka az volt, hogy a lengyel versenyhatóság kifogással élt a közös részvénytársaság ellen, mondván az tovább korlátozza a versenyt, és tovább erősíti a Lengyelországba irányuló gázszállítás terén eleve domináns orosz Gazprom helyzetét. (A lengyel állam eleve azt szerette volna, ha a vezeték az ő felségvizeit is érinti.) A közös részvénytársaságban addig a részvények egyenként 10 százalékát tulajdonló nyugat-európai cégek ezt követően bejelentették: a cégből kiszállnak, viszont a gázvezeték építési költségének 10-10 százalékát – egyenként 950 millió eurót (mai árfolyamon ~310 milliárd forint) – ők finanszírozzák majd.