Ezért nem fogják a robotok kiszorítani az emberi munkaerőt

Szerző: Ecsenyi Áron
2019.05.16. 18:08

Mi lesz velünk, ha jönnek a robotok, akik olcsóbbak és ügyesebbek az embernél? Semmi különös: meg fog jelenni egy sor új szakma, ami emberi munkaerőt igényel. A robotok ugyanis lehetnek ügyesebbek és olcsóbbak az embernél, de fogyasztani nem fogyasztanak, anélkül meg megáll a gazdaság.

Ezért nem fogják a robotok kiszorítani az emberi munkaerőt

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

A balosok számtalan dologtól szokták félteni a szabad piacot; szerintük az egyik ilyen nagy veszélyt a robotok jelentik. Egészen pontosan az, hogy a robotok, illetve általuk a még náluk is gonoszabb tőkések előbb-utóbb mindent automatizálni fognak. A robotok „elveszik a munkát”. Emellett nem mehetünk el szótlanul, még akkor sem, ha se a robotok, se a tőkések tipikusan nem azok a szereplők, akik védelemre szorulnak.

Amikor a robotok és gépek szerepét vizsgáljuk, hajlamosak vagyunk csak a termelékenység növelésében, azaz a kínálati oldal hatékonyságában betöltött szerepükkel foglalkozni. Világos, hogyha valamilyen cég meg tudja oldani, hogy a munkát automatizálja anélkül, hogy rontaná a minőséget, akkor a bérköltségek optimalizálása miatt már megéri meglépnie ezt (és akkor még nem beszéltünk azokról az esetekről, mikor a gép felül is múlja az embert).

Mi lesz így az emberekkel?

A baloldal félelme, hogy mi lesz ebben az esetben az így felszabadult humán munkaerő sorsa. A laikus azt mondaná, hogy ha nincs szükség rá, akkor nekik lőttek – hiszen oda a megélhetésük, és nincs hová menniük –, végső soron pedig a társadalomnak is lőttek, hiszen a robotok által kreált munkanélküliség idézi elő a válságot.

Viszont mielőtt nekiállnánk rombolni a gépeket, vegyük számításba, hogy a humán munkaerő az, ami egyúttal fogyasztó is a piacon.

Mi értelme lenne hatékonyabban termelni robotok százaival, hogyha utána senki sem tudná megvásárolni a termékeket? Gondoljuk csak végig egy egyszerű példán. Tegyük fel, hogy Tünde bolygó lakói csak tündekenyeret esznek. Egy nap Legolász feltalálja a tündekenyér gyártó robotot, s innentől kezdve nyomott áron adja tovább, hogy kiszorítsa a konkurenciát. Tündék ezrei válnak munkanélkülivé, ami olyan szinten csökkenti a fogyasztást, hogy nem tudják megvenni Legolász nyomott áron kínált tündekenyerét sem. Legolász végül azon kapja magát, hogy már nincs is profitja a tündekenyér gyártásán, mert épphogy csak ki tudja fizetni a robotot fenntartó áramot. Ez nem túl paradox forgatókönyv?

Az igazság az, hogy a robotok csak a kínálati oldalon jelentenek hatékonyságot, miközben a keresleti oldalon nagyon gyenge a hozzáadott értékük: lényegében csak áram és karbantartás kell nekik. A humán munkaerő az, aminek lesz igénye elmennie üdülni, vagy meghallgatnia egy koncertet; rájuk van szüksége a tőkésnek is, hogy vegyék a termékét.

De honnan lesz erre pénze a munkásnak, ha egyszer elbocsátották?

Mi több, hogyan tud majd – a példánál maradva – vásárolni az a korábbi tündepék (tőkés), akit Legolász robotja kiszorított a piacról? Kezdve az utóbbival, vegyük észre azt, hogy nem muszáj egy adott termék piacán versenyeznie minden tőkésnek. Minél inkább nő a verseny egy adott termék piacán, annál inkább nő az igény arra, hogy más piacok legyenek felfedezve. Például az egyik tünde vadászatot fog oktatni, a másik pedig törpszínházat fog nyitni, hogy innentől kezdve ebből fedezze a tündekenyér-szükségletét.

Eltávolodva a tündés történettől, a dolog lényege ez: az automatizálás nyomán érdemes lesz egyes tőkéseknek növelniük a termékkínálatot, új piaci igényeket teremteni, hogy aztán ezeket ki tudják szolgálni s ebből hasznot húzni. Ezt pedig úgy tehetik meg, ha kiszállnak arról a piacról, ahol beindult az automatizációs verseny – és olyan piacok felé nyitnak, ahol humánmunkaerő-túlkínálat lépett fel.

Ez vezet át minket arra, hogy honnan lesz a humán munkásoknak pénze: a kiszorított tőkések érdekeltek lesznek abban, hogy mindaddig, amíg tart a humán munkaerő túlkínálata, inkább az erre épülő piacba fektessenek be,

magyarán alkalmazzák a felszabaduló munkaerőt. Kevesebb költséggel jár humán munkaerő alkalmazásával új piaci igények kielégítésébe fektetni, például a kulturális szolgáltatások, a sport, a tudományos kutatások vagy a szabadidős tevékenységek terén, hogyha a meglévő piacon vagy piacokon csökken a humán munkaerő iránti kereslet. Tehát a termelékenység növekedésének hatására tartósan nem alakulhat ki humánmunkaerő-piaci túlkínálat, mivel a csak humán munkaerővel fenntartott szolgáltatások keresleti varianciája lényegében bármekkora lehet.

Persze nem biztos, hogy a kiesett munkaerőt azonnal be tudják egy új szakmába forgatni, de pontosan erre való az átképzés – ez pedig mind az elbocsátott munkásnak, mind a kiszorított (valamint az újonnan megjelenő) tőkéseknek érdeke, hogy meg tudják keresni a kenyérre valót a gépesítés teremtette új gazdasági helyzetben. Az átképzés rendszerint nem is akkora teher, mert a világpiacon rendszerint lokális változások történnek, azaz nem szűnik meg egyik napról a másikra egy teljes ágazat. 

Természetesen, ahogy azt egy korábbi cikkemben írtam, a szereplők profitjai nem lesznek egyformák, tehát a gépesítés és az innováció révén az egyenlőtlenség növekedni fog. De épp ez a folyamat hajtja előre a gazdaságot és csökkenti a szegénységet. A relatíve nagyobb jutalom reménye ugyanis az, ami miatt a tőkéseknek megéri kockázatot vállalni a termékkínálat növelésébe való befektetéssel – ami sokszor a kínálati variancia növekedését jelenti, nevezetesen, hogy változatosabb, és új igényeket kielégítő termékek jelennek meg a piacon. (Minderről részletesebben Paul Graham, a Szilícium-völgy innovációcézára számol be.)

Végső soron pedig a gépesítés olcsóbbá és ezáltal több ember számára teszi hozzáférhetővé azokat a termékeket, amiket korábban drágább, emberi munkaerővel állítottak elő.

A mezőgazdaság gépesítése mutatja az utat

A gépesítés, és így közvetve a tőkések kockázatai tágítják a piacot, növelik a megvehető termékek varianciáját. Hogy ez mennyire nem baj, annak az elmúlt  kilencven év az ékes bizonyítéka. A Horthy-korszakban még a népesség több mint 55 százaléka dolgozott mezőgazdaságban, ma ez az arány 1,6 százalék. Ennek eredményeként nem, hogy éheznénk, hanem még sokkal több terméket és szolgáltatást is igénybe tudunk venni, mint kilencven évvel ezelőtt.

A gépesítés hatására tehát drasztikusan csökkent az embertelen, monoton munkák száma, miközben a kihívásokkal és kreativitással tarkított munkaerő piaci szektor súlya-, valamint a gazdaság növekedett.

A példa tehát pontosan azt mutatja, amit a fentebbi elmélet is: a termékkínálat és az emberimunka-igényes munkahelyek száma növekedett, az emberek pedig képesek voltak feltölteni ezeket az álláshelyeket. A robotok végső soron nem elvették a munkát: új munkahelyek, valamint korábban nem létezett termékek és szolgáltatások előállítását ösztönözték.

A robotoktól tehát nem kell féljünk, legalábbis ebben a megközelítésben abszolút ártalmatlanok. Olyan eszközök, amik egyik kezükkel elvesznek dolgokat, másik kezükkel viszont adnak. A valós veszély sokkal inkább a piac korlátozásában húzódik meg, mint a piac lehetőségeiben; a piac korlátozását hangoztató politikai erők inkább csak elvesznek dolgokat – adók formájában –, míg a másik kezükkel olyan állami szolgáltatásokat nyújtanak, amik jóval drágábbak és minőségben is rosszabbak, mintha hagynánk, hogy az emberek maguk termeljék meg azt, amire a többi embertársuknak tényleges igénye van.

A szerző Ecsenyi Áron, egy online marketinges cég vezetője, a Levesbe az Adók 75%-val Párt alapítója.

Ecsenyi Áron
Ecsenyi Áron az Azonnali vendégszerzője

A libertárius Le az Adók 75%-ával párt elnöke, miniszterelnök-jelölt az ellenzéki előválasztáson.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek