Lukasenka még akkor is a nyugat felé nyitna, ha Oroszország emiatt hisztizik

Szerző: Illés Gergő
2019.03.05. 18:39

A belorusz elnök olyan keményen szólt oda Vlagyimir Putyinnak, ahogyan azt kevesen mernék megtenni: szerinte Oroszország hisztis lesz, ha Belarusz a nyugattal üzletel.

Lukasenka még akkor is a nyugat felé nyitna, ha Oroszország emiatt hisztizik

Belarusz a jövőben jobb kapcsolatokat kíván kialakítani a nyugattal annak ellenére is, ha ez „hisztériát” idéz elő az ország tradicionális szövetségeséből, Oroszországból – nyilatkozta kedden Alekszandr Lukasenka belorusz elnök a The Moscow Times tudósítása szerint.

Nincs ingyen ebéd

Meglepő kijelentését az államfő azután tette, miután

feloldott egy olyan, még 2008-ban hozott intézkedést, melyben a 9,5 milliós lakosságú országban 5-ben maximálta az amerikai diplomaták számát.

Mostani kritikus megjegyzései azt is előrevetítik, hogy az elnöknek Vlagyimir Putyinnal való sokadik találkozása után sem sikerült rendeznie nézeteltéréseit Oroszországgal, ám a különbségek inkább gazdasági, mintsem ideológiai alapúak: Oroszország tavaly Belarusz számára hátrányosan változtatta meg adórendszerét. Ugyanis a két ország és Kazahsztán vámmentes övezetet alkot, melynek keretében Moszkva nyersolajat és további olajtermékeket küldött Minszknek exportköltség nélkül. Belarusz ezen termékek egy részét később újraexportálta a vámunión kívülre, ezzel bezsebelve az évi 400 millió dollárnak megfelelő bevételt. Január 1-jével ugyanakkor Oroszország megváltoztatta adórendszerét ennek megakadályozásának érdekében.

Hisztisek az oroszok?

Lukasenka keddi, a BelTA állami hírügynökség által idézett beszédében úgy fogalmazott, "ideális esetben a belorusz külpolitika nyugati és keleti irányultságai kiegyensúlyozzák egymást". Hozzátette,

Belarusz a nyugattal való együttműködése „valamiféle allergikus reakciót, sőt, néha még hisztériát is előidéz” Oroszországból. „A kérdés az, hogy miért is ennyire hisztérikusak?”

– szólt oda Vlagyimir Putyinnak az államfő úgy, ahogyan azt kevesen mernék megtenni.

A nyugathoz való hirtelen közeledés oka a gazdasági kérdéseken túl az expanzív orosz külpolitikától való félelemben keresendő: bár Belarusz nagyban függ az orosz nyersanyagimporttól, és az ország évtizedek óta minden más posztszovjet államnál közelebb áll Oroszországhoz, az országot már 25 éve vezető Lukasenka a 2014-es krími válság után sokkal kritikusabb hangot ütött meg az oroszokkal kapcsolatban. Belarusz ekkor kezdett közeledni az Egyesült Államokhoz és az Európai Unióhoz is, meghatározó szerepet játszott az ukrán kormány és az oroszbarát szeparatisták közötti tárgyalásokban, sőt, az ország még a Krím orosz annexióját sem ismerte el.

Csendes alku Belarusz és a nyugat között

Talán ennek eredményeképp a korábban diktatórikus hajlamai miatt páriaként kezelt Lukasenkával már kesztyűs kézzel bánnak a nyugati hatalmak: 2016-ban az Egyesült Államok és az Európai Unió is visszavonta a Belarusz elleni szankciókat, miután Lukasenka több politikai elítéltet is szabadon engedett és reformokat hajtott végre.

Belarusz részben mostani, az amerikai diplomaták számát korlátozó intézkedésének visszavonásával is szeretné tovább enyhíteni a korábban feszült viszonyt. Ahogy a külügyminisztérium is fogalmazott, abban bíznak, a lépés „hozzájárul a Belarusz és az Egyesült Államok közti kapcsolat további normalizálódásához”.

Hozzátette:

Oroszország gyakran olyan, Belarusz számára elfogadhatatlan feltételeket állít fel, mint például az orosz rubel bevezetése, vagy épp a Moszkvával való teljes egyesülés.
Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek