Hét dolog, amiért Romániában volt igazán izgalmas idén a politika!

Szerző: Kulcsár Árpád
2018.12.29. 17:47

Székelyeket akasztani kívánó miniszterelnök, exkormányfők újra a pályán, kirúgott főügyészek, senkit nem érdeklő népszavazás, durva csendőrök, ébredő baloldal, és egy elbénázott centenárium: bár Románia csak 2019 első felében veszi át az EU-elnökséget, keleti szomszédainknál már 2018-ban is nagyon ment az élet!

Hét dolog, amiért Romániában volt igazán izgalmas idén a politika!

7. Hülye referendumra okos válasz

A legnagyobb blama címre nem csak Romániában, hanem Európa-szinten is esélyes az a referendum, amit a Koalíció a Családért nevű civil szervezet kezdeményezett a hagyományos család védelmében. Éveken át folyt a téma: mindenki meg volt győződve róla, hogy a lakosság 30 százaléka meglesz (ennyi kell, hogy érvényes legyen egy nészavazás) ahhoz, hogy átmenjen az alkotmánymódosítás, és bekerül a román alkotmány szövegébe, hogy a család egy férfi és egy nő házasságát, meg az ő gyerekeiket jelenti.

A román ortodox egyház (és a történelmi magyar egyházak is) nagyon kampányolt, a parlamenti pártok azonban csak ímmel-ámmal. Aztán jött a pofára esés, és bőven 30 százalék alatt volt a részvételi arány,

hiába változtatták meg a szociáldemokrata-liberális kormánypártok a törvényt, hogy ne csak egy, hanem két napig lehessen népszavazni.

A román ortodox egyház, de még Liviu Dragnea PSD-pártelnök (a PSD a nevében szociáldemokrata párt) is komoly presztízsveszteséget könyvelhetett el, sőt, még a jobboldali ellenzéki vezért a Nemzeti Liberális Pártból, Ludovic Orbant is kérdőre vonták többen, amiért kiállt a népszavazás mellett. Komolyabban talán a Mentsétek Meg Romániát (USR) párt nyert az egészből, akik az egyetlenként határolódtak el a teljes cirkusztól.

6. A miniszterelnök akasztotta volna a székelyeket, de akkor már éppen távozóban volt

Bizony-bizony, ugyan távolinak tűnik, de idén volt az is, hogy Mihai Tudose volt miniszterelnök olyan kijelentést tett, hogy azok, akik kirakják a székely zászlót, mellette fognak „lobogni”. A kijelentés előbb elsiklott a nagy büdös semmi felé, aztán Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke diszkréten jelezte a közösségi médiában, hogy mégsem kellene hagyni ezt az egészet a fenébe. Onnan észrevették az erdélyi magyar portálok, onnan meg a magyarországi portálok, aztán elhatárolódtak a magyarországi politikusok – nagy lett a mufurckodás.

A román közvéleményben viszonylag visszhang nélkül maradt a dolog, igaz, ők inkább azzal voltak elfoglalva, hogy Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnöknek sikerül-e kirúgni a túlságosan nagyra nőtt miniszterelnökét, Mihai Tudosét. Sikerült.

Azóta Viorica Dăncilă vezetésével ebben a parlamenti ciklusban, azaz 2017 eleje óta már a harmadik PSD-kormány szolgálja a nagy teleormani pártvezér érdekeit.

Tudose előbb nem akart, de aztán végül felemás módon bocsánatot kért a székelyeket akasztós kijelentéséért. Dăncilă pedig hetente bakizik egy jó nagyot, úgyhogy az ország már rég rajta röhög, de legalább senkit nem akar felakasztani.

5. Román rendőr velünk van?

Egy frászt. Legalábbis aki augusztus 10-én arra számított volna, súlyosan tévedett. Igaz, a diaszpórából hazasereglettek tüntetésén egész sokan léptek fel agresszíven, meg odakerültek a focihuligánok is, de a csendőrség válaszlépése meglehetősen aránytalanra sikeredett. Mindenki nyelte a könnygázt, aki a téren volt, legyen az békés honpolgár, fociultra, kisgyerekes szülő.


Ez meglehetősen megdöbbentő volt: ugyanis az elmúlt években nagyon kevés atrocitás történt csendőrök részéről, holott a tüntetések a kormány ellen meglehetősen gyakoriak. Azóta nem is sikerült ekkora méretű demonstrációt összehozni. Augusztus 10-e kapcsán azóta is zajlanak nyomozások, bár egyelőre csak tüntetőket sikerült felelősségre vonni, a csendőrök megúszták.

4. Két exminiszterelnök is újra a politika hullámain

Egyrészt végre meglett a pártja a sokak számára messiásként várt volt technokrata miniszterelnöknek, Dacian Cioloșnak. Sokan azt várják, hogy nem sokáig marad egyedül, hanem össze fog állni az Azonnalin csak román Momentumnak nevezett Mentsétek Meg Romániát (USR) párttal. Mindenesetre év végére már a bíróságon is bejegyezték az Igazság, Egység és Szolidaritás Párt (PLUS) nevű formációt.

A közelgő EP-választások ideális terepet nyújtanak a volt EU-s biztosnak felfuttatni a pártot. Ez az első román párt, amely igyekszik következetesen magyarul is kommunikálni, ez persze nem nagyon tetszik a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek, az sokkal inkább tetszik, amit

Cioloș kihagyott a cévéjéből, azaz, hogy egy szélsőségesen nacionalista pártban kezdte a politikai pályafutását.

Az év másik nagy visszatérője egy másik volt miniszterelnök, Victor Ponta, akit mi csak román Gyurcsányként szoktunk emlegetni. Néhány éve okos húzással lemondott a miniszterelnökségről a Colectiv-tűzvész után, ekkora már annyi botrány fűződött a nevéhez (korrupciós ügy, plágium), hogy kényelmes volt egy ürügy miatt lemondania, hogy később visszatérhessen (ekkor lépett színre egy ún. szakértői kormány élén a fent említett technokrata ex-EU-biztos Dacian Cioloș).

És most Victor Ponta visszatért, elhappolt néhány parlamenti képviselőt a PSD-től – ahonnan korábban először kilépett, majd csak azért is kizárták –, így az alsóházban tulajdonképpen meg is szűnt a kormánykoalíció többsége. Hogy mire lesz elég Ponta szakadársága a Pro Romania nevű pártja élén, szintén az EP-választásokon fog eldőlni.

3. A főügyészek és a minszter

Tudorel Toader igazságügyi miniszternek nagy éve van. Amellett, hogy igazságügyi törvények módosításának sorát hajtották végre (a kritikusok szerint a jogállam leépítésének és Dragnea PSD-pártelnök korrupciós ügyeinek megúszása céljából), most éppen amnesztiatörvényen ügyködik. Bár a módosítások komoly ellenállásba ütköztek mind az államfó, mind az Alkotmánybíróság, mind az Európai Bizottság oldaláról, Toadernek sikerült bevinnie egy erős ütést: menesztette Laura Codruța Kövesit az Országos Korrupcióellenes Ügyészség éléről.

Kövesi 2013-tól állt a hivatal élén, ezalatt 14 volt és funkcióban levő miniszter, 39 képviselő, 14 szenátor és egy EP-képviselő került bíróság elé. Persze a DNA megítélése nem egységes a látványos eredmények ellenére sem, például több magyar politikus ellen is született ítélet, sokszor kirakatpernek látszó eljárás után.

Kövesi elment tehát, és éppen a héten lépte meg az igazságügyi miniszter, hogy visszahívja a legfelsőbb ügyészt is, Augustin Lazărt. Toader egész évben ügyködött a menesztésén, nagyon szeretné megkaparintani a teljes igazságszolgáltatást.

2. A nemzet megváltásának katedrálisa és a centenárium

Románia 100. évét ünnepelte az idén, sok oka viszont nincs ünnepelni. Maximumon van az elvándorlás, az ország kettészakad, nagy az elégedetlenség a kormánnyal szemben, az ellenzék sem kínál semmilyen valós alternatívát, csak bizalmatlansági indítványt ad be, ahányszor teheti, aztán imádkozik a sikerében. Ennek fényében hatalmas megvalósítás, hogy (eleddig) 110 millió euróból Bukarestben összehoztak egy gigantikus templomot. Kicsit drága volt persze, és még nincs befejezve, de valamit le kellett rakni az évfordulóra az asztalra.

A november végi avatóünnepség azonban felemásra sikeredett: kétezer díszmeghívott díszelgett ugyan bent, de a Bukarestbe felsereglett vidékiek többnyire egész nap álltak kint a hidegben egy kerítés mellett, amin át sem lehetett látni. Emitt emlékezzünk meg egy másik nagyon drága mementóra, az óriási Facebook-logóra, amit Erdély Romániával való egyesülésének kimondásának egykori helyszínén, Gyulafehérváron avattak fel. Az alkotó mentségére legyen mondva, már akkor megtervezte az emlékművet, amikor a Facebook még sehol sem volt. De így is vicces a tömény beton hármas kereszt kinézete.

A GYULAFEHÉRVÁRI FACEBOOK-EMLÉKMŰ

1. A rendszerváltás utáni első baloldali párt

Megalakult idén a Demokrácia és Szolidaritás pártja, azaz a Demos, kevéssel a bejelentés után készítettünk interjút velük. A Demos azokat akarja képviselni, akiket senki sem, azaz azt a fél országnyi mélyszegényt Romániában, akik hagyományosan inkább a PSD szavazói. Persze a Demos nagyvárosokban létezik egyelőre, baloldali értelmiségiekből tevődött össze, adva van hát a feladat, hogy eljussanak azokhoz, akiket szeretnének megszólítani.

Nem lesz egyszerű feladat, mindenesetre Romániából eddig egyedül ők fejezték ki pártként szolidaritásukat a magyar munkásokkal a rabszolgatörvény kapcsán. Valamit azonban sürgősen ki kell találniuk, ha nem akarják, hogy az országnak csak 1 százaléka halljon róluk.

Érdekel, milyen Románia Erdélyen túl? Az Azonnali idén végigjárta ezeket a részeket egy Daciával, és hétrészes videósorozatban mutattuk meg, milyen Moldva, Munténia, Dobrudzsa és Bukovina!

Kulcsár Árpád
Kulcsár Árpád az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek