Újabb tizenhét könyv, amit csekkolnod kell a Könyvhéten

Milyen magyar nőket kellene rárakni a forintra? Hogyan viszonyulnak az időhöz a növények? Miféle szörnyű útra térnek azok, akik megkeserednek? Lehet-e igaz a történetírás? Hogyan lett Romániáé Erdély? Az Azonnali a könyvhét alkalmából mindenféle tényirodalmi alkotásokat ajánl nektek.

Nem vágod, mi az az új könyv, amiről minden haverod azt hazudja, hogy olvasta? Amit a romkocsma szomszéd asztalánál fitymál le éppen egy sálas bölcsészhallgató? Strandra mész és olvasnál? Ugyan nem szoktál olvasni, de könyvet vennél ajándékba? Egyszerűen kikapcsolódnál egy kicsit? Vagy tényleg művelt, olvasott polgárrá szeretnél válni, de semmi kedved a könyvesboltokban nézelődni? Tudni szeretnéd, mit divat most szeretni/utálni? Jó helyen vagy: ez itt a Könyves Kálmán, az Azonnali havi könyvajánlója, ahol minden kérdésedre választ kaphatsz.

Nem fogunk sznoboskodni: ha valami izgalmasat látunk egy hónapban, ajánlani fogjuk nektek anélkül, hogy cenzúráznánk magunkat zsáner, téma, terjedelem, vagy a szerző politikai beállítottsága alapján. Alapvetően csak két kategóriát különböztetünk meg: a fiktív (fiction) és a nem fiktív (non-ficition) műveket. Ajánlónk persze nem teljes körű, bármikor átszaladhat a szemünk egy remekművőn; s ugyanígy garanciát sem tudunk adni sem a minőségre, sem a menőségre, hiszen nem olvastunk minden könyvet.

Nem is kezdhettünk volna súlyosabb hónapban, hiszen június van, tehát előttünk a Könyvhét, ami azt jelenti, hogy a szokásosnál is több remek könyv jelenik meg nagyon rövid idő alatt. Ezért most két részletben ajánlunk könyveket: a múltkor a fikciós műveket, ma pedig a mindenféle tényirodalmi alkotásokat.

+ + +

Fodor Marcsi, Neset Adrienn: 50 elszánt magyar nő (Bookline Könyvek)

Skandalum, hogy egy bankjegyünkön sem szerepel nő, pedig bőven lenne kit rárakni. Bármennyire is úgy tűnik a tankönyvekből, a magyar történelem egyáltalán nem volt virsliparti, Kossuth Lajos mögött-mellett is ott állt a felesége és a húga (Kossuthné Meszlényi Terézia és Kossuth Zsuzsanna, FYI), hogy Mária Teréziáról, Teleki Blankáról, Zrínyi Ilonáról és a többiekről ne is beszéljük. Beszéljen helyettünk ez a kötet, ami olyan magyar nőkről szól, akikről utcákat, tereket, bolygókat neveztek el.

Tim Marshall: A ​földrajz fogságában (Park)

Lövésed sincs róla, mi is az a koreai ​válság, hol van az Iszlám Állam, mi a tököm az a Durand-vonal, eszik-e vagy isszák a stratégiai mélységet, kik élnek Kuril-szigeteken, mit szel át Panama-csatorna, vagy miről is szól az ukrajnai háború? Ez a te könyved. „Tim Marshall brit újságíró könyve segít eligazodni a nap mint nap ránk zúduló információtengerben, s közben ráirányítja a figyelmet a földrajz, a földrajzi fekvés fontosságára” – áll a fülszövegben. 1854-ben Fényes Elek írt hasonló kézikönyvet a krími háborúról, mintha nem is változott volna azóta semmi

Majtényi György: Egy ​forint a krumplis lángos – A Kádár-kor társadalma (Libri)

Gulyáskommunizmus, legvidámabb barakk, fridzsiderszocializmus. Harminckét éven át volt az ország ura Kádár János, örökségétől pedig – a jelek szerint – még egyszer harminckét évig nem tudtunk megszabadulni, rendszerváltozás ide vagy oda. A magyarok a mai napig nosztalgiával tekintenek vissza erre az időszakra, ami a forradalom vérbefojtásával kezdődött. Majtényi György történész korabeli fotókkal illusztrált kötetében olvasmányos stílusban, ugyanakkor tudományos alapossággal mutatja be a Kádár-kor valóságát, valamint a Kádárhoz kapcsolódó legendákat és mítoszokat.

Jordan B. Peterson: 12 ​szabály az élethez (21. Század Kiadó)

Itthon sem ismeretlen Jordan B. Peterson kanadai pszichológus és jobboldali gondolkodó, a politikai korrektség kritikusa, és nyilvánvalóan garantált, hogy ez a könyv sokakat sokféleképpen ki fog akasztani. Miután világszerte ismert lett a neve, hosszú idő után új könyvet írt, amelyből a többi között megtudhatjuk, miért érdemes békén hagynunk a gördeszkázó fiúkat, milyen borzalmas sors vár azokra, akik mindenkiben a hibát keresik, és miért kellene minden macskát megsimogatnunk az utcán. Na meg azt is, hogy mit taníthat nekünk az egyszerű homár idegrendszere a sikeres életről, hogy miért emelték az ősi egyiptomiak a gondos figyelmet isteni magasságokba és hogy miféle szörnyű útra térnek azok, akik megkeserednek, arrogánsak és bosszúra szomjaznak.

Perényi Roland: A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten (Napvilág)

Gazdag képanyaggal kiegészített könyv készült arról, ahogy a Monarchia két fővárosa, Budapest és Bécs a tizenkilencedik-huszadik században felfedezte önmagát, illetve azon oldalát, amit korábban inkább elhallgatni kívánt. „A könyv célja, hogy bemutassa a Monarchia két fővárosában a századfordulótól megjelenő szociális riport jelenségét. Az elemzésben nem pusztán a sajtóban és gyakran könyv alakban is megjelent művek tartalmi elemzése kapott hangsúlyt, hanem a szerzők társadalmi háttere, valamint a riport elkészítése során alkalmazott speciális munkamódszer is” – áll a fülszövegben.

Eric Weiner: A zsenialitás földrajza (HVG Könyvek)

Miért van az, hogy valahol hirtelen beindulnak a kreatív elmék? Eric Weiner azokat a helyeket – például az ókori Athént, a Szung-dinasztia korabeli Kínát, a középkori Firenzét vagy napjaink Szilícium-völgyét – látogatja meg és mutatja be, ahol a korabeli férfiak és nők virágzó civilizációt teremtettek. Föld körüli utazása során arra keresi a választ, miként indult virágzásnak a kreatív zsenialitás az adott helyen és korban, és vajon hogyan kamatoztathatnánk a tanulságokat a jelenben – áll a fülszövegben.

Umberto Eco: Pape ​Satan – Hírek egy folyékony társadalomból (Európa)

Umberto Eco a ​L'Espresso című olasz hetilapba írt tárcákat három évtizeden át. Egy válogatás már magyarul is megjelent, ez pedig a második, a 2000 és 2016 között írt, csaknem négyszáz tárca legjava. Hátterük, ahogy a fülszöveg fogalmaz, a mindent átható válság, az a „cseppfolyósodás”, amelyben sem az egyén, sem a társadalom számára nincsenek többé kapaszkodók.

Eco tehát ír: a mindenáron látszani akarásról és az internetről, a mobilról és a gonosz mostoháról, a templomosokról és Verne Gyuláról, az izraeli latinistákról és a derékszögről, Proustról és a jó öreg Holdenről, a Véletlenről és az Intelligens Tervezésről, a dugóhúzóforma térről és a Nagy Testvérről, és még sok minden másról.

Kalas Györgyi: Magyar ​tengeri gasztrokönyv – Balatoni történetek, helyek, ételek

Hekk-lángos-főtt kukorica: ha végre itt a nyár, és meleg az idő. Ugyebár. De az Index gasztronómiai újságírója most arról mesél, hogy a Balaton már rég túllépett ezen, és az utóbbi időben a tó környékén számos jó minőségű hely nyílt. „A Magyar tengeri gasztrokönyv új ízeket és kezdeményezéseket mutat be, rengeteg balatoni történetet mesél, miközben minden balatoni étkezéshez kötődő kérdésre válaszol. Nemcsak az derül ki belőle, hol ehetjük a legfinomabb ételeket, hanem feltárul előttünk az egész balatoni gasztrovilág” – ígéri a fülszöveg.

Ablonczy Balázs: A miniszterelnök élete és halála – Teleki Pál (1879-1941) (Jaffa Kiadó)

Ablonczy Balázs nem először ír Teleki Pálról, de az biztos, hogy ilyen rakenroll borító mögé még egyszer sem bújt. Jelen kötet az Osiris gondozásában megjelent 548 oldalas monográfia rövidebb, kicsit átírt, magyarul: a nagyközönség számára kézbevehetőbb verziója. És miért érdemes olvasni a tragikus sorsú miniszterelnökről?

A fülszöveg megmondja: „Teleki életének hatvankét évében benne van a huszadik század első felének csaknem összes magyar politikai és társadalmi, tudományos problémája, amelyeket ez az érzékeny, sőt túlérzékeny egyéniség így vagy úgy érintett élete folyamán. Ez a pálya nemcsak az erdélyi arisztokratáé, hanem az ellenforradalom, Trianon és a világháborúk rajza is egyúttal: egy darab Magyarországé a 20. század első felében.”

Bjørn Berge: Eltűnt ​országok nyomában (Cser)

Volt-nincs országok: Bjørn Berge utazásra hív minket, amelyben 1840 és 1970 létrejött, majd pár nap, hét, év vagy évtized múlva megszűnt országokat mutat be, térképekkel, bélyegekkel és remek anedoktákkal kiegészítve – őserdőkön és sivatagokon keresztül, a városok lüktető életétől egészen a kihalt sztyeppékig. Ki emlékszik már Allensteinra, és mi a fene volt az a Mandzsukuó?

Daniel Chamovitz: Mit ​tud a növény? (Park)

Honnan ​tudja a Vénusz légycsapója, hogy mikor kell összezárulnia? És egyáltalán: hogy működnek a növények? Vannak dolgok, amibe csak akkor gondolunk bele igazán, ha valaki felhívja rá a figyelmünket. Hát a fának az a dolga, hogy adott időben virágba boruljon, gyümölcsöt hozzon, ilyesmi, nem? Nem ilyen egyszerű a dolog. A neves botanikus, Daniel Chamovitz könyvében elmagyarázza nekünk, miként érzékelik a környező világot a növények: hogyan látják a színeket, mi módon hallanak, miféle időrendhez igazodnak.

Neagu Djuvara: Lehet-e ​igaz a történetírás? (Koiónia Könyvkiadó)

Neagu Djuvara nem szarozott, hanem bátran, már könyve címében feltette azt a kérdést, ami valószínűleg minden történészt nyomaszt, de legfeljebb csak titokban, kocsmaasztalok mellett suttognak róla kollégáikkal. A szerző a borogyinói ütközet példáját használva vizsgálja meg, hogy mit tud egy történész valójában mondani egy eseményről. Napóleontól Tolsztojon át a történészekig rengetegen beszámoltak róla. De melyik kép az igazi? Mit tehet a történész?

Joseph Piercy: Szimbólumok (Saxum)

Ezzel a könyvvel instant Robert Langdon lehetsz, csak nagyon vigyázz, hogy utána el tudd kerülni a világvárosokban körülötted felbukkanó bombanőket és a titkos társaságok bérgyilkosait. A viccet félretéve: Joseph Piercy könyve a tökéletes ajándékkönyv, jól néz ki, és olyannak ígéri magát, mint amiből érdekes dolgokat tudhatunk meg, amit egyébként legalább három-négy óra lenne összeszedni a Wikipédián. Megtudjuk például, hogy a szív alakú szimbólum anatómiailag vajon miért inkorrekt, és miért jelképezi a szeretetet, vagy hogy a Bluetooth szimbólum vajon miért egy X. századi dán király nevét viseli. Amíg megveszitek, ne keressetek rá ezekre a dolgokra az interneten!

Romsics Ignác: Erdély ​elvesztése – 1918–1947 (Helikon)

Hogy lett Romániáé Erdély? Ezt az éppen száz évvel ezelőtti eseménysort vizsgálja új könyvében Romsics Ignác történész. „Az 1918 őszétől 1920. június 4-ig tartó folyamatnak több fontos állomása volt. A történelmi háttér felfestése után Romsics Ignác ezeket mutatja be – széles körű hazai és külföldi forrásbázisra támaszkodva. (...) A térképekkel gazdagon illusztrált kötet zárófejezete a két világháború közötti és alatti helyzetet, valamint az 1947-es párizsi békeszerződéshez vezető utat ismerteti” – írja a fülszöveg. A szerzővel egyébként szeptemberben interjúztam tavalyi könyve kapcsán.

Lucian Boia: Az 1918-as nagy egyesülés (Koinónia Könyvkiadó)

Hogy lett Romániáé Erdély? Lucian Boia is ugyanazt az eseménysort vizsgálja, amit magyar kollégája, de a fülszöveg szerint van egy kifejezett célja: lerántani a történelmi mítoszokról a Romániában már rájuk kérgesedett leplet. Boia „jelen kötetében a román nemzeti egység több évszázados eszméjét hirdető elméletet és annak holdudvarát dekonstruálja. Ezzel mintegy szembemegy a román történésztársadalom kommunizmusban szocializálódott és pályát teremtő részének többségével, illetve a hivatalos történelemoktatás még ma is uralkodó trendjével.”

Pető Andrea: Elmondani az elmondhatatlant (Jaffa)

Magyarország II. világháborús történetét a politika- és hadtörténet alaposan feldolgozta már, létezett azonban a hadviselésnek egy olyan része is, amely sokáig láthatatlan és kibeszéletlen maradt. A civil lakosság elleni atrocitások, azon belül is elsősorban a nők ellen elkövetett tömeges nemi erőszak története politikai és személyes okokból is hosszú évtizedeken keresztül tabutémának számított. 

„Pető Andrea kötete a módszertani és elméleti nehézségeket szem előtt tartva, alaposan és érzékenyen elemzi a kérdést, és a feminizmus fogalomrendszerét segítségül hívva elsősorban arra keresi a választ, hogy milyen események és elbeszélések formálták a nemi erőszakkal kapcsolatos kollektív emlékezetet, mi alakította ki a hallgatás és az elhallgatás spirálját, és végül hogyan vált a nők elleni erőszak története emlékezetpolitikai csatározások játékszerévé” – írja a fülszöveg.

Hermann Róbert (szerk.): Görgei Artúr válogatott írásai (Zrínyi)

Én még mindig úgy érzem, hogy Görgei Artúr nem foglalta el méltó helyét a magyar történelmi panteonban – mondjuk Kossuth Lajos helyett. Míg a kormányzónak is bizonyára vannak némi érdemei, utólag oly csúnyán bánt el az egyik legnagyobb magyar katonai géniusszal, hogy másfél évszázad alatt nem hevertük ki.

Emlékiratait és egyéb írásait eddig is olvashattuk, most azonban a forradalom és szabadságharc legfontosabb hazai kutatója, Hermann Róbert a tábornok születésének 200. évfordulójára összeszedte ezeket: 1848-ban befejezett kémiai doktori értekezését, 1848–1849-es kiáltványait, beszédeit, 1861–1881 közötti hírlapi cikkeit és folyóiratokban megjelent tanulmányait. A kötetben olvashatók még vele készített interjúk, valamint azok az önéletrajzi jellegű levelek, amelyekben pályafutására, illetve 1848-1849 egyes szereplőire vonatkozó emlékeiről ír. Hermann Róbert februárban beszélt Görgeiről a Magyar Nemzet hasábjain.