Amennyiben nehézségeid támadnak az e-mail megtekintése során, kattints ide.
Reggeli fekete
2019. március 4.
Pintér Bence
az Azonnali főszerkesztő-helyettese

JÓ REGGELT KÍVÁNOK

ezen a rózsás hétfő reggelen. Úgy érzem most magam, mint a megboldogult Heti Hetes sztárjai, akik mindig csütörtökön vették fel a szombaton adásba kerülő műsort, és néha a negyedik falat áttörve utaltak is erre: hiszen ezt a hírlevelet péntek éjjel kezdem körmölni.

 

KIZÁRJÁK-E A FIDESZT A NÉPPÁRTBÓL?

A múlt hét végén ismét felpörgött a vita az Európai Néppártban annak kapcsán, hogy ki kéne-e zárni a Fideszt, vagy sem, miután a magyar kormánypárt ismét támadó kampányt indított „Brüsszel” és Jean-Claude Juncker ellen. (Nyilván ez az eddigi legsúlyosabb bűne a Fidesznek.) Péntek reggelre összegyűlt annyi Joseph Daulnak, a pártcsalád elnökének küldött panaszlevél, hogy reális esély van arra, hogy szavazzanak a kérdésről a Néppárt következő találkozóján.

Jelenleg kilenc tagpárt hat különböző országból kérvényezi, hogy a jobbközép formáció váljon meg a magyar párttól: két belgiumi, a Kereszténydemokrata és Flamand (CD&V) nevű párt és a vallon Humanista Demokratikus Centrum (cdH); a luxemburgi Keresztényszociális Néppárt; a portugál Demokratikus és Szociális Centrum-Néppárt (CDS-PP); a holland Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA); a svéd Mérsékelt Párt (M) és a Kereszténydemokrata Párt (KD); a görög Új Demokrácia (ND) és a finn Nemzeti Koalíció (KOK).

A bajor CSU-s Manfred Weber, a Néppárt frakcióvezetője csúcsjelöltje is megszólalt az ügyben, és elmondta, hogy azt várja Orbántól, hogy fejezze be a plakátkampányt és kérjen bocsánatot. (A plakátkampányt, ami egyébként közpénzből fut, de Szijjártó Péter is elszólta magát a BBC-nél, miszerint ez a kampány része. De melyik kampányé vajon? A néppárti Fidesz EP-kampányáé, amiben most épp egy néppárti politikust támadnak?)

A kérdés ismét az, ami mindig, miszerint: mi a fontosabb a Néppártnak? Az a várhatóan 13 képviselő, amit a Fidesz fog küldeni az Európai Parlamentbe május után, vagy az elvek? (Nekem van egy tippem.) Eljuthat-e oda a mostani konfrontáció, hogy a szóban forgó kilenc párt (akik a fent linkelt becslés alapján összesen 28 mandátumra számíthatnak májusban) kilépéssel fenyegessen, és van-e akkora súlyuk, hogy ez érjen valamit?

Hamarosan kiderül: itt megnézhetitek, hogy melyik tagpárt mennyire erős a Néppárton belül. Addig azonban gondolkodjunk el az én személyes konteómon, miszerint a mostani plakátkampány annyira egyszerű, és annyira direkt pofon a folyton békülni akaró EPP-nek, mintha Orbánék direkt akarnák kirúgatni magukat a pártszövetségből. Szerintem a CEU-ügy is egészen konkrétan arra ment már ki, hogy kirúgassák magukat a pártcsaládból.

Ők abban az esetben lehetnének áldozatok, passzolna a „bevándorláspárti brüsszeliták”-narratívába, aztán vígan összeállhatnának végre Jarosław Kaczyńskivel és Matteo Salvinivel mondjuk a a kibővülő ECR-frakcióban, amiről a konzervatív frakció csúcsjelöltje, Jan Zahradil is beszélt az Azonnalinak év elején.

 

JÓL KITOLTAK A KULTURÁLIS KÖZMUNKÁSOKKAL

Az elmúlt évek talán egyik legkevésbé felkapott blamája, hogy országszerte hogy kitoltak egy csomó kulturális területen dolgozó közalkalmazottal akkor, amikor – nem egy esetben – kirúgták őket, majd nem sokkal később vissza is vették őket ugyanabba a pozícióba, csak immár kulturális közfoglalkoztatottként, minimálbérért kevesebb fizetésért. (A pályakezdők közül meg sokakat eleve így vettek fel.)

Pénteken írtuk meg, hogy ráadásul – legalább a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár esetében – a kormány most meg is szüntette a kulturális közfoglalkoztatást, ráadásul egyik napról a másikra, úgy, hogy nem szóltak erről előre semmit. A gyakorlatban lejárt a program határozott idejű szerződése, de mindenki arra számított, hogy (ahogy az lenni szokott) jön a következő ciklus és a következő szerződés. Ami nem jött.

Már tavaly is elbocsátottak egy csomó olyan embert, aki ebben a formában dolgozott nagyon kevés pénzért teljes állásban, és most ismét valószínűleg ezrek vesztették el a munkájukat egyik napról a másikra. Ráadásul simán lehet, hogy mondjuk valaki évekig volt közalkalmazottként könyvtáros, aztán kirúgták, visszavették közfoglalkoztatottként, majd most még úgy is kirúgták. Emberséges, nem?

Ja, és persze indoklás, az egyelőre nincs.

 

NÉZZÉTEK MEG EZT A GYÖNGYSZEMET

Balogh Gábor, a Alfahír újságírója fedezte fel ezt a csodálatos videót az első szárszói találkozóról, ahol úgy néz ki, hogy nem csak minden volt, de minden IS. (Vajon lefotózta valaki a vécét? Talán pont Orbán?)

Mivel gondolom nem mindenki tudja most rögtön megnézni (de ebben az esetben mentsd el a linket, és nézd majd meg!), elmondom, mi történik rajta. A klasszikus, kilencvenesévekbeli színes zakót öltő Zsíros Géza kisgazda politikus a kamerának és a riporternek magyarázza el a Kisgazdapárt helyzetét, amit a mezőgazdasági terményeket ábrázoló nyakkendőjéből, illetve a libát formázó nyakkendőtűjéből vezet le.

Ha többször megnézed, világos lesz, hogy ez az elmúlt negyven év legkörmönfontabb körútonbelülizése, de mégis csak egy kérdésed marad a végén: hol lehet ilyen iszonyatosan menő nyakkendőt venni manapság?

 

HOGY ÁLL A STREAMING-HÁBORÚ?

Kezdetben vala a Netflix. Dióhéjban: a Netflix gyakorlatilag egy online tévé, aminek az volt a lényege, hogy a mindenféle sorozatokat meg filmeket, amiket az Y-generáció már nem a tévében nézett – mert nem volt neki olyanja, hanem torrentről töltött le –, egy helyen meg lehetett találni legálisan egy viszonylag korrekt összegért cserébe. Persze nem mindent, de egy csomó mindent igen, és mellé szépen jöttek a Netflix sajátgyártású dolgai is.

Én mondjuk sosem használtam, de világos, hogy mi a vonzereje: nem kell venned egy tévét meg előfizetned nyolcmillió tök fölösleges csatornára, hogy tudj nézni egy kis Jóbarátokat, ha éppen elcsíped, hanem akkor nézel Jóbarátokat, amikor csak akarsz.

Az a helyzet, hogy ahogy azt már írtam egyszer, a kegyelmi időszak 2019-re véget ért: aki csak él és mozog az amerikai szórakoztatóiparban, az saját streamingszolgáltatót indít, vagy készül indítani. Eddig is ott volt a Netflix mellett a Hulu, az Amazon Prime és az HBO GO, de idén el fog indulni a Disney saját csatornája Marvel- és Star Wars-tartalmakkal, de beszáll a bizniszbe az Apple és a WarnerMedia is, és akkor még nem soroltam fel mindent.

Most éppen a brit BBC és az ITV jelentette be, hogy közösen indítanak online streaming-szolgáltatást BritBox néven, ami olcsóbb lesz, mint a Netflix, és külön a brit alkotókra koncentrál majd.

A Netflix sem véletlenül gyúrt rá az elmúlt években a licencelt cuccok mellett a saját kontent gyártására: pontosan tudták, hogy eljön az idő, amikor nem lesznek versenytársak nélkül a porondon. Most szép sorban el is kaszálták az általuk gyártott, de a Marvel-unverzumhoz tartozó sorozatokat (Jessica Jones, Daredevil, stb.), amelyek a gyanú szerint átvándorolnak majd valamikor a Disney-hez.

A helyzet tehát úgy áll, hogy gyakorlatilag ugyanott fogunk tartani, mint korábban: lesz egy csomó csatorna, akik egyrészt megtartják maguknak a saját korábbi tartalmaikat (régi filmek, sorozatok), másrészt ráerősítenek a saját filmek, sorozatok gyártására, hogy oda is feliratkozzanak az emberek. Ezzel viszont épp a Netflix népszerűségének a lényeget adó elem fog elveszni, miszerint egy helyről (majdnem) mindent elérek.

Nem vagyunk szerintem messze attól, hogy hamarosan ezeket a streamingszolgáltatásokat is ugyanúgy csomagban ajánlják majd, mint a kábeltévéket.

 

TARLÓS ELÉGGÉ BECSICSKULT ORBÁNNAK

Ha valaki valamiért lemaradt volna: a 444 hosszú filmben tárta fel, hogy Budapesten még mindig nagyon nem stimmel valami a fizetős parkolással. Tarlós István főpolgármestert pedig aztán erről is kérdezte a Válasz Online a pénteken megjelent nagyinterjújukban. Ebben a főpolgi elmondta, hogy nem ért egyet azzal, ami van, de Orbán Viktor nem támogatja, hogy megváltoztassák a fővárosi parkolást.

Annyira nem, hogy Tarlós tizenhat feltételt szabott azért, hogy elinduljon a főpolgármesteri székért, ebből Orbán csak egy darabot nem volt hajlandó teljesíteni: a fővárosi parkolás visszásságainak felszámolását. A főpolgármester így fogalmazott mondta: „ha mindenáron ragaszkodtam volna hozzá, az alig kezelhető politikai feszültségeket eredményezett volna”, mármint a kerületi polgármesterekkel.

Na szóval akkor vegyük sorra: 1) van egy korrupt, vagy legalábbis elég érdekesen (rosszul) működő rendszer, amit Budapest kormánypárti főpolgármestere is szeretne megváltoztatni; 2) ezt közli a Keresztap... pardon, a miniszterelnökkel, aki közli, hogy ezt a kérést sajnos nem tudja teljesíteni, tehát bevédi a korrupt rendszert; 3) Tarlós ezt még vígan el is mondja nyíltan egy interjúban, mert tudja, hogy semmit sem számít.

Szép. Ti azért tudjatok róla!

 

 

ALTERNATÍV TÖRTÉNELEM

Sokszor írtam mostanság arról, hogy a közéleti hírek abszurditása nyomán úgy érzem néha, mintha egy alternatív idővonalon lennénk. Ez éppenséggel egy külön műfaj a fantasztikus irodalmon belül: úgy hívják, hogy alternatív történelem. Én nagyon szeretem, annyira, hogy szerzőtársammal, Pintér Mátéval közösen magam is írtam egy ilyen regényt A szivarhajó utolsó útja címmel, amelyben a magyarok nyerik a szabadságharcot és megalapítják a Dunai Konföderációt.

Ajánlok most pár ilyen történetet:

+ Trenka Csaba Gábor: Egyenlítői Magyar Afrika | A műfaj hazai klasszikusa. A történet szerint a nácik megnyerték a világháborút (ez egy visszatérő toposz ebben a műfajban), Magyarország pedig kapott egy afrikai gyarmatot. Lajtai Gábor ennek a gyarmatnak a fővárosában, Hungarovillben nő fel, és nézi végig a náci rendszer bukását. Az 1991-es könyv egyértelmű áthallásokkal bír a rendszeváltásra. utoljára 2010-ben jelent meg az Agave Könyveknél.

+ Philip K. Dick: Az ember a Fellegvárban | A műfaj külföldi klasszikusa, amivel a szerző Hugo-díjat nyert. Ebben is a nácik nyerik a világháborút, de a történet főleg az USA japánok által elfoglalt részén bonyolódik egy olyan könyv körül, amelyben a nácik kikaptak. A könyvből népszerű sorozatot csinált az Amazon mostanában, utoljára 2015-ben jelent meg szintén az Agave Könyvek gondozásában itthon.

+ Michael Chabon: Jiddis rendőrök szövetsége | Ebbe a műfajba neves írók is szeretnek elkalandozni: írt ilyen regényt Philip Roth is, én mégis inkább Chabonét ajánlom, ami krimi, és ami egy olyan világban játszódik, amelyben a zsidók Izrael helyett Alaszkában kaptak saját otthont – de csak határozott időre.

+ Alan Moore – Dave Gibbons: Watchmen | Bár a szuperhősös aspektusát emeltem ki én is ennek a képregénynek, mikor tavaly újra megjelent magyarul a Fumaxnál, nem szabad elhallgatni, hogy ez bizony egy alternatív történelmi történet is, amelyben az amerikaiak nyertek Vietnámban, és 1985-ben még mindig Nixon az elnök.

 

EZEKET MEG AZ AZONNALIN OLVASD EL

5. Milyen lett a norvég black metál véres történetét feldolgozó film? Nem rossz, de lehetett volna jobb is

4. Van egy valóságshow, ami kőkeményen a politikáról szól. Petróczi Rafael a Survivorról írt

3. Ugyan nem a zenei teljesítményünkkel, de azért hagytunk nyomot a popzene egyetemes történetében

2. Nem gyakran olvasol olyan sztorit, mint hogy az amerikai ifjúsági írók hogy hajszolták bele magukat a legszomorúbb PC-terrorba

1. Kulcsár Árpival elkészítettük a Könyves Kálmán év eleji könyvajánlóját, tele remek könyvekkel!

 

Üdvözöl titeket

 

Pintér Bence,
az Azonnali főszerkesztő-helyettese

LÁJKOLJ | KÖVESS | SZERESS
Ha le szeretnél iratkozni hírlevelünkről, kattints ide.
A hírlevelet az Azonnali Média Kft. adja ki.
© 2018. Minden jog fenntartva.