Amennyiben nehézségeid támadnak az e-mail megtekintése során, kattints ide.
Reggeli fekete
2019. április 17.
Bukovics Martin
az Azonnali főszerkesztője

JÓ REGGELT KÍVÁNOK!

Miközben az Azonnali kapcsán most mindenki azon vitatkozik, hogy lehet-e szép, ami szörnyű, van-e esztétikája a borzalomnak, én hadd jegyezzem meg, hogy ez a vita például jár egy kifejezetten áldásos hatással is, miszerint így a minket gyalulni akaró sajtóban és a kommentfalakon nem a párszázfős, még az Észak-Macedóniába való bejutásra is full esélytelen migránskaravánról, Orbán Viktor programnak nevezett hét pontjáról – amit a Lokál szerint eddig sajnálatosan kevesen, mindössze 600 ezren támogattak csak két hét alatt, holott civilizációnk legfontosabb sorskérdéséről, a globális felmelegedésről a migrációról szól – vagy Soros Györgyről van szó, hanem olyan dolgokról, amikről tényleg kell és érdemes vitatkozni. Az Azonnali erre van.

Aki szerint tehát hülyeség Pintér Bence véleménye, miszerint akár egy égő templomról készült kép is lehet szép, vagy éppen Kulcsár Árpádé az, aki szerint a gyászoló internethasználók előtt minden szóval óvatosan kell bánni, írja meg nekünk!

 

OLVASS MÉG EGY KICSIT A NOTRE-DAME-RÓL

+ Hogyan kell oltani a Notre-Dame-ot?

„Ha egy lakott házról van szó, a prioritás mindig az ember kimentése, ez fontosabb, mint a lángok elleni küzdelem. Mivel itt egy történelmi jelentőségű épületről van szó, ezért itt az alapvetés az, hogy a kulturális javak kimentése fontosabb, mint a tűz eloltása.” Ezt a kulisszatitkot a Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában Albrecht Broemme árulta el, aki 43 éve tűzoltó, és lassan 13 éve elnöke a német Műszaki Segítőszolgálatnak. Miközben az égő katedrálist nézte a tévében, végig két dologra tudott csak gondolni: ugye nem ég le a templom? Ugye sikerül baleset nélkül a tűzoltók bevetése? Szerinte az, hogy a Notre-Dame-beli tizenkét órás, kifejezetten kemény műszak során 400 tűzoltóból mindössze egy sérült meg, annak a jele, hogy a párizsi tűzoltóság kiválóan képzett és bámulatosan jó kondiban van.

A szakértő szerint a Notre-Dame oltását nem csak az nehezítette, hogy egy szigeten van, de az is, hogy monumentálisak a méretei: eleve száz méter körüli a magassága, ahova nem érnek fel a tűzoltók létrái, így az épületen belül kellett lépcsőzniük sokszor. A lángok színe alapján a hőmérséklet 800-900 Celsius-fok között lehetett, a katedrálisban ide-oda beépített nagyjából 200 tonnányi ólom ezen hőfokon már bőven elkezd olvadni, arról nem beszélve, hogy az egész műveletet a nemzetközi közvélemény árgus szemekkel követte, így rengeteg stresszfaktorral kellett egyszerre megbirkóznia a tűzoltóknak. A Notre-Dame-hoz hasonlóan kiemelt jelentőségű épületek oltására egyébként van épületekre bontott kidolgozott terve a tűzoltóknak, ezeknek a másolatai az adott városban minden tűzoltókocsiban ott lapulnak, ám Broemme szerint a gond az, hogy ezek csupán tervek. Ő a tévében látottak alapján egyébként azt hitte, hogy odalesz az egész épület.

+ Miért érintett meg ennyi embert a tűz?

A világvége eljövetelétől való félelmet idézi fel tudat alatt, ezért érintett meg ennyi embert a Notre-Dame-ban kigyulladt tűz és az arra irányuló médiafigyelem. A párizsi katedrális ráadásul egy számos jelentéstartalommal és réteggel rendelkező épület, ami bár a laicista francia állam tulajdonában van, mégiscsak a nyugati kereszténység egyik jelképe, nem beszélve arról a rengeteg Notre-Dame-hoz kapcsolódó élményről, amit filmeken, festményeken, verseken, városnézéseken keresztül sokan magukba szívtak – ezt Silke Horstkotte, a Lipcsei Egyetem irodalom- és kultúrtörténésze mondta el a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak.

A lap arra volt kíváncsi, miért tudtak ennyi embert megérinteni a hétfő esti képsorok. Ezek olyan helyszínek, amelyek különösen nagy erővel testesítik meg a kollektív emlékezetet, és szerepet játszanak a kollektív mítoszteremtésben is, jelen esetben a francia nemzeti identitáséban, mondta Horstkotte, aki szerint rendkívül pozitív, hogy most a németek és a franciák – akiknek korábban igencsak egymás ellen hangolt nemzeti emlékezetük volt – ugyanúgy élik meg a gyászt.

Az interjúban szó esik arról is, hogy az újjáépített Notre-Dame-hoz lehet-e majd ugyanolyan viszonya az emberiségnek, mint előtte: Horstkotte szerint vélhetően nem, hiszen már Drezda szimbólumát, a második világháborús bombázások során elpusztult, majd újjáépített Frauenkirchét is rengeteg kritika éri, miszerint mesterségesnek tűnik. A tudós szerint ennek oka egyszerű: „A templom ablakait lehet úgy is szemlélni, hogy azokon át még a középkorban is átjött a fény. Ez teszi őket egy olyan médiummá, amely összeköt a múlttal.” 

+ Miért állatos doku ment a német köztévén az égő katedrális helyett?

A német köztévék is a közutálat tárgyai lettek, nem csak az Azonnali: a Junge Freiheit nevű AfD-közeli hetilap arról írt, hogy rengeteg embert, köztük Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai kereszténydemokrata tartományi miniszterelnököt és a közszolgálatban dolgozó német újságírókat is felháborította, hogy az ARD-n a CNN-nel vagy a BBC-vel ellentétben nem ment semmiféle különkiadás a Notre-Dame-tűzről, ehelyett a programnak megfelelően leadták a hétfő estére tervezett, tigrisekről szóló dokumentumfilmet. Az ARD főszerkesztője szerint a kritika ugyan jogos, tényleg jó lett volna hangsúlyosabban foglalkozni a témával, de egyrészt a híradókban rendre elmondták, amit éppen tudni lehetett, másrészt logisztikailag nem lett volna megoldható ilyen gyorsan a helyszíni élő közvetítés, harmadrészt pedig az ARD nem egy 24 órás hírtévé. (Ez igaz, de Tagesschau24 néven van hírtévéje a német közmédiának, és élőt ott se adtak.) De nem csak az ARD-t szidták hétfő este a németek, a másik köztévé, a ZDF sem volt a helyzet magaslatán. Én azért egy kicsit megértem őket: honnan is tudták volna előre, hogy érdemes lesz foglalni jegyeket a párizsi gépekre hétfőre több stábnak, mert lesz valami látványos történés Párizs központjában, amit lehetne élőzni? Anyagot átvenni persze lehetett volna másoktól.

+ Miért tűnik akkor is terrorakciónak a Notre-Dame-tűz, ha nem az?

Ezt Kardos Gábor filozófus írta meg az Azonnalin, idézek is belőle: „A Notre Dame leégésére adott saját mentális reakciónk mutatja legékesebben az európai demokratikus közvélemény fő gyengeségét az erőszakos manipulációkkal szemben. Az eddigi terrorhullám már elérte a célját azzal, hogy a tudatunkra, a közéletre minden ilyen esemény pontosan úgy hat, mintha tényleges terrorakció lenne: erősíti a félelem táborát és annak fő szponzorait, akkor is, ha történetesen nem merényletről van szó, hanem baleset történt.” Olvasd tovább a cikket!

+ Victor Hugo a bestsellerlistákon!

A tűzeset hatására bestsellerlistára került Victor Hugo A párizsi Notre-Dame című regénye az Amazonon. Ráadásul már akkor, amikor az oltási munkálatok még javában folytak. Itt olvashatod el Antal László fordításában azt, hogy hogyan képzelt el egy ilyen tűzesetet Victor Hugo az 1831-ben megjelent könyvében. A legnagyobb hazai online áruházban, a Bookline-on is csak antikvár példányok érhetőek el jelenleg.

 

HOVA UTAZZ HÚSVÉTKOR?

Lesz hétvégén egy videó az Azonnalin egy olyan vidékről, ami bár közel van Magyarországhoz, szinte alig ismert, holott a gasztroturisták egyenesen imádnák. Aki nem tudja kivárni a videót, annak előre elárulok pár tippet a horvát Baranyából. A térképen viszonylag könnyen be lehet határolni ezt a kisebb-nagyobb falvakból álló területet, mivel hívják Drávaszögnek is: ez az a rész, amit délről-nyugatról a Dráva határol, keletről a Duna, északról pedig a magyar-horvát határ. Autóval Budapestről szinte végig autópályán lehet haladni, az M6-os legvégétől már csupán 40 percet kell autózni Pélmonostorig, ahol már bőven adnak kajmakot a boltban. Jöjjenek a tippek!

+ Megnézni a Kopácsi-rétet.

Ez egy óriási mocsár, ami a Dráva dunai torkolatánál található: természetvédelmi terület, nagyjából már a határt követően mindenhol kitáblázzák az utak mellett. Azért izgalmas, mert állandóan változik, attól függően, hogy épp mennyi vizet kap, ebben kicsit a Szigetközhöz is hasonlít. Lehet sétálni, sétahajózni, biciklizni, madarakat nézni, vagy csak simán elmélyedni a tájban. Itt egy kedvcsináló cikk hozzá.

+ Elmenni Josićékhoz ebédelni/vacsorázni.

Éttermük Vörösmart (Zmajevac) csodaszép pincesorán található, rögtön az elején. Borászatként kezdték, azóta bővültek, a konyhában a baranyai borok mellé igazi dunai ételeket készítenek: van csiptetett ponty, sült harcsa, halpörkölt, meg természetesen rendes halászlé. Erre 40 percet kell várni, és eleve csak két személy számára készítik el (a bogrács méretéből kifolyólag egynek nem), de meg is éri, mert csak a rendelés után kezdik el készíteni frissen fogott halból. Ráteszik a bográcsot a nyílt tűzre, majd lobogó tűzön jó 35 percig főzik.

A Molnár B. Tamás - Bittera Dóra páros írta: ez az igazi halászlé, mert a vendég vár az ételre, nem pedig fordítva. És hát micsoda véletlen: pont a szomszédban van a kóstolótermük, ahol a 40 perces várakozás alatt végig lehet kóstolni az összes borukat (ütős érv: ingyen). Én a rendkívül gyümölcsös, málnaszörpös-epres sillert és a graševinát (ez az olaszrizling horvát neve, a nemzetközi térben így sokkal inkább ismert a fajta, mint magyar nevén) ajánlom, ezek amúgy az itt felszolgált szlavóniai (sajnos nem baranyai) kulenhez is passzolnak.

+ Kulent venni Petar Dobrovactól.

A kulen Baranya ikonikus és eredetvédett hústerméke: megtöltenek egy vakbelet disznóhússal, pirospaprikával, fokhagymával és még egy csomó más fűszerrel, majd hónapokon keresztül érlelik. (Itt egy bővebb leírás arról, pontosan hogyan is készítik.) Magyarul helyben gömböcnek is mondják az alakja miatt. A bajszáról és vigyoráról ismert hercegszőlősi (Kneževi Vinogradi) hentes, Petar Dobrovac kulene az egyik legjobb, igaz, az egyik legdrágább is: míg a helyi agrárgigacég, a borkészítéstől a húsiparon át a tejtermékekig mindennel foglalkozó Belje kulene kilónként 130 kunába (5600 forintba) kerül, Dobrovac 200-at (8600 forintot) is elkér érte. És igaza van.

+ Borozni.

A magyar Baranyában lévő borvidékekhez (Pécs, Villány) hasonlóan itt is foglalkoznak szőlészettel-borászattal. Mivel a Duna miatt ez egy alapvetően löszös terület, ezért nem meglepő, hogy szép gyümölcsös borokat lehet itt készíteni. Magyarul szinte mindenhol beszélnek, még Horvátország egyik legnagyobb és legismertebb itteni pincészetében, a 650 hektáros területén 500 hektáron kizárólag graševinát (olaszrizlinget) termesztő Vina Beljében is: a gyönyörűen, rengeteg pénzből felújított pincében tett túrát követően itt nyilván a prémium graševinára érdemes rámenni (palackja 50 kuna, azaz 2100 forint), illetve az alap graševinájuk se rossz, szódával pláne nem. A Báni-hegy lejtőiről szüretelő csúzai (Suza) Pinkert borászatnál a sauvignon blanc-ra érdemes rámenni, de kifejezetten szép lesz a 2018-as kékfrankosuk is, ha palackba kerül. És persze a karancsi (Karanac) Szabó Pincészetet sem szabad kihagyni: itt a pinot blanc mellett a vörösök is rendkívül izgalmasak. Jól teszi ez a borvidék, ha a jövőben a vörösborokra koncentrál.

 

VAN MÉG MIT OLVASNI BŐVEN

Kire szavaznak a független országgyűlési képviselők az EP-választáson? Körbekérdeztünk!

+ Leszidta-e az MSZP Karácsony Gergelyt a parkolásmutyis interjúja miatt? Molnár Zsolt budapesti MSZP-elnök válaszol az Azonnalinak

+ Ha Gyurcsány a feleségét teszi az EP-lista élére, az nem nepotizmus? Videó a Demokratikus Koalíció kampányrendezvényéről!

Egy sörben fogadott velünk a fideszes bringabiztos, hogy tényleg kijön 7,8 milliárdból a Giro d'Italia. Nem vicc, itt vannak a részletek!

+ A román pártok nem tették szokásukká, hogy megszólítsák a magyar szavazókat. Hogy miért, kiderül a Transindexen

 

Jó szerdát,

Bukovics Martin,
az Azonnali főszerkesztője

 

LÁJKOLJ | KÖVESS | SZERESS
Ha le szeretnél iratkozni hírlevelünkről, kattints ide.
A hírlevelet az Azonnali Média Kft. adja ki.
© 2018. Minden jog fenntartva.