A Jobbik külügyi szakpolitikusa örül neki, hogy Orbán Viktor jóban van Vlagyimir Putyinnal, azt viszont szokatlannak tartaná, ha az orosz elnök Vona Gáborral is találkozna; legalábbis azelőtt, hogy a Jobbik kormányra kerülne. Gyöngyösi Márton azt is elárulta az Azonnalinak: utazna-e Ukrajnába, ahonnan néhány éve kitiltották.
A Momentum utcaneveket átragasztós akciója megihlette a szélsőbaloldali szcénát. Nem is akárhogy! A Balpárt egyenesen egyetért Fekete-Győr Andrásékkal, és azt kéri tőlük, gyűjtsenek együtt aláírásokat, hogy visszaállíthassák Osztyapenkót Budapest bejáratához.
Politikai műveletlenség – így kommentálja az Azonnalinak Böcskei Balázs, hogy a Momentum teleragasztotta a szocializmus utcanév-tábláival a budapesti belvárost. A párt ezzel azt üzeni: ne hagyjuk, hogy az előző rendszer visszatérjen. A politikai elemző a Terror Háza és a jobboldal emlékezetpolitikai narratíváját látja mindebben.
A német szociáldemokraták egyik Magyarország-specialistája 1998-as népstadionbeli Orbán-élményéről, a kereszténydemokrata CDU viselt dolgairól, a Trump-Putyin-Erdoğan-May-Kaczyński-Orbán-csatársorról beszélt az Azonnalinak Berlinben. Axel Schäfer szerint Németország külpolitikájában akkor sem lenne változás, ha tisztán baloldali kormány kerülne hatalomra.
Mi fenyegeti ma legjobban Magyarországot, és ezek között van-e az orosz befolyás? Jól teszi-e az ellenzék, hogy témává teszi a kampányban az orosz fenyegetést, és kinek szól ez valójában? Ellenzéki vagy nemzeti ügy-e az orosz-magyar viszony? Feledy Botond külpolitikai szakértőt és Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértőt kérdeztük a Gombaszögi Nyári Táborban.
A 2015-ös veszprémi időközi választáson az MSZP, a DK, az Együtt, a Párbeszéd, a Magyar Liberális Párt, a MoMa és a Lokálpatrióták támogatásával a kétharmados többséget lebontó Kész Zoltán az Azonnalinak bejelentette: 2018-ban is indulna körzetéért, és ebben számít az Európa-párti pártok támogatására.