+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Nemzetközi összefogás segített többek közt a magyar kereskedőkön is. Mondjuk őket nem nagyon érintette az, ami miatt kiakadtak világszerte az antikváriusok.
Hív a természet: a trágya titkos élete? A vízforralás öröme? Negyvenedik alkalommal adják át az év legidiótább könyvcímének járó díjat.
A modern politika még egy jó sztorit sem talált ki azóta, hogy a liberalizmus meghalt. Feltámadhat a liberalizmus? Mit hoz az automatizáció? Milyenek lesznek a robotháborúk? És miért volt mindig is post-truth az emberiség? Az izraeli sztártörténész, Yuval Noah Harari új könyvének gondolataiból szemezgettünk.
Új fordításban jelenik meg Isaac Asimov klasszikus sci-fi trilógiája, az Alapítvány, miközben Hatos Pál az őszirózsás forradalmat festi le nekünk, Pethő Tibor a Magyar Nemzet nyolcvan éves történetét, Schiffer András pedig az elmúlt évtized politikai fordulópontjait. Itt a november, itt a friss könyvajánlónk a hónapra!
Hazugságból épített város, háborúzó mesterséges intelligenciák, fonák Magyarországok: közös múltunk, jövőnk és egykori legendáink tűnnek fel a magyar fantasztikus irodalom közelmúltjának legfontosabb antológiájában.
Kis magyar abszurd: hiába határolódott el az egyetlen magyar sci-fi irodalmi díjtól a szerző, mégis ő kapta az elismerést.
Egy kutatás szerint minél több könyv vett körül tinikorodban, annál jobbak az olvasási és a számolási készségeid.
Az EU Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa úgy döntött, hogy az e-könyvekre és a hangoskönyvekre is járhat a printkönyvekre vonatkozó áfakedvezmény.
Új verseskötet Szabó T. Annától és Simon Mártontól, különleges válogatás Jorge Luis Borgestől, kisregényválogatás Joe Hilltől, és egy csokor novella a legjobb magyar fantasztikus íróktól. Ezen túl Shirley Jackson egy kísértetházba, Kim Stanley Robinson a Holdra, Dragomán György pedig a múltba, a jelenbe és a jövőbe kalauzol minket. Könyves Kálmán huszonhét könyvet ajánl októberre!
Csak akkor adták volna ki A hobbitot, ha a fantasy atyja bizonyítja, hogy nincs zsidó felmenője.
A rokkától a gőzgépig, a gombtól a számítógépig: Ryan North könyvéből megtudhatod, hogyan kell a nulláról felépíteni az egész civilizációt. Kétszázezer év kínkeserves emberi fejlődése ötszáz nagyon vicces oldalon.
Csigává változó iskolások, spirálformáktól megőrülő emberek, félelem, rettegés és borzongás. Ki gondolta volna, hogy még az Írók Boltjában is árulnak obskúrus japán horrormangákat? Pedig így van, ráadásul nem is akármilyeneket: Junji Ito japán rajzoló Uzumaki című kiakasztó, ugyanakkor gyönyörű képregényét érdemes kézbe venni.
Vége az uborkaszezonnak, polcra a strandkönyvekkel! Szeptemberben a hazai könyvpiac is bekeményít. Ezeroldalas világirodalmi remekművek, régóta várt újrakiadások jönnek; itt az új Pelevin-regény; de lesz könyv a magyar egészségügyről, a megszelidülő emberiségről és a demokrácia haláláról is. Könyves Kálmán szeptemberi ajánlója.
Három év alatt háromszor nyerte el a fantasztikus irodalom legfontosabb díját A megtört föld-trilógia. Nora K. Jemisin fantasyvilágában a civilizációt időről időre borzalmas kataklizmák rombolják le, a bolygó múltjában pedig sötét titkok rejtőznek.
A science fiction három alapkönyve is mozgóképes feldolgozást kap a közeljövőben, miközben egy sor kortárs regény jogait is felvásárolták az elmúlt években.
Mi lenne, ha tényleg maszkos igazságosztók jelentek volna Amerika utcáin a harmincas évek elején? Miért vesz fel valaki jelmezt, és kezd járőrözni az éjszakában? És miért lesz ettől egy emberi roncs? Tíz év után újra megjelent magyarul Alan Moore és Dave Gibbons klasszikus képregénye, a Watchmen.
Érdekes eredményt kapunk, ha a mai földrajzi vizonyokra próbáljuk értelmezni A Gyűrűk Ura térképét.
Miért Európa hódította meg a világot, és miért az Egyesült Államok lett az első szuperhatalom? És lenyomhatja-e utóbbit Kína? Ki lehet-e valaha bogozni a közel-keleti válságot, és tényleg a felzárkózó országok évszázada lesz a következő? Tim Marshall térképek segítségével próbál válaszolni ezekre a kérdésekre új könyvében.

Pintér Bence

Visszaadható-e a történelem úgy, ahogy az megtörtént? Tudomány-e egyáltalán a történelem, vagy valami egészen más? Képes lehet-e egy történész egzakt és objektív módon beszámolni a múltról? Ki gondolná, hogy ezekre a kérdésekre Romániából érkezik a válasz?

Magyarországon alapvetően vizuális műfajként tekintünk a horrorra, pedig a fiktív ijesztegetésnek évszázados irodalmi hagyománya van. Bár a kánon itthon nagyrészt ismeretlen, Stephen Kinget rendületlenül olvassák magyarok, a tavalyi év legmeglepőbb könyvsikere pedig egy magyar szerző, Veres Attila horrorregénye volt. Miért jó nekünk, ha félünk?
Jézus, Ivan Gyenyiszovics, Jókai Mór: ezt kéne olvasnia mindenkinek. Meg még egy csomó mást is. Avagy ellátogattunk a Könyvhétre, hogy kiderítsük: mi az az egy könyv, amit az oda kinézők szerint minden magyar embernek el kéne olvasnia.
A legnevesebb fantasztikus irodalmi lapokban publikál, cikkeit a sci-fi Oscar-díjára, a Hugóra jelölték, a transzneműség témáit körüljáró fantasztikus novellákat gyűjtő antológiája pedig már díjat is nyert. Takács Bogi neve egyre ismertebb a külföldi fantasztikumban, itthon azonban alig beszélnek róla. Mi most beszéltünk vele.
Milyen magyar nőket kellene rárakni a forintra? Hogyan viszonyulnak az időhöz a növények? Miféle szörnyű útra térnek azok, akik megkeserednek? Lehet-e igaz a történetírás? Hogyan lett Romániáé Erdély? Az Azonnali a könyvhét alkalmából mindenféle tényirodalmi alkotásokat ajánl nektek.
Egy pornóforgatás, ahol a szereplők nem egészen emberek; Enikő, aki nem jut egyről a kettőre; egy közel százhúsz éve kiadatlan botránykönyv; egy lány, akinek kilences iker begóniái születnek; egy furcsa körülmények között öngyilkos színész és Kádár János árulásának hét napja. Könyvheti ajánlóval jelentkezik a Könyves Kálmán, az Azonnali új könyves rovata.
Egy világ, ahol csak a terhes nők tudnak utazni; egy jövőbeli Hold, amit kolonizált az emberiség; egy hazugságban tartott, föld alá kényszerített társadalom; vagy éppen New York százhúsz év múlva, elárasztva. Tíz olyan science fiction és fantasyregényt ajánlunk, amelyeket izgalmasnak találhatnak a politika iránt érdeklődők.
Elképzelni és az emberek elé tárni a jövőt – ezen a ponton egyezik a sci-fi írók és a politikusok mestersége. A fantasztikus irodalom és a politika ráadásul, mint azt mindjárt bebizonyítjuk, elválaszthatatlan egymástól. De mennyi sci-fit és fantasyt olvasnak politikusaink? Kinek a kedvence Philip K. Dick és kinek Douglas Adams vagy a magyar Nemes István?

összesen: 86 db | 30 db/oldal

1 2 3