+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Így nem lesz semmi a Bosznia-Hercegovinát feldarabolni akaró szlovén tervezetből: Heiko Maas reméli, hogy a nem hivatalos dokumentum történelem iratmegsemmisítőjében végzi.

Techet Péter

Aki azt hiszi, hogy a volt jugoszláv térségben világos államhatárokkal elválaszthatóak a népek egymástól, az merje kimondani ennek előzetes feltételét is: a kitelepítéseket és a népirtásokat. A Republika Srpska is emberek hulláin jött létre, Bosznia-Hercegovina is azokén esne szét.

Hét eleje óta azon spekulál az exjugoszláv országok sajtója, hogy vajon tényleg létezik-e egy olyan informális dokumentum, amelyben médiaértesülések szerint Janez Janša szlovén kormányfő a balkáni határok átszabását javasolja, a nagyszerb-nagyhorvát-nagyalbán nacionalista tervekkel való teljes összhangban. A pletykák szerint Orbán Viktornak is köze lehet az akcióhoz, a szlovénok szerint ezzel csak őket járatják le, de van, aki szerint orosz provokáció lehet az egész mögött. Egy állítólagos dokumentum közben kiszivárgott: mutatjuk, mi van benne!
Mi lehet a célja az állítólagos balkáni határmódosító javaslatnak? Mi a realitás? Van-e orosz és magyar szála a történetnek? Németh Ferenc Balkán-szakértőt kérdeztük.
Benjamina Karić fiatal szocdem politikust múlt héten választották meg Szarajevó élére. A korábbi muzulmán-nacionalista vezetéstől már abban is eltér, hogy ő egyetlen nemzetiséghez se akar tartozni, mert a bosnyákok, szerbek és horvátok közötti megosztottság helyett egy közös bosznia-hercegovinai identitásban bízik.
Csütörtökön elhunyt a szerb származású Jovan Divjak, azaz „Jovo bácsi”, aki azzal vált híressé és választott új hazájában, Bosznia-Hervegovinában hőssé, hogy a boszniai főváros 1994-es szerb ostromakor a város védőinek oldalára állt. Története is azt bizonyítja: túlságosan leegyszerűsítő, ha nemzetek közötti háborúként akarjuk láttatni a boszniai polgárháborút.
Athénnak a nevüket adták, Szófia a nyelvüket kéri: Észak-Macedónia még korábbi nevét is feladta, hogy az Európai Unió tagjává válhasson, Bulgária viszont a nyelv és a történelem átfedései miatt vétózza Szkopje csatlakozási tárgyalásainak indítását. Csakhogy Szófia éppen belpolitikai válságba sodródik, ezalatt pedig esély sincs a vétó feloldására. Így bénítja meg egy belpolitikai válság az EU bővítési politikáját.
1921-ben egy isztriai bányában fellázadtak a munkások és összetűzésbe kerültek a helyi olasz fasisztákkal. A lázadók még egy köztársaságot is kikiáltottak, amit száz éve ezen a napon vertek le. Az olasz és a horvát baloldali emlékezetpolitikában az első antifasiszta lázadásként illik rá emlékezni.
Tizennyolc éve lőtték le Zoran Đinđić szerb miniszterelnököt. Ma illik a haladás hősének tartani. De miként lett a jugoszláv újbalos ifjúból Frankfurtban a liberális Jürgen Habermas, majd Belgrádba visszatérve a jobboldali Carl Schmitt híve? Miért kellett jobban tartani tőle, mint Miloševićtől? És mit hagyott hátra a halálával örökségül?
Szerbiában látszólag sikeresen halad az oltás, még a külföldieknek is marad ingyenes oltóanyag. Ennek oka azonban az, hogy az országban a Vučić-rezsim a járvány kezdetén annyira felpörgette az oltásellenességet, hogy csak kevés szerb állampolgár regisztrált oltásra, az országban viszont halmokban áll a nemsokára lejáró oltóanyag. Rastislav Dinić, niši politikai elemző mondja el az Azonnalinak, miért inkább a kudarc jele a külföldiek beoltása, mint bármiféle sikeré.
A vajdasági Magyar Mozgalom elnöke, Sövény Ferenc szerint a Fidesz csak kihasználja a határon túli magyarokat, érdemben nem foglalkozik a problémáikkal. A vajdasági politikus szerint magyarként érdemes Szerbiába menni oltatni, a kettős állampolgárság miatt is fogy a határon túli magyarság, a magyar ellenzék pedig csak azért mutogat a határon túlra, hogy saját sikertelenségét palástolja. Interjú!
Zoran Milanović horvát államelnök nagyon bedühödött a horvátországi szerbek parlamenti képviselőjére, amiért az nem szavazta meg jelöltjét a Legfelsőbb Bíróság élére. A szerb politikus szerint Milanović mindent gyűlöl, ami Horvátországtól keletre van. A jobbközép kormánypárt már Milanović elmozdítását is felvetette. De mi a célja a szocdem államelnöknek a kirohanásaival?
A szerb kormány lehetővé teszi szerb lakcímmel nem rendelkező külföldi állampolgároknak is, hogy igénybe vegyék az ország oltópontjait. Kilométeres sorok álltak a hétvégén a szerb határokon, annyian akartak átjutni az országba. Miközben Szerbiának a külföldiek számára is marad oltóanyaga, a többi, nem EU-tag balkáni államban nagyon lassan halad az oltás.
Mert ott már eléggé előrehaladt az oltási program. Észak-Macedóniában azonban a konteók is szélsebesen terjednek a járvánnyal kapcsolatban egy új felmérés szerint, ezért éppen ott nehezebb oltani is, ráadásul elég vakcina sincsen.
A horvát fővárosban májusban lesz polgármester-választás. A szélsőbaloldal jelöltje a felmérésekben már annyira vezet, hogy az első fordulóban egymaga több szavazatot kapna, mint az őt követő három másik jelölt együtt. A második fordulót is nagy többséggel húzná be. Így Zágráb lenne az első kelet-európai főváros, amelynek irányítását átvehetné az újbaloldal.
A bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság tagjai és munkatársai már megkapták a kínai koronavírus elleni oltást – mégpedig a szomszédos Szerbiában. Az országban lockdown nincs, a taláros testület is ellenzett minden korlátozást.
Aleksandar Vučić szerb államfő ocsmány bornak nevezte az isztriai malvaziját, ami szerinte ihatatlan. A horvát közélet felháborodott a beszóláson, a politikus azonban végül elnézést kért a szavaiért.
Mivel szombat éjjel váratlanul elhunyt Milan Bandić, Zágráb 2000 óta regnáló polgármestere, a májusi önkormányzati választásokon a küzdelem teljesen nyitottá vált. A horvát főváros hagyományosan balra szavaz. Sikerül-e akár még a szélsőbaloldalnak is megszereznie a városházát? Vagy a volt polgármester halála után kipukkad a korrupcióellenes kampányuk? Bandić egykori szavazói főleg a szélsőjobboldalt értékelhetik fel. Körkép a májusi választásokról!
Szombat késő éjjel Milan Bandić zágrábi polgármester összeesett, a kórházban már csak a halálát tudták megállapítani. A hatvanötéves politikus a horvát politika örök túlélője, a balkáni populizmus és korrupció sajátos keveréke volt. Zágrábot valódi királyként uralta, most májustól egy új politikus veheti át tőle a nehéz örökséget.
Miután egy fiumei kávézótulajdonos közölte, hogy a nyitást elhalasztó jobboldali horvát kormánypárt tagjait és híveit még elvitelre se hajlandó kiszolgálni, Andrej Plenković kormányfő azt mondta, hogy innen már csak egy lépés a fasizmus. De mi áll a vita hátterében?
Djordje Balašević vajdasági énekes a nemzetállamokra szakadt, háborúkkal sújtott Balkán népei számára az egyik utolsó kapocs maradt. Nem adta fel hitét a közös identitásban, amit nem hagyott egyetlen nemzetnek sem kisajátítani. Az énekes melankolikus dalai Ljubljanától Ohridig szóltak – és fognak szólni.
Már több, mint félmillió embert oltottak be a kínai koronavírus ellen Szerbiában alig két hét alatt. Aleksandar Vučić rendszere nyugati, kínai és orosz oltóanyagokat is használ. Hogy ki melyiket választaná, nagyban ideológiai kérdés is. Közben pedig még az oltás kapcsán is össze tudott Szerbia és Koszovó veszni.
Szkopjéba és Podgoricába lehet már csak utazni velük Budapestről.
A horvát állami Pleter cég azt ígérte, hogy a földrengésekben otthontalanná vált helyi lakosoknak ingyen ebédet oszt. Azonban kiderült: miközben egy adagot ott akár 30 kunáért (1400 forintért) árusít, a zágrábi parlamentben annak feléért is meg lehet már ebédelni.
Kalózkodás, biszexualitás, adriai multikulturalizmus és egy extravagáns költő, aki élvezte, ahogy Mussoliniék élő istent csináltak belőle. Száz éve, Fiume karácsonyi bombázásával ért véget a 20. század egyik legérdekesebb kalandja, az olasz Gabriele D´Annunzio által vezetett fiumei államiság. A D´Annunzio-hagyatékot kezelő alapítvány elnökét, a neves olasz jobboldali értelmiségit, Giordano Bruno Guerrit kértük meg, magyarázza el, mennyiben volt anarchista vagy fasiszta az egész fiumei kaland.
Peter Handke, a Nobel-díjas osztrák író a mai napig nem tagadta meg Jugoszláviát, és a szerbek szenvedéseit hangsúlyozza. De nem Miloševićet védi ezzel, hanem a jugoszláv történet azon részleteire is rámutat, amelyek a liberális olvasatban mindig kimaradnak.
A júliusi parlamenti választásokon meglepetésre negyedik helyre befutott radikális baloldali és zöld pártok koalíciójából kiválnak a kommunisták, mert a többiek nem akartak mögéjük beállni a fiumei polgármester-választáson. Eddigi partnereiket ezért azzal vádolják, hogy lepaktáltak a balközéppel.
Napi több, mint négyezer új fertőzést regisztrálnak Horvátországban. A zágrábi kormány ezért a járványügyi szigorítás mellett döntött: szombattól minden étteremnek, bárnak be kell zárnia. Emellett meghosszabbítják az iskolai szüneteket.
A Fideszhez közelálló gazdasági körök szlovéniai és észak-macedóniai médiatámogatása az Európai Parlamentben is napirendre került. Orbán Viktor, Janez Janša és Marina Le Pen pártjainak politikusai vették őket védelmükbe, és volt olyan bolgár néppárti EP-képviselő, aki szerint valójában Belgrád és Moszkva érdekeit szolgálják ezek a médiatermékek.
Ma több hír esik arról a magyar médiában, hogy mi folyik innen 5000 kilométerre, mint a magyar határtól 200 kilométerre. Ezt szerettük volna megváltoztatni erre a pár napra.

összesen: 324 db | 30 db/oldal

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11