New Yorkból nézve az évtized legfontosabb jelensége, hogy egyre több minden választ el minket egymástól, miközben a klímaválság ügye mégis nemzetközi tüntetéshullámot tudott kiváltani.
Botos Máté nemcsak a 2050-es történelemkönyv egy lehetséges házi feladatát fogalmazta meg, hanem áttekinti az addigi még harminc év várható politikai eseményeit is. Spoiler: Orbán 2030-ig biztosan marad, Gyurcsány még utána is.
A magyarországi zsidóság szempontjából írta meg Köves Slomó, hogy mit írhatna róluk és nekik egy 2050-es tankönyv.
Mi és ki állhat a 2010-es évekről egy harminc évvel későbbi tankönyvben, ahol nem a férfiakat és az ő politikájukat, nyelvezetüket akarjuk reprodukálni? Pető Andrea ennek tükrében fogalmazta meg, szerinte miről szóltak a 2010-es évek.
Mit írnak majd a 2050-es történelemkönyvek a 2010-es évekről? Kovács Éva szubjektív hangvételű írásában azt próbálja meg megérteni, miért horgonyzott le teljesen a 2010-es évektől a magyar társadalom a keleti értékvilág mellett.
Egy 2050-es tankönyv fejezetét nem csak Orbán megítélésének későbbi változása, de a források hiányossága is meghatározza. Egry Gábor mégis kísérletet tesz arra, hogy a forráskritikai problémákkal is számot vetve vázolja fel, mi kerülhet be a 2010-es évekről egy harminc évvel későbbi, a műfaj miatt eleve leegyszerűsítően fogalmazó tankönyvbe.
A 2010-es évekre kiüresedett a liberális világmagyarázat, de az osztálytudat helyett az etnikai és vallási identitások jöttek elő. Ez teremtette meg a vallás, család és magántulajdon védelmére épülő orbáni autokrácia alapjait. Bartha Eszter baloldali olvasatát adja a 2010-es éveknek.
Az, hogy miről szól 2050 történelemkönyve a közelmúltról, még nem dőlt el, mert attól függ, milyen kimenetellel járnak a most beindult folyamatok. Horváth Csaba Barnabás nézi végig a lehetséges visszatekintéseket.
Orbán Viktor egyrészről mindenkinél hamarabb ismerte fel az európai válságokat, és adott unortodox válaszokat a neoliberalizmusra vagy a migrációra, másrészről országlása politikai stabilitást, újszerű kül- és gazdaságpolitikát jelentett. Schmidt Mária szerint Orbán szerepe lesz méltatva a 2050-es tankönyvben.
A 2010-es években az európai projekt a pragmatikus válságkezelés és az elvtelen kompromisszumok között őrlődött, ami végül egyrészről elvezetett az európai köztársaság megalakulásához, másrészről Magyarország kisodródásához, amit az sem tudott megakadályozni, hogy 2026 után Orbán Viktort az EU-pártibb Lázár János váltotta a miniszterelnöki székben. Laczó Ferenc Maastrichtból még a 2020-as évekig is kitekint.