Rekordokat dönt a koronavírus a közvélemény-kutatóknál is: még a rezsicsökkentés vagy a migráció sem érdekelt annyi embert, mint ez a járvány. De ez azt is jelenti, hogy az emberek szívesebben válaszolnak a kutatóknak? És a pártok próbálják megmérni, hogy mennyire lesz népszerű egy-egy korlátozó intézkedés? Mit tehet az a közvélemény-kutató, aki most nem tudja személyesen megkeresni a válaszadókat, és hogyan alakulhat át a szakma a koronavírus hatására?

Most jött ki az Európai Parlament mandátumbecslése, amelyről a politikarajongók hamar észrevették, hogy a magyar része egy az egyben a Publicus csütörtökön közzétett kutatását tükrözi. Utánanéztünk, és kiderült: egyes tagállamoknál csak egyetlen intézetet vesznek figyelembe az összesítéshez, míg máshol többet is, ránézésre teljesen véletlenszerű módon. Hogyan lehet így mandátumokat becsülni, és mennyire megbízható ez? Utánajártunk.

Az LMP EP-listavezetője szerint átláthatóvá kell tenni a közvéleménykutató-cégeket, mert sokan nem mérik, hanem befolyásolják a közvéleményt pártérdekek szerint.

A Sétáló Budapest programjával kikecmereghetne az LMP egy, a pártot évek óta sújtó problémából: végre normális identitást építhetne magának. Apró bökkenő, hogy ehhez záros határidőn belül szájkosarat kéne raknia a program kiötlőjére, az egyre irányíthatatlanabb Puzsér Róbertre.