Horvátország fővárosába eljutni sem nehéz, ott lenni sem drága, és még a hangulata is jó. Minden adott hozzá, hogy többen ugorjanak át oda Magyarországról is.

Vasárnap választott Bosznia-Hercegovina. A bonyolult alkotmányjogi rendszer miatt egyszerre újultak meg a háromtagú konföderatív elnökség mellett a két rész, a Szerb Köztársaság, illetve a Bosnyák-Horvát Föderáció vezetői testületei. Az eredményt tovább bonyolítja, hogy a rendszer lényegét adó etnikai elem mindenféle közös gondolkodást lényegében blokkol. Ezen pedig a mostani választás se változtatott. Mi történt? És mi várható?

A horvát foci lehet a mi kutyánk kölyke, de az sem kizárt, hogy a magyar politika pedig az ő kutyájuk kölyke lehet. Sok ponton egyezik ugyanis Orbán Viktor magyar miniszterelnök és az általa nagyon tisztelt, 1999-ben elhunyt Franjo Tuđman horvát elnök politikája.

Júliustól új vezetés áll az INA horvát olajtársaság élén: a részvények majdnem felét birtokló magyar MOL változásokra készül. Áldott Zoltánt – aki a horvát állam és a MOL közötti viszály ellenére is jó viszonyt ápolt a horvát politikai körökkel – Fasimon Sándor váltotta fel a vezérigazgatói poszton. A horvát sajtó szerint a Moszkvában végzett Fasimon már nem is Hernádi Zsolt, hanem Orbán Viktor embereként erősítené a magyar kormány és a MOL horvátországi jelenlétét.

Hiába próbálná liberalizálni a HDZ-t a kormányfő és pártelnök Andrej Plenković, ha a köztársasági elnök közben folyton látványosan keresztbe tesz neki: Putyinnal parolázik, és szimbolikus ügyekben a keményvonalas egyházi lobbi mellé áll. A szintén HDZ-s Kolinda Grabar-Kitarović annyira kihúzta a gyufát, hogy pártja már azt fontolgatja, nem őt indítják a jövő évi elnökválasztáson.

348 ezer ember költözött el eddig Horvátországból. Ez huszonháromszor több, mint ahányan a háborúban meghaltak 1991 és 1995 között.

Magyaros pesszizmussal tekintenek az EU-tagságra az Azonnali által megkérdezett zágrábiak és fiumeiek. Kameránknak azért nyilatkoztak olyanok is, akik örülnek az egységes Európának. A délszláv háború élménye miatt fontosnak tartják az unió garantálta békét, és még mindig vannak, akik visszavágynak a jugoszláv időkbe.

Négy évvel ezelőtt, 2013. július elsején csatlakozott Horvátország az EU-hoz. Az eltelt időben kiderült, hogy az EU-tagság sem megoldás minden problémára, az eleinte annyira vágyott szabad munkaerőáramlást pedig sokan inkább átkozzák a fiatalok elvándorlása miatt. A gazdasági problémákat nem igazán oldotta meg a tagság, és önálló agendát sem tud képviselni déli szomszédunk az EU-ban. Ennek ellenére a többség optimista – Zágrábban szakértőket, újságírókat és járókelőket kérdeztünk a horvát EU-tagságról.

Négy éve, 2013. július 1-jén csatlakozott Horvátország az Európai Unióhoz. Az Azonnalin ennek örömére arról lesz szó a következő napokban, hogy tudtak-e élni az unió adta lehetőségekkel déli szomszédaink. <br><br>Addig is nézzük meg, milyen hely a horvát főváros!