Kína és India régóta vitatkozik azon, hogy kihez tartozik a Himaláján található Akszai Csin-fennsík. Legutóbb az indiaiak 50 ezer katonát vezényeltek a körzetbe. De miért ilyen fontos ez a terüle, mit akarhat ott India? És készek lennének háborúzni is a területért a világ legnépesebb államainak vezetői? Szakértőkkel jártunk utána!

A történelemkönyvekbe bevonulni szándékozó kínai elnök már arról értekezik, hogy akár fegyverrel is hajlandó lenne Kínához csatolni a szerintük eleve hozzájuk tartozó szigetet, a tajvaniak azonban határozott nemet mondanak a kommunista Kínára. Mi lesz ebből?

De csak akkor, ha minden tagállam kríziskezelésére kiterjed majd a vizsgálat. Közben Donald Trump a szervezet finanszírozásának végleges felfüggesztésével fenyegetőzik.

A közép-nyugati állam bepereli Kínát, három kínai kormányzati minisztériumot, két önkormányzatot, két laboratóriumot és a Kínai Kommunista Pártot.

Tokió több, mint 2000 milliárd dollárt különít el azon japán cégek számára, amelyek a kiszervezett gyáraikat Kínából visszaviszik a szigetországba.

Niall Ferguson neves brit történész hat egyszerű, de kényelmetlen kérdést tenne fel a pekingi vezetésnek. Szerinte Kína felelőssége kétségtelen, ezért Donald Trumpnak igaza van, amikor kínai vírusról beszél mindig.

A kínai vírus mára az egész világon elterjedt, a világjárvány kialakulásához pedig a Kínai Népköztársaság legalábbis mulasztással mindenképp hozzájárult: hetekig próbálta eltussolni a világ és saját közvéleménye előtt az új vírust. Amikorra bevallotta a járványt, a vírus minden bizonnyal már elterjedt, azaz a többi országnak kevesebb ideje maradt a felkészülésre. Egyedül Tajvan figyelmeztetett már december végén a vírus veszélyességére, de a szigetországról tudomást se vesz a WHO.