Szakértők és aktivisták írtak egy törvényjavaslatot, az ellenzék közösen beadta a parlamentben, a kormány meg szép csendben rendeletbe is foglalta azt. Ritka jelenség ez Magyarországon.

A veszélyhelyzet ugyan a nyitás után is marad, de a szigorított védekezés nevű állapotnak április 19-el vége. A kiürítések is újraindulhatnak. A veszélyhelyzetet bevezető, márciusi kormányrendelet azért bonyolítja a végrehajtók dolgát is a koronavírus-válság alatt.

A védettségi igazolvány nem a védettséget igazolja, és azok alól a korlátozások alól ad felmentést, amik eleve aggályosak alkotmányjogi szempontból. Szerinted rendben van ez így? Szavazz!

Miért aggályos alkotmányjogi szempontból a veszélyhelyzet bevezetése? Mit kellene tenniük az ellenzéki parlamenti képviselőknek, és mit tehetnének az állampolgárok? Van-e mércéje annak, hogy meddig tarthatók fenn a jogkorlátozások? Karsai Dániel jogásszal, alkotmányjogi és emberi jogi ügyekre szakosodott ügyvéddel beszélgettünk a veszélyhelyzet bevezetésének első évfordulóján.

Azt is közölte a rendőrség, hogy a minipárt elnökét nem három, csak két óráig tartották bent, miután nem akarta igazolni magát a Gődény-féle tüntetésen.

Ecsenyi Áron a korábbi tüntetésein összeszedett bírságai miatt nem akarta igazolni magát: bevitték, három óra múlva elengedték, de mint mondja, közben lökdösték és inzultálták.

Azaz a kormány újabb 90 napra hozhat önállóan rendeleteket a járványhelyzet kezelésére, és az alapjogok is tovább korlátozhatók a szokásosnál durvábban. A Fidesz-kétharmadot Volner János, Fülöp Erik és Ritter Imre is kisegítette.

Igenis lehet italt eladni elvitelre, és érdemes a bérleti díj csökkentését vagy átütemezését kérni a bérbeadóktól – mondja az Azonnalinak Pálvölgyi Miklós ügyvéd, aki az elvitelre való kinyitás miatt 60 napra bezáratott és megbírságolt Központot képviseli. Ha viszont valaki polgári engedetlenség keretében nyitott ki, be kell vállalnia a hosszú és kockázatos utat az Alkotmánybíróságig.