A pápai állam felszólította Olaszországot: ne büntesse a transzfób véleményeket, és ne ismerje el a genderidentitásokat. Egy új törvényjavaslat kapcsán lángolt fel a vita. Miközben Matteo Salvini a Vatikánnal ért egyet, a balközépen és különösen az Öt Csillagnál azt mondják: az egyház ne szóljon bele az állam ügyeibe. A katolikus Mario Draghi is az állam laicista jellegét hangsúlyozza. A Vatikán végül enyhülni látszik, de az Öt Csillagon belüli balhé már így is beindult, a kormánybuktatásokban kiváló Matteo Renzi pedig megint segíteni szeretne. Mi történik most éppen az olaszoknál?
Ferenc pápa rendelettel gazdasági megszorításokat jelentett be, miután a kínai koronavírus miatt a Vatikán bevételei is jelentősen csökkentek. A pápai állam ezzel akarja az esetleges elbocsátásokat elkerülni.
Megnyugodhatnak a vatikáni világi dolgozók, a koronavírus miatt biztosan nem fogják elveszíteni az állásukat – annak ellenére, hogy a pápai állam komoly pénzügyi gondokkal küzd.
Franciaországban egykoron az antikatolikus, most pedig a Mohamedet kifigurázó karikatúrák miatt merült fel az istenkáromlás (blaszfémia) kérdése. Ez azonban ott 1881 óta már nincs tiltva. A francia modell azonban egyedülálló, számos európai országban ez ma is valamilyen formában büntetőjogi tényállás – még ha nem is mindig alkalmazzák. Mi vezetett a blaszfémia engedélyezéséhez? És mi a helyzet a németeknél vagy az olaszoknál?
Miközben az olasz politika a homofóbia szigorúbb jogi büntétéséről vitázik, egy szerdán bemutatott filmben a pápa kijelenti: a melegeknek is joguk van arra, hogy családot alkossanak. Ezzel Ferenc pápa gyakorlatilag a baloldali kormány tervei mellett állt ki.
Miközben Donald Trump a Vatikánt is be akarja vonni a Kína-ellenes politikájába, Ferenc pápa még arra sem volt hajlandó, hogy fogadja szeptember végén a Rómában tartózkodó amerikai külügyminisztert. Eközben a pápai állam a kommunista Kínával fennálló megállapodásának megújítására készül.
Egy szerdán megjelent könyvben Ferenc pápa egy neves olasz kommunista gasztromozgalmárral többek között a nemi élet gyönyöreihez hasonlítja a jó ételt – mindkettő „isteni”.
1870 júliusában fogadta el az első vatikáni zsinat, hogy a pápa hit és erkölcs dolgában tévedhetetlen. A teológiai tézis nemcsak egyházszervezeti, de politikai jelentőséggel is bírt, a pápa számára még inkább biztosította az európai katolikusok feletti, az adott országaik felett átnyúló kontrollt. De sokaknak az egyházban se tetszett a dogma, a dogmát ellenzők táborát egy szlavóniai püspök vezette.