Az idei választásokon látványosan szertefoszlott az a több évtizedes hagyomány, mely szerint az összes francia párt összezár a radikális jobboldallal szemben.

A vasárnapi franciaországi parlamenti választásokkal kiteljesedett az a politikai átalakulás, amely Emmanuel Macron 2017-es villámgyors népszerűvé válásával és elnökké választásával kezdődött. A politikai élet három pólusúvá vált, egy hét múlva pedig kiderül az is, hogy Magyarországhoz hasonlóan – bár gyökeresen más hatalmi és jogállami körülmények közt – létrejön-e a centrális erőtér.

Egy kutatásban alig sikerült elérni az összpontszám felét.

November 21-én tartottak elnök-, illetve parlamenti választásokat Chilében. Ugyan Chilére a neoliberalizmus mintaállamaként tekintünk, de az országban sok probléma van, amivel a jelenlegi hatalom nem tud megbirkózni. Ez az eredmények tükrében is látszódik, hiszen az egyik legsikeresebb politikus a korábbi diktátor, Pinochet szellemével kampányol, míg kihívója egy baloldali, diáktüntetéseken edzett mozgalmat irányít. Mi lesz Chilével a választások után?

Több országból szerveződő informatikai startup preferenciális szavazással méri fel az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek népszerűségét egy rangsorolós online alkalmazásban. Ebből kiderül, ki a legkevésbé elutasított és az is, ki a legmegosztóbb az előválasztás kormányfő-jelöltjei közül.

A román önkormányzati választások után két vérszegény erdélyi magyar párt próbál alkupozíciót kiharcolni az RMDSZ-nél a közelgő parlamenti választások apropóján. Megvan a dúsgazdag és a szegény Lázár sztorija a Bibliából? Na, Erdélyben is valami hasonló történik most.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

Nemcsak nyugat-európai, hanem tíz év NER-en edződött magyarországi szemmel nézve is rengeteg feszült és egzotikus pillanatot hozott az idei romániai önkormányzati választási kampány. Mutatjuk a tíz kedvencünket!