A tálibok már 2011-ben is úgy vélték, hogy ha kivonulnak az nyugati erők, akkor 2-20 nap alatt elfoglalnák az országot. Ilyen és ehhez hasonló hátborzongató tanulságokat kínál, ha újraolvassuk a 2012-ben kiszivárgott, azóta persze nagyrészt elfeledett jelentést a felkelőmozgalom gondolkodásáról.
Hiába tanultak Magyarországon és vannak emiatt veszélyben a tálibok kezére került Afganisztánban.
A külügy ugyanakkor kommunikálna velük. Emellett 1,8 millió eurós humanitárius csomagot és közös uniós fellépést is sürgetnek, ez utóbbihoz az EU külügyminiszterei öt feltételt szabtak meg.
Néhány nappal az adminisztráció augusztus végi határideje után, ameddig mindenkit ki kellett volna menekíteni. Ron Klain kabinetfőnök a CNN-en arról beszélt, hogy kapcsolatban vannak velük és keresik a módját, hogy kihozzák őket és a hátrahagyott szövetségeseket is.
Az EU-s külügyminiszterek kranji konferenciáján pénteken Afganisztán volt a téma, főleg a menekültek ügye. Hiába írtuk meg, hogy Afganisztánban vannak olyan, korábban Magyarországon tanuló afgánok, akik jelenleg életveszélyben vannak, a külgazdasági- és külügyminiszter szerint már mindenkit kihozott Magyarország, akit akart.
Ben Slater a londoni Telegraphnak mondta el, 50 afgán beosztottjával, főleg nőkkel, megpróbálnak átjutni a szárazföldi határon. Úgy érzi, kormánya elárulta őt azzal, hogy a légihídra már nem jutottak föl.
Azért vannak veszélyben Afganisztánban, mert Magyarországon tanultak, állítja az Azonnalinak több, azóta hazatért afgán, akik most a külügyminisztériumot kérik, hogy segítsen nekik kijutni a tálibok által visszafoglalt országból.
A tálibok szerint az utolsó amerikai katona távozásával megnyerték a háborút. Augusztus 31-én elfoglalták az utolsó NATO-támaszpontot, a kabuli repteret is.
Igaz, annak valószínűsége, hogy az uniós belügyi és igazságügyi miniszterek meg tudnak állapodni egy konkrét számban, elég alacsony – arra nagyobb esély van, hogy egy csomó pénzt irányozzanak elő „releváns nemzetközi szervezeteknek” az afgán migrációs helyzet kezelésére.