Szerbiában mára kialakult egy olyan politikai rendszer, amely saját érdekből ugyanúgy tud a Kelettel barátkozni, mint EU-barát arcot mutatni. Illúziók és vágyálmok a két fél kapcsolatában legfeljebb az EU-nál lehetnek. Vagy már ott sem?

Szerbia történelmileg a Balkán egyik meghatározó állama, ráadásul hagyományosan közel áll Oroszországhoz és egyre fontosabb célpontja a kínai gazdasági terjeszkedésnek is. Uniós felvételének elodázása esetén az orosz és kínai befolyás annyira megerősödhet, hogy egyszer még komoly stratégiai hibának tűnhet majd a szerb felvétel elutasítása.

Még a magyar értelmiségi vitáknál is jobban szétszakadt a szerb közvélemény „nyugatosokra” és az azok ellenzőire. Az egyikek EU-s csillagokat, a másikak egy égi Szerbiát ígérnek. A valóság azonban kijózanítóbb: a mai Szerbia kizsákmányolható peremvidékként már ma is része az Európai Uniónak, jelenlegi autoriter állapotában viszont úgysem lesz – és ne is legyen – EU-tag. Mit várhat Szerbia az EU kapujában Oroszország és Kína oldalán?