Szent István
Öt tévhit Szent István korából, amiről azt hihetted, hogy igaz
Öt tévhit Szent István korából, amiről azt hihetted, hogy igaz

A régi korok eseményeiről és uralkodóiról számtalan szájhagyomány, hamisított krónika és oklevél született. Bár ezek jó részét a történészek már cáfolták, néhány még a mai napig tartja magát. Augusztus huszadika alkalmából az Azonnali összegyűjtötte az öt legismertebb tévhitet az államalapítás korából, melyekről mindenki úgy gondolja, hogy igazak.

Orbán Balázs
Szabad-e maradni Pusztaszernél?

Harmadik út helyett magyar modellre van szükség. Ha ezt megalkotjuk, hosszú távon elkerülhető lesz, hogy a nemzeti érdeket keleti vagy nyugati nagyhatalmi politikának vessük alá. Válasz Béndek Ábrisnak.

A csángó falu, ahol románul ünneplik Szent Istvánt
A csángó falu, ahol románul ünneplik Szent Istvánt

Pusztina az egyetlen olyan település Romániának a moldvai részén, melynek a mai napig Szent István a védőszentje. A Szent István napi búcsút azonban románul tartja egy román katolikus pap. Akarnának-e magyar misét a helyiek, és tudna-e magyarul misézni a pap? Milyen az élet a moldvai csángó faluban? Videó!

Gyenge Dániel
Ezért nem augusztus 20-án kellene ünnepelni az államalapítást

Azon állam alapítását ünnepeljük, mely a társadalom 90 százalékát egy hatalmi elit uralma alá helyezte, vagy azét, amely mindenkit egyenjogú polgárnak tekintett? Ünnepeljük inkább az áprilisi törvényeket!

Az egyetlen nemzeti ünnepünk, ami nem egy szabadságharc leveréséről szól
Az egyetlen nemzeti ünnepünk, ami nem egy szabadságharc leveréséről szól

István király, országtorta, kitüntetés, körmenet, tűzijáték. Nagyjából ezzel a hat szóval leírható, hogy mit jelent ma (legalábbis ha nincs épp koronavírus-járvány) a legnagyobb állami ünnep, augusztus huszadika. Hosszú utat járt be a huszadik században, de valahogy politikamentesebb tudott maradni, mint másik két nemzeti ünnepünk, március tizenötödike és október huszonharmadika. De miért?

Miért nem tanuljuk meg az iskolában, hogy a történelem a politikáról szól?
Miért nem tanuljuk meg az iskolában, hogy a történelem a politikáról szól?

Aki politikával foglalkozik, falakba ütközik. A „politikai” kommenteket sokszor letiltják a közösségi oldalakon, és a tanárok sem nézik jó szemmel, ha egy gimnazista érdeklődve figyeli a politika történéseit. De miért utasítja el reflexszerűen a politikát a magyar társadalom? A válasz – legalább részben – a történelemoktatásban rejlik.