Az egyik a Pfizer-BioNTech, a másik a Moderna, a harmadik pedig az AstraZeneca vakcináját fogja gyártani.

Svájcban vasárnap három kérdésről is lesz népszavazás. A legnagyobb viták a burkák betiltását övezi. Miközben pár hónapja még a lakosság kétharmada támogatta az ötletet, mostanra a két tábor közötti verseny annyira szorossá vált, hogy a végén még a burka betiltásának ötlete el is bukhat.

A berni parlament alsóházában a szélsőjobboldali és liberális képviselők összefogtak az egészségügyi kormányzattal szemben, hogy az eredetileg tervezettnél valamivel hamarabb, már március 22-én kinyithassanak az éttermek, boltok, üzletek, sport- és kulturális létesítmények Svájcban.

Svájcban 1971-ben szavazhattak először a nők a választásokon, előtte a férfilakosság népszavazásokon mondott rájuk nemet. Egy kis alpesi kantonban egészen 1990-ig tudták a férfiak a nők szavazati jogát blokkolni – végül a szövetségi kormányzatnak kellett már beavatkoznia. Milyen út vezetett a svájci nők szavazati jogáért? És miért éppen a közvetlen demokrácia volt az egyik legnagyobb ellenfelük?

Az ottani gyógyszerhatóság szerint nem áll rendelkezésre elég adat a vakcina harmadik tesztelési fázisáról.

Még 2014-ben büntettek meg egy romániai roma nőt, amiért Genfben a nyílt utcán koldult, az Emberi Jogok Európai Bírósága csak most mondta ki, hogy neki volt igaza.

Hétfőtől szinte mindenhol kötelező lesz maszkot hordani. A tizenöt főnél több nagyobb eseményeket nem tiltják be, de maszkot felvenni ezeken is kötelező lesz.

A svájci népszavazáson hatalmas többség mondott nemet a kezdeményezésre, amely az EU-val kötött szerződések felmondását jelentette volna. És nem csak az EU-s állampolgárok légezhetnek fel.

Öt kérdésben is népszavazás lesz Svájcban vasárnap. Kívülről nézve a legizgalmasabbnak az uniós állampolgárok szabad mozgását és munkavállalását érintő kezdeményezés tűnik. Mivel azonban a szélsőjobboldalnak ezúttal nem sikerült a korábbiakhoz hasonló mozgósítás, Svájcon belül nagyobb figyelem irányul a többi kérdésre. Elmondjuk, mik azok!

A svájci Keresztény Néppárt (CVP) a liberálisokkal és protestánsokkal szemben a katolikus ellenállás pártjaként alakult egykoron. Mivel a párt ma nem találja a helyét a jobboldali liberálisok és a szélsőjobboldal között, a vallási identitás pedig egyre kevésbé politikaformáló erő, „C” nélkül fogalmazná magát újra szociálisan érzékeny, polgári pártként.