Miután váratlanul lemondott a mérsékeltebb Norbert Hofer a szélsőjobboldali FPÖ éléről, a párt elnöksége már most hétfőn meghozta a döntést: a radikális Herbert Kickl frakcióvezetőt jelölik pártelnöknek. Hivatalossá a pártelnöksége a júniusi pártkongresszuson válik. Milyen utat szán Kickl az FPÖ-nek?

A Sebastian Kurz körüli korrupciós ügyekbe kezdenek belebukni magas állami tisztségviselők is. Múlt héten visszalépett egy alkotmánybíró, mert a kiszivárgott üzenetek szerint kommentár nélkül tűrt rasszista és szexista megjegyzéseket. Kedden pedig a Kurz körüli botrányok egyik főszereplője jelentette be: azonnali hatállyal visszalép az állami vagyonkezelő éléről.

Miközben több európai városban is palesztinpárti iszlamisták és baloldaliak vonulnak utcára, a nyugat-európai országokban még a baloldalon is inkább Izraellel szolidarizálnak – bár azért nem mindenki. Körkép az osztrák, német, olasz és francia reakciókról.

A szélsőjobboldali Szabadságpárt frakcióvezetőjének annyira elege van Sebastian Kurzból, hogy azt javasolja: a konzervatív ÖVP-n kívüli minden többi párt fogjon össze egy új kormányban. De vajon lehet-e esélye egy ilyen, a magyar ellenzéki összefogásra hajazó osztrák kormánykoalíciónak?

Az osztrák kormánypárt körüli korrupciós ügyekben erősödik a jogi nyomás Sebastian Kurzon és pénzügyminiszterén. Kurz ellen a korrupciós államügyészség hamis tanúzás miatt indít eljárást. Pénzügyminiszterével szemben pedig, aki nem akart iratokat átadni egy vizsgálóbizottságnak, az államfőnek kellett végül fellépnie. Az ellenzék fejeket követel.

A német Die Welt napilap még április végén azt írta, hogy a jelenlegi osztrák kancellárnak jó esélye van arra, hogy Brüsszelbe távozzék 2024-ben. Főleg a francia Európa-tervekkel kritikusabb kisebb országok támogatnák őt. Kurz számára a brüsszeli karrier kiút lehet az osztrák belpolitikából is, ahol a kormányát az utóbbi időben több botrány is megrázta. Kurz azonban kizárja most, hogy Brüsszelbe akarna távozni.

Kedd reggel bejelentette Rudolf Anschober, zöld osztrák egészségügyi miniszter, hogy lemond. A politikus azt mondta: túldolgozta magát. Már korábban is kellett kiégés miatt betegszabadságra mennie.

Miközben az osztrák pénzügyminiszter még mindig nem tudta magát tisztázni a vád alól, miszerint illegális adományokat fogadott el a Kurz-párt számára, újabb ügy hozza kellemetlen helyzetbe a kancellárt: az osztrák állami tulajdonrészeket felügyelő cég élére nem szakmai, hanem baráti alapon nevezett ki valakit. Az ügy azt is megmutatta, hogyan akart Kurz a katolikus egyházon bosszút állni két éve.

Az osztrák kancellár úgy harcolna ki több vakcinát országának, hogy megakadályozná az EU-t, hogy élesítse az opciós jogát 100 millió adag további Pfizer-vakcinára.