Miután a horvát parlament hivatalosan is feloszlatta magát, Zoran Milanović elnök július 5-re írta ki a járvány miatt előrehozott választásokat. Noha a jelenlegi jobboldali koalíció a közelebbi dátum miatt ismétlésben bízik, a baloldallal fej-fej mellett áll a közvélemény-kutatásokban. Miroslav Škoronak most nem néz ki akkora siker, mint télen, mégis királycsináló lehet.
Egyelőre még nem hivatalos, de Horvátországban úgy tűnik, előrehozott választás lesz. A jobboldali kormányfő a népszerűségét akarja kihasználni, közben az ellenfelei balról és jobbról is szervezkednek.
Elvileg év végén választana csak délnyugati szomszédunk, de Andrej Plenković jobbközép miniszterelnök azt fontolgatja, hogy a kormány népszerűségét kihasználva idő előtt hívná urnához az embereket. A liberálisok blokkja már formálódik, Miroslav Škoro körül azonban csak nehézkesen áll össze a szélsőjobb.
Élesen neki ment Bojan Glavašević horvát parlamenti képviselő mai beszédében a magyar kormányfőnek. A fiatal, egykori szociáldemokrata politikus szerint téved a jelenlegi zágrábi kormány, amikor Orbánt a horvátok barátjaként állítja be.
Miroslav Škoro, a szlavóniai énekesből lett államfőjelölt népszerűsége folyamatosan jön fel Kolinda Grabar-Kitarović jelenlegi államfő kárára. A két jobboldali jelölt harcából nevető harmadikként jelenleg a szociáldemokrata Zoran Milanović jöhet ki győztesen – mármint az első fordulóban. A másodikban már összeállna ellene a jobbos tábor. Hogyan néznek ki az őszi politikai szezonnyitás előtt a horvát államfőjelöltek esélyei?
Miroslav Škoro szlavóniai énekes, aki rendszeren lép fel az usztasaszimpatizáns Thompsonnal, bejelentette: le kell váltani a pártalapú demokráciát, meg kell erősíteni a pártokkal és az oligarchiával szemben az államfői pozíciót. E feladatra pedig magát ajánlja. Az Azonnali bemutatja a legújabb horvát államfőjelöltet!
Zoran Milanović szociáldemokrata politikus 2015-ban, a menekültválság kellős közepén vesztette el a horvát kormányfőséget, és 2016-ban se tudta visszaszerezni. A nacionalizmussal és magyarellenes érzelmekkel is játszó politikus most visszatérne: bejelentkezett jelöltnek az év végi államfőválasztásra.
Vasárnap választott Bosznia-Hercegovina. A bonyolult alkotmányjogi rendszer miatt egyszerre újultak meg a háromtagú konföderatív elnökség mellett a két rész, a Szerb Köztársaság, illetve a Bosnyák-Horvát Föderáció vezetői testületei. Az eredményt tovább bonyolítja, hogy a rendszer lényegét adó etnikai elem mindenféle közös gondolkodást lényegében blokkol. Ezen pedig a mostani választás se változtatott. Mi történt? És mi várható?
Vasárnap választ Bosznia-Hercegovina, Európa legbonyolultabb állama. Két rész: a Szerb Köztársaság és a Bosnyák-Horvát Föderáció felett vannak még a konföderatív testületek, mint például a háromtagú államelnökség. Lefele pedig kantonális parlamentek teszik teljesen átláthatatlanná és gyakorlatilag működésképtelenné a soknemzetiségű és sokvallású államot. Vannak pártok azonban, amelyek szakítanának végre a nemzetiségi elvvel.