rendszerváltás
Harminc éve Európába vágytunk, most meg a nyugattal veszekszünk. Miért?
Harminc éve Európába vágytunk, most meg a nyugattal veszekszünk. Miért?

Arra nem lehet társadalmat építeni és kormányozni, hogy mindenki utálja egymást – még ilyen mondat is elhangzott a Terror Házában tartott, a rendszerváltásról és az azóta eltelt harminc évről szóló konferencián, ahol a jobboldali értelmiségi holdudvar sztárjait csak egy szem bolgár liberális politológus ellensúlyozta. A kelet és a nyugat, vagy a város és a vidék közt nagyobb a megosztottság? Mi köze a liberálisoknak a kommunistákhoz? Ezt is megfejtették a résztvevők.

A rendszerváltás nagy hazugságai és a mi „utópiánk”
A rendszerváltás nagy hazugságai és a mi „utópiánk”

„Sok minden tetszik abból, amit itt elmondtak, de mondja, miért éppen maguknak higgyünk?” – kérdezte tőlem egy munkás 1990-ben. Azóta is ezen a kérdésen gondolkodom: vagy a kezükbe veszik az irányítást, vagy megisszák a levét annak, amit helyettük az állam csinál. Most ott tartunk, hogy isszák a levét.

2010-ben visszafordultunk az 1989-ben megkezdett úton
2010-ben visszafordultunk az 1989-ben megkezdett úton

Lehet bármiért is elmarasztalni a rendszerváltást? Nem hiszem. Akárhogyan is mérlegelem, nem lehetett volna jobban csinálni. Nem vagyunk egyedül a rendszerváltás óta előtört illiberális tendenciákkal, és az is biztos, hogy nem az 1989-es rendszerváltás hibái vezettek ide.

A rendszerváltást megélt csehek alig több, mint harmada látja pozitívan a bársonyos forradalmat
A rendszerváltást megélt csehek alig több, mint harmada látja pozitívan a bársonyos forradalmat

Sőt, a negyven év feletti csehek csaknem negyven százaléka szerint az előző rendszerben jobb volt élni.

Hol rontottuk el? Elrontottuk-e? Vitasorozat indul 1989/1990-ről az Azonnalin
Hol rontottuk el? Elrontottuk-e? Vitasorozat indul 1989/1990-ről az Azonnalin

Mit rontott el az ország? Mit lehetett volna másképp csinálni? Szükségszerű volt-e a 2010-es rendszerváltás? Mennyiben haladtuk meg az 1989 előtti rendszert? És jó-e, hogy meghaladtuk? Egyáltalán tényleg elrontottunk bármit is, nem inkább sikertörténetként kéne-e tekinteni 1989/1990-re? Vitasorozat indul az Azonnalin a rendszerváltás időszakáról!

Az önkormányzati választás nem volt tiszta, az okostelefon tömegpusztító fegyver: elmerültünk Kövér László univerzumában
Az önkormányzati választás nem volt tiszta, az okostelefon tömegpusztító fegyver: elmerültünk Kövér László univerzumában

Azért nem fiatalosabb a Fidesz, „mert nem vagyunk fiatalok”, a Fidesz csak arra mondta, hogy hazaáruló, „aki tényleg hazaáruló volt”, az okostelefon „egy tömegpusztító fegyver”, a migráció veszélyeinek megértéséhez elég elolvasni az Egri csillagokat, a szellemi szabadság pedig még a 80-as években is nagyobb volt az ELTE-n, mint most – maratoni, háromórás előadást tartott az NKE campusán Kövér László, az Országgyűlés elnöke, mi pedig ott voltunk, hogy minderről tudósítsunk nektek!

Miért tart előrébb a polgári Lengyelország, mint a polgári Magyarország? Interjú Kiss Gy. Csabával
Miért tart előrébb a polgári Lengyelország, mint a polgári Magyarország? Interjú Kiss Gy. Csabával

A tulajdonosi identitás megmaradása miatt sokkal polgárosodottabb Lengyelország, mint Magyarország, mondja Kiss Gy. Csaba művelődéstörténész, aki nemrég Új Európa Új Kultúrája díjat kapott a lengyelországi Krynicában, a „közép-kelet-európai Davosban”. Szerinte a PiS-kormány alatt is sokkal jobb a lengyel politikai kultúra helyzete, mint a Fidesz Magyarországán, és az MDF-alapító Gy. Kiss azt is elmondja: mi kellett volna ahhoz, hogy sikeresebb legyen a magyar rendszerváltás. Interjú.

Wittinghoff Tamás: Hülye voltam, de visszautasítom, hogy Borkaihoz hasonlítsanak!
Wittinghoff Tamás: Hülye voltam, de visszautasítom, hogy Borkaihoz hasonlítsanak!

Együttérez-e Borkai Zsolttal, akiről ugyancsak nyilvánosságra került egy szexvideó? Egyáltalán örül-e, hogy a győri polgármester ügye eltereli a figyelmet a sajátjáról? Nagyinterjú Wittinghoff Tamással, Budaörs polgármesterével, aki arról is beszélt, miért indul újra 29 évnyi városvezetés után is, és miért rosszabb ma a helyzet, mint a rendszerváltáskor.

Merkel híres szlogenje 1981-ben egy NDK-s pártkongresszus plakátján is feltűnt
Merkel híres szlogenje 1981-ben egy NDK-s pártkongresszus plakátján is feltűnt

Az Angela Merkel iránti kritikájuk alapját sokan vélik látni a német kancellár keletnémetországi neveltetésében. Egy lipcsei NDK-történeti múzeumban még ütőkártyát is kapnak hozzá.

Miért szavaznak az AfD-re a keletnémetek? Egy szászországi napilap főszerkesztője elmondja
Miért szavaznak az AfD-re a keletnémetek? Egy szászországi napilap főszerkesztője elmondja

Oké, hogy a keletnémeteknek most jobb a dolguk a magyaroknál vagy a lengyeleknél, de mentálisan sokkal nehezebb volt a rendszerváltás nekik: egyik pillanatról a másikra az NSZK állampolgárai lettek, és mindent el kellett dobniuk, ami az NDK-ban jó volt, mondja Jan Emendörfer, a 150 ezer eladott példányszámú Leipziger Volkszeitung főszerkesztője az Azonnalinak. De hogy függ össze ezzel az AfD sikere, és hogyan tudósít a pártról a helyi sajtó? Ez is kiderül.

2 3 4 5 6