rendszerváltás
Gyenge Dániel
Hogyan támogathatnánk a vármegyét és a főispánt?
Hogyan támogathatnánk a vármegyét és a főispánt?
A rendszerváltozás után pedig az volt a szabadon választott kormány történelmi kötelessége, hogy negyvennégy év kihagyás után visszaállítsa a jogfolytonosságot és államunkat az organikus fejlődés áramába vezesse vissza. Mindez azonban - mint tudjuk - nem történt meg, a szovjet mintájú monolitikus egypártrendszeri hatalmi struktúrát a modern, nyugat-európai mintájú tömegdemokrácia váltotta fel, amely bár kedvezőbb jogi, politikai, gazdasági körülményeket teremtett számunkra, de ez idővel elvezetett a „weimarizálódásunkhoz" ami a NER hatalmi gépezetében csúcsosodott ki.
Történelmi illúzió, hogy igény van Magyarországon nemzeti konzervatív pártra
A magyar politikatörténet alapján illúzió, hogy komoly választói igény lenne egy valóban nemzeti konzervatív politikai erőre, így a Fidesz is inkább csak politikai termékként használja az (ön)definíciót. Vendégszerzőnk elemzése.
Állj, vissza minden, az egész választás full értelmetlen!
Tudta, hogy márciusban 93 ezer ember tüntetett Budapesten, majdnem annyian, ahányan a Békemeneten voltak, hogy végre megdöntsék a hazaáruló, züllött magyar politikai elitet? És azt tudta, hogy ezzel éppen csak egy hajszállal maradtak le arról, hogy az ENSZ elismerje azt, hogy a magyar nép visszaszerezte önmaga felett a hatalmat? És azt, hogy ez idén már a negyedik ilyen megmozdulás volt, ám a háttérhatalmak direkt elhallgattatták a sajtót, nehogy véletlenül nagyobb tömegekhez is eljusson az infó?
Hettyey András
Orosz vétók, magyar szuverenitás - tegnap és ma
Orosz vétók, magyar szuverenitás - tegnap és ma
Vissza a hidegháborúhoz, amelyben Moszkva „geopolitikai érdeke” fontosabb, mint a lengyel kormány szuverén döntése, a cseh hadsereg tapasztalatszerzése, a szlovák állam biztonsága vagy az ukrán, grúz vagy bosnyák választók akarata (ez a három ország jelenleg NATO-tagjelölt). Ennek az 1990 előtti hozzáállásnak a visszautasítása lenne napjaink igazi szuverenista gondolkodásmódja.
Bereczki Áron
Ugyanúgy fotelből nézzük a válságot, mint a szüleink 1989-ben
Ugyanúgy fotelből nézzük a válságot, mint a szüleink 1989-ben
A kormány járványkezelést, az ellenzék ellenállást mímel, közben ma is a tévé és a kommentfalak előtt nézzük végig az életünket meghatározó események alakulását.
Szűcs Donát
Ezért vonogatja vállát sokmillió magyar, ha kiszervezik alóla a közvagyont
Ezért vonogatja vállát sokmillió magyar, ha kiszervezik alóla a közvagyont
Ami közös, ami az államé, annak valódi gazdája és felelőse nincsen. Sokmillió magyarnak ez volt a Kádár-rendszer tanulsága, és ennek ellenkezőjéről a rendszerváltás körüli rablóprivatizáció sem tudta meggyőzni őket.
A rendszerváltó értelmiség első halottja: harminc éve ment el Csengey Dénes
Ő volt az első, aki, szigorúan alkotmányos keretek közt követelte az állampárti elit elszámoltatását – a luxusnyugdíjak kérdésétől a katarzisszerű, nyilvános felelősségre vonásokig. Rendszerellenzéki párttá változtatta az MDF-et, megmentette Antall Józsefet, közvetíteni próbált pártja és az SZDSZ-es értelmiség között. Alakja és emléke homályba merült, ezen próbálunk most változtatni.
Egy iskola története, amelyben már 1993-ban ott volt az egész kudarcos rendszerváltás
A Szív utca a később a 2010 utáni tüntetéseket is dokumentáló Csillag Ádám közel 30 éve készített, kétrészes dokumentumfilmje. Azt a pillanatot örökíti meg, amikor a jobboldali nacionalizmus a katolikus egyház féltő karjain visszatért a közoktatásunkba, és szinte azonnal listázni kezdett.
Huszonharmadszorra is a parlament elé terjeszti az LMP, hogy legyenek nyilvánosak az ügynökakták
Tudják, hogy idén is lesöpri a Fidesz a javaslatukat, ám 2022 után szerintük meglesz az ügynöknyilvánosság. Keresztes László Lórántot, az LMP frakcióvezetőjét kérdeztük.
Göncz és Pozsgay helyett Antall-kormány: így emlékezik a rendszerváltásra a Posta
Közepesen jelentős miniszterekkel emlékezik meg a Magyar Posta és a Schmidt Mária-féle történészalapítvány a rendszerváltás utáni első magyar kormányról. A tavalyi bélyegbotrány után idén nincs politikai töltete a bélyegek kiválasztásának Rainer M. János történész szerint.
