Klímafikció, fantasy és western találkozik Lőrinczy Judit legutóbbi regényében, amelyben a 2052-re sivataggá váló Alföldön betyárok, ügyészek és mitikus lények csapnak össze. De jól összeáll mindez?
Seres László regényének központi témája a „transzgenerációs holokauszt-trauma” – ezt feldolgozandó költözik be főhőse titokban Auschwitz I. területére.
Az elmúlt évtizedekben felfutott orosz időutazásos regények is ráerősítettek a háborús, Ukrajna-ellenes retorikára. Annyira hogy egy ezzel foglalkozó író még a szakadár köztársaságok vezetésében is helyet kapott.
Autofikció vagy sem? – merülhetne fel a kérdés Bartók Imre új, nyomasztó atmoszférájú regénye kapcsán. Aztán jön az autofelláció, és mindent megmagyaráz.
A politika cirkusz, ahol bohócok, erőművészek és késdobálók aratják le a babérokat – ha valaki nekiállna Pilinszkyt szavalni, talán agyon is vernék. Hogy sikerült Bödőcs Tibor legutóbbi könyve?
Most már regény is készült a legnagyobb magyar focista életéről: Daniel Entrialgo egyszerre próbálja bemutatni az életútját és a XX. század politikai változásait. Interjú.
Villeneuve zsenialitásához aligha férhet kétség, ám a Warner baszakodása és a Dűne komplexitása nagyon kemény fa, amibe még mindig nem tudjuk, hogy beletörik-e a bicska. Spoliermentes kritika!
Egy biztonsági szakértőként dolgozó kertvárosi anyuka kap egy kitömött kolibrit egy halott ökoterroristától, mire mindenki elkezd rá vadászni. Közben a világ meg szép lassan belecsúszik az apokalipszisbe. Jeff VanderMeer ökothrillert írt, alig lehet letenni, olyan jó!
„A remény hiba” – ez az egyik mondat Krasznahorkai László váratlanul kiadott új nagyregényéből. A másik mondat 432 oldalon keresztül tart, és mélyre visz minket egy félig-meddig fiktív keletnémet kisváros életén keresztül valamibe. Hogy mibe? Jó kérdés! Teljesen szakszerűtlen ajánló a most megjelent Herscht 07769-ről.
Kim Stanley Robinson új – és állítólag utolsó – regényében megénekli, hogy mit kellene tennünk, hogyan kellene átalakítani gazdasági rendszerünket, milyen kapcsolókat kéne átkattintani az agyunkban, hogy egyáltalán esélyünk legyen kezelni a klímaváltozás hatásait, és túlélni a következő száz évet.