Az áldozatok között nők és gyerekek is vannak.

Ahhoz kétség sem férhet, hogy itt, Európában is háború zajlik, csak egészen másfajta háború. Ahhoz képest, ahogy a háborúk kinéztek, még talán szerencsésnek is mondhatjuk magunkat. Azonban ne felejtsük el, hogy a világban olyan háborúkat is vívnak még, amik ezrek életét követeli. 2021 három legtöbb áldozattal járó háborúját (Jemen, Etiópia és Mexikó) tekintettük át részletesebben az év végéhez közeledve, és tettünk egy óvatos előrejelzést, vajon 2022-ben is vívni fogják-e még őket.

„Két Spanyolország küzdelme.” „Harc a fasizmus ellen.” „Keresztesháború a kommunisták ellen.” „A második világháború főpróbája.” Az 1936. július 17-én kezdődő spanyol polgárháborút sokan sokféleképpen nevezték már az elmúlt nyolcvanöt évben. Egy biztos: a két világháború között ez volt a legvéresebb európai fegyveres konfliktus, melynek emlékezete ma is komoly társadalmi vitákat gerjeszt az Ibériai-félszigeten.

Szokatlan nyílt levelet tettek közzé nyugalmazott francia tábornokok egy szélsőjobboldali hetilapban. Egy vélt „polgárháborúra“ hivatkozva gyakorlatilag belengették egy katonai puccs lehetőségét, és halottak ezreit jósolták, ha nem történik kemény politikai fellépés a jelenlegi állapotok ellen. Mostanra több, mint ötezren csatlakoztak a felhíváshoz. Mennyire kell őket komolyan venni? Kinek használ egy ilyen felhívás?

Akár veszít, akár győz Trump, mind a republikánus, mind a demokrata oldal kész lehet a polgárháborúra. Egy amerikai polgárháború a BLM-mozgalomhoz hasonlóan gyűrűzne be Európába, de végső soron az egész mai világpolitikai helyzetet rajzolná át veszélyesen. Megpróbáljuk felvázolni, hogyan.

Hogyan reagálnak a hadseregek a koronavírus-járványra? Miért csökkent a világban a fegyveres konfliktusok száma a pandémia kirobbanása óta? Örülhetünk a világbékének, vagy a visszafogottság csak annyit jelent, hogy modern amerikai fegyverek helyett macsétával folytatják a harcot a fejlődő világban? Szakértőket kérdeztünk!

Az, hogy miről szól 2050 történelemkönyve a közelmúltról, még nem dőlt el, mert attól függ, milyen kimenetellel járnak a most beindult folyamatok. Horváth Csaba Barnabás nézi végig a lehetséges visszatekintéseket.

Az Líbia nagy részét uraló, de a nemzetközi közösség által vezetőként el nem ismert Halifa Haftár offenzívát indított. A mostani összecsapások csak felerősítik a káoszt, vagy ez már a rendteremtés kezdete? Kik harcolnak egyáltalán? Lehetséges, hogy Líbia ügyében egy platformra kerül Amerika és Oroszország? Újabb migrációs válság jöhet, ha elhúzódik az offenzíva? Elmagyarázzuk!